Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-04-05 / 5. szám
i i 1 i ! ■■■■■■■■II ÖNKORMÁNYZAT ■■Hl A POLGÁRMESTER SZERINT STABIL A PÉNZÜGYI HELYZET A Költségvetésről előzetesen Minden ellenkező híresztelés ellenére az erzsébetvárosi önkormányzat szerencsére nincs csődben; s bár maradtak '96-ra áthúzódó fizetési kötelezettségek, a kerület pénzügyi helyzete mégis stabil. Erzsébetváros még nem fogadta el az idei költségvetését, a tervezés az előkészítés fázisában van, ám a '95-ös pénzügyi év lényeges mozzanatainak elemzéséről és a '96-os elképzelésekről Bakonyi Karola polgármester asszony már tájékoztatást kaphatott, miután a testület első olvasatban foglalkozott vele. Bakonyi Karola polgármester asszony A tavalyi nehézségek elsősorban abból adódtak, hogy az előirányzott bevételek nem teljesültek: nem volt ütemes a lakáseladás, nem készült el a helyiséggazdálkodási koncepció, amelynek alapján értékesíthették volna az üzleteket. Külön terhet jelentett, hogy a műszaki iroda mintegy két és félszer több pénzt igényelt az úgynevezett kötelező határozatok végrehajtására, mint a korábbi évek bármelyikében. A szokásos körülbelül 150 millió forint helyett 400 milliónyit költött a kerület a sürgős felújításokra. S bár az igyekezet tiszteletre méltó, hiszen Erzsébetváros lakóházainak többsége igen rossz állapotban van, és az eladások előtt a szerkezeti hibákat ki kell javítani, ám valamiféle rangsor felállítása mégis indokolt lett volna, hogy a városrész kasszájának pénzügyi stabilitását ne veszélyeztessék. Ebben a helyzetben az egyedül járható útnak az mutatkozott, hogy az év utolsó időszakában a kiadásokat csökkentsék. Ez olyannyira sikerült, hogy a tavalyi öt és félmilliárdos költségvetés 200-300 millió forintos megtakarítással teljesült. Pedig '94-ről az új önkormányzat 130 milliós ERIK-adósságot örökölt. Igaz. több mint 500 millió forintot spórolt meg az. előző testület '94-ben, de ez a tavalyi kiadások fedezésére csak a '95-ös szűkén teljesült bevételekkel együtt bizonyult elegendőnek. Olyannyira, hogy a mérleg végül is pozitív annak ellenére, hogy sok pénzt vitt el a Gozsdu- udvarbéli polgárok lakásigényének kielégítése. Az idei költségvetés várhatóan körülbelül 5,2 milliárd forintos lesz. A polgármester asszony egy fejlesztési alap létrehozásával a helyiség elidegenítési és más ingatlanok eladásából származó bevételeket koncentrálni szeretné. Ebből finanszíroznák a kiemelt építkezéseket (például a Madách Gimnázium felújításának befejezését); költségvetést pótló jövedelemtermelő beruházások beindítását, és a társasházak is innen kapnának pályázat alapján felújításra fordítható pénzeket. Futná ebből a kötelező határozatok végrehajtására, a Gozsdu-udvar még 60 milliót igénylő lakáskártalanítására, a társ- és kényszerbérletek megszüntetésére. A házfelügyelők lakásproblémájának megoldását is tervbe vették. Az önkormányzat három és félmilliárdos bevételre számít az idén. úgy hogy intézményeket Erzsébetvárosban nem kell bezárni, sőt a Nefelejcs utca 62.-ben új óvodát létesítenek. Szociálpolitikai célokra - a lakosság közterheinek növekedése miatt - pedig 15 millió forinttal többet szánnak céltartalékba helyezni. Hogy a költségvetési tervezetből egy közérzetjavító tételt is kiemeljünk: ha futja rá az idén, a minden térre már elkészített rekonstrukciós terv alapján néhány pihenő zöldterületet rendbehoznak. Az igények számbavétele után az derült ki, hogy optimálisan nyolc milliárdos költségvetésben kellene gondolkodnia a testületnek, de mivel a bevételi oldal az idén semmiképp nem bírná az ilyen mérvű terheket, meg kell majd alkudnia alig több mint 60 százalékával. Csendélet Erzsébetváros egyik padlásáról. A házak elidegenítése előtt az ilyen tetőszerkezeteket hozatják rendbe kötelező határozatok alapján. Eladó lesz az üzletek többsége Nemrégiben találkozóra hívta Bakonya Karola polgármester asszony a kerület iparosait, kereskedőit, akik nem rejtettek véka alá, hogy elégetlenek az önkormányzattal, a vásárlókkal, a piaccal és a világgal. A megbeszélés végére azonban elcsitultak az indulatok, mert kiderült a többség számára: a tulajdonos és a bérlők érdekei nem szegülnek ellen egymásnak. Azóta a képviselő-testület is határozott a nem lakás célú helyiséggazdálkodás alapclveiről, amelynek ideológiája szerint az önkormányzatnak költségvetési, nem pedig vállalkozási szemléletűnek kell lennie. Szó sincs arról, hogy a kerület helyi- ségvagyona bérbeadással lenne csak hasznosítható. Célszerűbbnek látszik a helyiségek többségét eladni a bérlőknek és az önkormányzati kasszát adókkal megtámogatni. Ez a megoldás az iparosok és a kereskedők kívánságával is egybevág, hiszen a tulajdonossá válás növeli a biztonságérzetüket. Eddig már körülbelül 1600-an jelentették be vásárlási szándékukat a mintegy 5300 bérlő közül, ám ha a konkrét listát is összeállítja a hivatal a március végén elfogadott koncepció alapján, vélhetően majd' 100 százalékos lesz az érdeklődés. A nem lakás célját szolgáló helyiségekkel való gazdálkodás alapelvei Vannak olyan üzletek, amelyeket az önkormányzat első lépcsőben nem értékesítés útján kíván hasznosítani. Továbbra is béreleti szerződés alapján üzemelhetnek a főútvonalakon fekvő nagyértékű utcai helyiségek kereskedelmi egységei (Baross tér, Erzsébet körút, Károly körút, Madách tér, Rákóczi út, Thököly út). Emellett nem adják el a kereskedelmi és szolgáltató házak üzleteit, a piacok állandó elárusító helyeit, a butik áruházakat és azokat a helyiségeket, amelyek ideiglenes bérleti szerződés alapján működnek, illetve amelyek hasznosítási lehetőségét a bérlő alakította ki. Eladó lesz azonban az összes többi (ez körülbelül 3500-4000 üzlet) ha az társasházban van (önálló albetétként szerepel), ha a bérleti jogviszonya rendezett és bérlőnek bérhátraléka nincs, valamint ha a bérlő a helyiséget saját maga hasznosítja és az engedélyezett tevékenységet folytatja benne. Értékesítik azokat a használaton kívüli leromlott állapotú helyiségeket is, amelyek felújítására többet kellene költeni, mint az egy éves várható bérleti díj összege. •v 1996/5. szám ERZSEBETVAROS 5
