Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-07-04 / 9. szám
10 HITÉLET 1997/9. szám A gyülekezet bölcsei Gazdagodik a „Julianna” Június 15-e a presbiterek világnapja. A presbiterek (vének) már az ősegyházban is a gyülekezetek elöljárói voltak, feltételezhetően szakrális vezetők is. A protestáns egyházak gyakorlatában lettek a presbiterek az egyházközség választott, világi vezetői. A Fasori Református Egyházközség élén jelenleg 35 fos presbitérium áll. A gyülekezet gondoka dr. Szabó Mihály két és fél éve tagja a presbiteri testületnek. Dr. Szabó Mihály édesapja református lelkész volt, a Gyulai Pál utcai gyülekezetben szolgált, anyai nagyapja, Ács Mihály, a Szabadság téri templom gondnoka volt. Szabó Mihály műszaki pályát választott, e családi indíttatása alapján „nem véletlen”, hogy a fasori gyülekezetben rendkívül aktív szerepet vállal. A presbitérium legfőbb feladata, hogy a lelkész munkáját segítse, megkönnyítse, levegye válláról a közösség vezetésének minél több terhét, így a lelkész erősebben összpontosíthatja figyelmét és energiáit hívei lelki vezetésére. A presbitérium jogosítványai között szerepel a gyülekezeti lelkész meghívása, megválasztása, adott esetben leváltása, (szerencsére ilyesmire a magyar református egyház történetében csak nagyon ritkán akadt példa) a gyülekezet anyagi ügyeinek intézése, de ezeken túl a missziói és a diakóniai munkából is kiveszik részüket. A presbitérium minden kérdésben demokratikusan dönt, de ahogyan Szabó Mihály megfogalmazta: elsősorban Isten akaratát keresik. A fasori gyülekezetben, amióta Végh Tamás a vezető lelkész, hatalmas anyagi és lelki újjáépítés ment végbe. Ezekben a munkálatokban a presbiteri testületnek jelentős része volt. Óriási költséggel renoválták a templomot, a lelkészi lakásokat, belső átalakításokat végeztek, szem előtt tartva, hogy a gyermekeknek, az ifjúságnak vonzó környezetet alakítsanak ki. Az építkezés költségeit elsősorban a hívek adományaiból gazdál- kodták ki. A Juliánná iskolának is a fasori gyülekezet a fenntartója. A tanulókat igyekeznek bevonni a gyülekezeti életbe, így nem csak elméleti vallási képzést kapnak, hanem a gyakorlatban is megtapasztalhatják, miként működik egy élő egyházközség. Nyilvánvaló, hogy a presbitérium anyagi jellegű döntései a lelki területekére is hatással vannak, de a „vének” konkrétan is részvesznek a missziós és diakóniai munkában. Az egyházközség területén élő reformátusokat rendszeresen látogatják, az elmaradókat próbálják visszatéríteni a .közösségbe, a visszahúzódókat aktivitásra búzdítják, egyáltalán, igyekeznek mindenkit bevonni az egyházközségi életbe. Támogatják, segítik a gyülekezet betegeit, elesettjeit, szegényeit. Eljárnak az Albert Sweitzer szeretetotthonba, gondozzák a rászorulókat, rendszeresen felkeresik a kerület kórházait, segítik ápolni a betegeket. Akik igénylik, azoknak tanácsokat adnak, nem csak lelki kérdésekben, hanem hivatalos ügyekben, a mindennapi élet számos területén. Természetesen a presbiterek mindenfajta anyagi szolgáltatás nélkül végzik vállalt feladataikat. Ám igazi tekintélyüket nem csak a sok, áldozatos munka teremti meg, hanem a példamutató, keresztény szellemi családi életük is. A presbiterek, a gyülekezet vénei, már az ősegyházban sem életkoruk alapján választattak ki, hamem bölcsességük, krisztusi lelkületűk szerint lettek „vénné”. U. M. A Városliget fasor 5. szám alatt 71 éve működik egy alma mater. 1926-ban az első református elemi iskolaként kezde meg működését a székes- fővárosban. A Fasori Református Egyház presbitériuma és akkori vezető lelkésze Szabó Ferenc ingyen ajánlotta fél az iskola számára a templom mögötti telekrészt. Az egyházi iskolák 1948-as államosítása után is elsősorban iskolaként működött az épület. A „létező szocializmus” em- bertpróbáló évei alatt az épület állaga is rendkívül leromlott. Megérett a bővítésre, felújításra. A kedvezőbb idők jöttével, 1991-ben a református egyház visszaigényelte az épületet és Julianna holland királynő nevét felvéve - holland segítséggel alapították az intézményt - újra egyházi iskolaként működik, 220 tanulója közül 100 erzsébetvárosi. Tehát nemcsak egyházi, de kerületi ügy is az iskola fejlesztése. Dr. Boros Gyula lelkész-igazgató úr és tantestülete úgy gondolja, mivel közszolgálati feladatot látnak el a kerületben, Erzsébetváros önkormányzati testületé hathatósan tudna segíteni ebben a feladatban. (Az egyház saját erőből nem tudja, megoldani a bővítést.) Igényük az önkormányzat részéről elfogadást nyert. Jelenleg a különböző szakbizottságok tárgyalják az iskola bővítését (pozitív hozzáállással). Az oktatási és kulturális bizottság vitáján az iskola igazgatója is részt vett és reményteljesen nyilatkozott a bizottsági munkáról. Bakonyi Karola polgármesterasszony, Toperczer Ferenc alpolgármester úr is támogatja a Julianna bővítését. Boros Gyula szerint a testület elé kerülő támogatási kérelmük zöld utat fog kapni. Sz. Zs. Hitkrónikánkból Július 9-én, 1578-ban született II. Ferdinánd Habsburg-házi magyar király, Csehország királya, német-római császár. 1619- 1637 között uralkodott a magyar trónon. Hitbuzgó katolikusként elszántan üldözte a protestánsokat. Megtörte az osztrák tartományok protestáns rendi ellenállását, majd 1620- ban a fehérhegyi csatában leverte a cseh rendeket, megszüntette Csehország közjogi önállóságát. 1629-ben az általa kiadott Restitutionis-edictumban kötelezte a protestánsokat az általuk elvett egyházi birtokok visszaszolgáltatására.
