Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-08-02 / 10. szám

1996/10. szám

KULTÚRA

11

„Kezdje a könyvtárban...”

Ezzel a legjobb értelemben vett, hangzatos szlogennel találkoztam a napokban a Rottenbiller utca 10. szám alatt lévő VII. kerületi könyvtárban. Az idézet egy plakáton szerepelt, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatásainak széles választékát népszerűsíti.

Fügediné Csóri Agnes könyvtárvezető elmondta: könyvtárunk egész nyáron nyitva tart. Másfél évig felújítás miatt zárva volt, és így szeretnénk kárpótolni a tíz hónap alatt visszatért régi és az újabban beiratkozott olvasóinkat. Másik jó hírünk: nyáron megindul a CD-ROM kölcsönzés.- Mennyire sikerült visszahódítani az olvasótábort ez alatt a tíz hónap alatt?- Felújítás előtt, vagyis 1993-ban 4325 olvasónk volt. Tavaly szeptemberben, az újramegnyitás után 1400 olvasó foglalta el „rohammal” a könyvtárt. Számuk decemberig 2800-ra növekedett, és 1996 májusáig nagyjából visszaállt „az utolsó békeév” létszáma.- Változott, vagy módosult-e az olvasók érdeklődése az utóbbi időben?- Valamennyire módosult, de ez nem számottevő, ma már nemcsak a romantikusokat viszik, hanem a fantasy regényeket is. Ez utóbbit főleg a férfiak. Nőtt a kikapcsolódási igény, s ezzel például Herman Wouk, Joseph Heller, John Updike, Kurt Vonnegut, Irvin Shaw olvasótábora. Idesorolom Milan Kunderát is. Vadhajtásként említem meg az időről időre fellépő túlzott igényeket: például az olyan szak- irodalmat mint a számítógépes vagy az ügyviteli, amely nem közkönyvtári profil. Külön kell szólnom a média és a könyvtár viszonyáról: ami mondjuk a tv képernyőjén siker, annak hatása nálunk is megérződik. Nem a se vége, se hossza szappanopera-sorozatok könyvváltozataira gondolok, inkább olyan tévészemélyiségekre, akik egyben írók is. Jól példázza ezt Vámos Miklós esete. Amikor megindult a „Lehetetlen” című, joggal népszerű sorozata, ugrásszerűen megnőtt az

érdeklődés a könyvei iránt. Olyannyira, hogy alig tudtuk az igényeket kielégíteni, a raktárak mélyéről bányásztuk elő korábbi köteteit...- „ Visszatalál-e" ide valamennyi kikölcsönzött könyv, vagy...?- A kikölcsönzött könyveknél alig van változás. Annál ijesztőben szaporodnak a lopások a kézikönyvtárban és szabadpolcokon. Ma már mindent lopnak, ami mozdítható, a lexikonoktól a napilapok tv-rádióműsor mellékletén át a keresztrejtvény-oldalakig. Tudjuk, hogy némelyek „fix piacra”, sőt megrendelésre lopnak. Nagyon nehéz védekezni ellenük.- Említette a CD-ROM kölcsönzést. Mikortól indították?- Júliustól. Mi vagyunk az egyedüli kölcsönzők az úgynevezett Belvárosias Régióban, vagyis a V. és a IX. kerületek között. Kölcsönzési idő egy hét, ami esetleg meghosszabbítható.-éljánAz 1956-os Intézet

A Nagykörúttól pár lépésre az Osvát és Dohány utca sarkánál található egy bérházban az 1956-os Intézet. Története 1988-ra vezethető vissza, amikor is Hegedűs B. András Gerlóczy utcai lakásán megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, röviden, a TIB. Később a budai Corvin téren - a Népművelési Intézetben - kapott egy kicsiny helyiséget az intézet, majd átkerültek a Zoltán utcába, utána az 1956-os szervezeteket egy helyre telepítették a belvárosi Nádor utca 36.-ba. A kutatóintézet nem kívánt ebbe az épületbe beköltözni. Végülis Hegedűs B. Andrásnak köszönhető, hogy az 1994 áprilisától jelenlegi helyén, méltó körülmények között működik. Kapcsolatban állnak a nagyvilág jelentős kutatóintézeteivel Washingtontól Moszkváig. Az intézet keretében működik az Oral History Archívum, amely már a 80- as évek elején szintén Hegedűs B. András szervezőmunkájának köszönhetően a lakásán alakult meg.

Volt egy kedves kis háziünnepség is az intézet indulásakor Göncz Árpád és Kosáry Domonkos részvételével. Az állandó munkatársak mellett az Akadémia Történettudományi Intézetének a státuszába tartozó kutatók is dolgoznak az intézetnek. Nemcsak 1956 a profil, kezd az intézet áttérni a legújabbkori történeti kutatásokra. Hiszen előbb-utóbb az alapfeladatnak, az 1956-os kutatásoknak a végére érnek, bár az

újabb és újabb, eddig elzárt, titkosított dokumentumok előkerülése - részben vagy más világításba helyezik az eddigi megállapításokat, vagy pedig új ismereteket lehet szerezni belőlük - nem a munka végét jelzik.

A Moszkvában mostanában felszabaduló dokumentációk is ilyenek. (Az intézet nemrégiben kötetben adta ki a Döntés a Kremlben, 1956 című kötetet. A dokumentumkötetben eddig még magyar nyelven hozzáférhetetlen, szigorúan bizalmas anyagok olvashatók A szovjet pártelnökség Magyarországról folyó vitáiról.)

Az egyik legfontosabb feladata az intézetnek a könyvkiadás. Szinte a magyar demokratikus ellenzék első - nyilvánosság előtt is ismert monorerdői találkozójáról - összejövetelének vitaanyagát és jegyzőkönyvét az intézet munkatársai adták ki. Az Ötvenhatról nyolcvanhatban című kiadványuk az 1956-os forradalom előzményeit, alakulását és utóéletét taglalja az 1986. december 5-6-án Budapesten, Eörsi István lakásán rendezett tanácskozás jegyzőkönyve alapján. Az intézet első könyvszerü kiadványai a Petőfi Kör vitái voltak, hiteles jegyzőkönyvek alapján hét kötetben. Elkészítették az úgynevezett Tankönyvet is, ez 1956 igaz története a középiskolások számára. Litván György az intézet vezető munkatársa, a kitűnő történész kezdeményezésére készült a tankönyv, amely azóta német és angol nyelven is megjelent. Mártír miniszterelnökünknek Nagy Imrének 100. születésnapja alkalmából megtartott kongresszus szervezéséből is kivette a részét az intézet.

Szoros kapcsolatot tartanak az intézettel az emigrációba került 56-osok, mint például Kende Péter, Mérey Tibor.

Az intézet kiadványai közül néhány már nem kapható, de az újabbak az intézetben és a nagyobb könyvesboltokban rendelhetők meg.

Az Intézet rövid történetét Gyenes Judith mondta el. Lejegyezte Szüle Zsolt.