Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-04-26 / 6. szám
Tamás-vasárnap A Szent Erzsébet Római Katolikus Templom hírei Május hónap minden napján este fél 6-kor litániával köszöntjük a Szüzanyát. Május 4- én plébániai zarándoklat lesz Esztergomba, ahová különbusszal megyünk. Jelentkezni a plébánia irodájában lehet. Május 5-én, Anyáknapján a 9 órai szentmisén köszöntjük az édesanyákat. Május 6-án du. 4-től a Legényegylet tartja összejövetelét. Május 9- én, du. 2 órától tartjuk idős, magányos testvéreink szokásos összejövetelét a plébánián. Május 12-én este 6-kor templomunk kórusa Járdányi: Missa Brevis-ét énekli és motettákat ad elő. Május 16-án, a templom felszentelésének 95. évfordulóján, este 6-kor a szentmisét hálaadásból ajánljuk fel. Megemlékezünk templomunk minden élő és elhunyt jótevőjéről. A szentmise után egy svéd gyermekkórus ad ünnepi hangversenyt. Ezen a napon egésznapos Szent- ségimádás lesz a templomban. Templom volt az Almássy téren Gyermekkori emlékek alapján írom a bevezető sorokat. 1945-ben 12 éves voltam és nagy mozilátogató. Egy alkalommal a Filmhíradóban láttam az Almássy téri templom felszentelését. Majd néhány hónap múlva hallottam a rádióban: „Magyar görögkeleti istentiszteletet közvetítünk az Almássy téri templomból”. Elmentem a templomot megnézni. A tér déli sarkában állt egy földszintes épület, bejárata felett kis tomyocskával. Evek múltán azután sikerült különböző helyekről szerzett információk alapján a templom történetét rekonstruálnom. Magyarországon az 1867 utáni rendezést követően kétfajta görögkeleti, mai elnevezéssel ortodox egyház működött: a szerb és a román. Volt azonkívül még néhány autonóm, görög alapítású egyházközség, mint Budapesten a Petőfi téri. Gyarapodott azonban a magukat magyarnak valló ortodoxok száma, akik 1930 táján a fővárosban megalapították az Aranyszájú Szent János magyar görögkeleti egyházközséget. Az istentiszteleteiket a Dohány utcai iskola egyik termében tartották, majd a II. világháború után megkapták az Almássy téri - eredetileg raktári célokat szolgáló - épületet. A magyar egyházközség azonban 1949 táján a Petőfi téri templomba költözött. Az épületet a tér rendezése során lebontották. S.L. A görög katolikus (és az ortodox) egyházban a húsvét utáni vasárnap neve a liturgián (misén) felolvasott evangéliumi történet főhőse nyomán: Tamás-vasárnap. Jelentős nap volt a Rózsák téri közösség életében, április 14-e, amikor a 10 órai misén mutatkozott be a budapesti görög katolikus énekkar. Tagjai főleg fiatalok, akik Csajkovszkij misefeldolgozását adták elő, Bubnó Tamás karnagy vezényletével. A rádióhallgatók meg a tv-nézők közül többen ismerik a karnagy úr nevét, hisz az általa vezetett Tomkins énekegyüttes szerepelt már hasonló művekkel. A Csajkovszkij-mű a több évtizeddel ezelőtt működött énekkar repertoárján is szerepelt, a templom egykori karnagya, néhai Ordelt Lajos készítette elő énekkari bemutatásra. Az ünnep méltóságát emelte, hogy a szent liturgia bemutatását és a szentbeszédet ebből az alkalomból dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök úr vállalta. Beszéde elején kifejezte örömét, hogy erre az alkalomra meghívták és jelen lehet. A Tamás- vasárnap evangéliumából néhány gondolattal igyekezett örömünket fokozni. Idézte Tamás apostol hitvallását, amit azután tett, hogy konkrétan meggyőződött Krisztus feltámadásáról: Én Uram, én Istenem. Nekünk az nem adatott meg, hogy Krisztust közvetlenül lássuk, de a kar énekéből meghallhatjuk a hitet. Krisztus, Tamás hitvallásához hozzáfűzte: boldogok, akik nem láttak és hisznek. S a beszéd végén mintegy jókívánság a karnak: Boldogok, akik fülünket betöltik a keresztény élet igazságainak a szépségével! dr. Sasvári László MÁJUS Pünkösd hava Fülöpnap, Jakabnap (május 3. péntek) A hagyomány szerint amikor Fülöp apostol hittérítés közben Hierapolis városába érkezett, a házat ahol megszállt a pogányok zöld ággal jelölték meg. Flajnalra azonban minden házon zöld ág volt, így megmenekült. (Pünkösd hajnalán sok helyütt zöld ággal díszítették föl a ház tájékát a Szentlélek éltető erejét jelképezve.) Kedves népszokás a májusfa vagy jakabfa állítása, melyet a legények kedveseik kapujára, vagy háza elé Jakab nap hajnalán ütik be. Szent Flórián napja (május 4. szombat) Szent Flórián a hagyomány szerint római katonatiszt volt, aki hitéért halt vértanú halált. A legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elham- vadástól, így a tűzoltók tisztelték a középkorban védőszentjükül, s zászlajukat is az ő képe díszítette. (Útszéleken úgy ábrázolják, mintha vizet öntene egy égő házra.) Fagyos szentek: Szerváé, Pongrác, Bonifác (május 12-14.) Pongrác, Bonifác ókeresztény vértanúk voltak, Szerváé püspök volt. Évszázados paraszti megfigyelés szerint ezeken a napokon a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordulhat, sőt fagyot is hozhat a három szent. Szőlővidékeken ha májusi fagy éri a szőlőt azt tartják, hogy „Afagyosszentek megszüreteltek”. Nepomuki Szent János napja (május 16. csütörtök) Szent Jánost Vencel cseh király kínzásokkal akarta arra kényszeríteni, hogy mondja el, miről gyón a felesége, a királyné, ő azonban ellenállt, s végül a Moldva vizében lelte halálát, így a vizenjárók és vízimolnárok választották főképp védőszentjüknek. Szobraival gyakran találkozunk falvainkban. Pünkösd vasárnap (május 26.) Pünkösd, Jézus mennybemenetele után a Szentlélek eljövetelének emléknapja. Ilyenkor a tavasz köszöntéseképp a telet jelképező szalmabábút sok helyen elégették (kiszehajtás), vagy a patakba vetették a falu végén. A szokás az ősi termékenység varázslás hagyománya, biztosítani akarták a jó termést, a szaporaságot az állatoknál. A legények talán egy honfoglalás korabeli, lovasnomád népekre jellemző szokást elevenítettek föl akkor, amikor felnyer- geletlen lovat megülve keltek egymással versenyre, s a győztest „pünkösdi királlyá” választották egy napra vagy egy évre. O aztán ingyen ihatott a kocsmában, minden lakodalomba hivatalos volt, teheneit ingyen legeltették. Anéphit azt tartja, hogy aki megmosakodik a pünkösdi harmatban, nem lesz szeplős. Hévízi Józsa 8 ERZSÉBETVÁROS 1996/6. szám
