Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-06-13 / 8. szám
! "7/8. szám HÁZUNK TÁJÁN 5 Forgalomszabályozás várható az Osvát utcában Próbaüzem előtt a Sky-park Próbaüzem előtt áll az Osvát utcai Sky- park parkolóház, átadásának időpontja a műszaki alkalmasságától, az üzemeltetés módja pedig az önkormányzat majdani üzleti stratégiájától függ. A 340 férőhelyes parkoló nagyot lendíthetne frekventált környék autóelhelyezési gondjain. Különösen kedvező, hogy a ház számítógéppel vezérelt liftes rendszere miatt környezetkímélő, és rendkívül biztonságos. (A parkolóban nincs ember, akit ott baleset érhetne vagy aki feltörhetné az autókat.) Várhatóan a főváros más hasonló „intézményeinek” árfekvését követi majd az Osvát utcai is. A terv szerint nappal óránként 180 forintot, éjszaka óránként 35 forintot kell fizetni. A havi bérlés áfástól 25 ezer forint lesz, a tízéves bérleti jog megváltása 500 ezer. (Ez utóbbi konstrukcióban fizetett csökkentett mértékű havidíj végül öt hónap ingyenes parkolást jelent és a jog az albérletbe adást is lehetővé teszi.) A testület hamarosan eldönti, vállalja-e a működtetést saját, esetleg a Kamilla Kft. alkalmazottaival; vagy a Sky- park kivitelezőire bízza azt a műszaki felügyelettel. De bérbe is adhatja bárki másnak, vagy értékesítheti részben, egészben. A szakemberek véleménye szerint az önkormányzat saját üzemeltetése mellett szól az, hogy a vállalkozás így társasági adómentességet élvez, a hasznát pedig visszaforgathatja a költségvetésébe. Ám az sem mellékes szempont: a működtetés jelentős felelősséggel jár, pénzbe kerül és komoly apparátust igényel. Balázs András alpolgármester szerint a beüzemelés első három hónapjában a kivitelezőkre kellene bízni a házat; ez idő alatt kiderül, beváltja-e a hozzáfűzött műszaki és gazdaságossági reményeket. Ha a próbaidő sikeres, a hitelgarancia fedezetet is felszabadíthatja a bank, a testület pedig kézzelfogható tapasztalatokat szerez az üzemeltetéssel kapcsolatos döntése előtti gazdasági számításaihoz. Ami már ma bizonyos, a Sky-park megnyitásakor a környék lakói - az Osvát utca várható forgalomszabályozása miatt - kétszer tíz méterrel kevesebb helyen parkolhatnak majd. A társasházi törvénymódosításról Felfokozott várakozás előzi meg a tarsashazakrol szóló törvényjavaslatot, amelyet az Igazságügyi Tárca dolgozott ki. Az elképzeléseket megismerhették a főpolgármester által összehívott közös képviselők egy budapesti fórumon, ahol a gyakorlati végrehajthatósággal kapcsolatos kétségek fogalmazódtak meg, többek között a finanszírozás gondjai is. Az Országgyűlés - a hírek szerint - még a nyári szünet előtt elkezdi a parlamenti vitát. A társasházakról szóló 1977. tvr. és különösen elődje az 1924. évben elfogadott társasházi törvény nyilvánvalóan nem a tömeges privatizációra épült, hanem elsősorban a 6-12 lakásos társasházakra vonatkozólag fogalmazott meg rendelkezéseket. Az eltérő gyakorlat és a gyors privatizáció során felmerülő problémák feszíteni kezdték a jogszabályi kereteket és ezért is szükséges egy társasházi törvény meghozatala, annak viszonylag új alapokra helyezése. A változás iránti jogos igényt egyrészt az táplálta, hogy a közösség érdekeit sértően részben szándékosan, részben nem szándékoltan nagyon sok közüzemi tartozás és közösköltség tartozás halmozódott fel. Látni kell azonban azt, hogy a többirányú problémákat rendkívül nehéz egy társasházról szóló törvény meghozatalával orvosolni. Ha a lakótelepek gondjaiból indulunk ki, a társasházi közösségek érdeke mentén látható, hogy egészen más gondokat jelent az áramszolgáltatónak való tartozás, más hogyha a távfűtés díjával tartozik a lakóközösség egy része, és megint más, ha a közösköltséggel. Álláspontom szerint mindegyik problémát más-más módon lehet megoldani. Gondolok itt arra, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a közösköltség tartozásokkal kapcsolatosan a jelzálogjog intézményét, amely azonban nem egyedüli gyógyír annak behajthatóságára, de semmi esetre sem a közüzemi tartozások esetében. A társasház a közös tulajdon egy sajátos formája, amelyre korábban is külön jogszabály rendelkezései vonatkoztak és a társasházi problémák sűrűsödése ellenére sem ajánlott ezen tulajdoni forma indokolatlan korlátozása, mert a tulajdonosok rendelkezési jogát nyirbálná meg elég jelentős mértékben. Üdvözölni lehet azonban azt, hogy a törvénytervzetben a Fővárosi Ónkormányzat egyet nem értése mellett kihagyja már az elővásárlási és előbérleti jog intézményét. A Fővárosi Önkormányzat Jogi és Közigazgatási Bizottsága úgy foglalt állást, hogy nem szükséges a társasházi közös tulajdont a többi tulajdonostárs elővételi előbérleti jogával terhelni, amely álláspontja szerint alkotmányossági problémákat is felvetett volna. Nem sikeres a közös képviselő fogalmának vagyonkezelőre változtatása, mert az csak hosszú távon elképzelhető, hogy a feladatokat szakképzett vagyonkezelők lássák el. Mindenképp indokolt viszont annak fenntartása, hogy a későbbi vagyonkezelő lehetőség szerint a tulajdonostársak közül kerüljön ki. Elvárható azonban, hogy a megszületendő társasházi törvény pontosan tisztázza azt, hogy a társasház tulajdonképpen milyen jogi kategória átalakuló jogrendszerünkben és csak olyan korlátokat építsen be a társasházi tulajdonossal rendelkezők számára, amely nem sérti abszolút módon a tulajdonosi jogosultságokat. Külön kell szólni a tervezetben szereplő társasházak szövetségéről is - amely egy új jogintézmény - amelyet törvényességi ellenőrzési jogkörrel ruház fel kvázi hatósági jogosítványokkal megtűzdelve. Emellett lehetőséget kell találni arra, hogy a felügyeletet valamely meglévő állami intézmény lássa el, nem terhelve tovább a társasházakat. Reményeim szerint a törvény meg fogja határozni pontosan a fogalmakat, például az épületingatlan előnyös kielégítési jogát stb. Véleményem szerint a legjobb törvény megalkotásán túl is szükség van arra, hogy a tulajdonos valóban tulajdonosként viseltessék és ennek valós megélése kapcsán alakítólag hasson a törvényi módosításra. Mohosné dr. Bortlik Eszter a Fővárosi Önkormányzat képviselője i
