Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-02-02 / 2. szám

Böjtelő hava Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe E napon a tavasz kezdetét ünnepelték a régi görögök: Egyre hosszabbak a napok, növekszik a fény. Néhány száz évvel ezelőtt a kioltott tűzhelyek lángját ezen a napon gyertyalánggal élesztették újjá. A keresztényeknél Mária tisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe: A temp­lomokban gyertyát szentel az egyház, amit a hívek hazavisznek. Villámlás esetén meggyújtják. A Rába mentén a haldoklók kezébe adják, mert a gyertya fénye mutatja az utat az égbe, az örök világosságot jelképezve. Bácskában a még meg nein keresztelt kisdedek fejénél gyertyát gyújtanak, nehogy a kis pogányt a gonoszok kicseréljék. A gyermekágyas asszony tisztulása után gyermekével a templomba sietett, s kezében égő gyertyát tartva körüljárta az oltárt, végül a pap áldásával hazatért. Február 3. Balázs napja A legenda szerint Szent Balázs püspök a kora középkorban megmentette egy szegény asszony életét, akinek fia halszálkát nyelt. Sziklába vájt cel­lában élt, az asszonyok gyertyát és élelmet vittek neki. A püspök kérte őket, hogy minden évben szenteltessenek gyertyát és így emlékezzenek meg róla Innen ered a gyertyás Balázs-áldás a torok­fájás ellen. A középkortól ismeretes az a szokás, amikor a diákok házról házra járva gyűjtöttek iskolájuk javára Ezt hívták balázsjárásnak. Böjtelő A böjtelő a farsang utolsó három vasárnapja a közbenső napokkal hamvasztó szerdáig. A farsangi szokások, álarcos, vidám felvonulások, mulatozá­sok ideje ez. A tél és a tavasz szimbolikus küzdelmét őrizte meg a kiszehajtás szokása, amikor a falusiak télöltöztettek egy szalmabábut, ami a telet jelképezte, majd a falu végén elégették vagy vízbe vetették. Másutt szokásban volt a bőgőtemetés, azaz a farsangi hangszerek búcsúz­tatása. Hamvazószerda Mindig negyven nappal előzi meg a húsvétot. A nagyböjt kezdő napja Reggelén a múlt évi szentelt barkából készült hamuval mise után a pap a hívek homlokát kereszt alakban megjelöli, emlékeztetőül, hogy „porból lettél és porrá válsz”. A hamu a bűn­bánat szimbóluma már az ószövetségben is. Az őskeresztények a bűnbánat jeléül hamuval hintették meg magukat. Rábaközi Szil faluban hamut vittek lapáton a kocsmába és rászórták annak a fejére, aki még nem fejezte be a mulatozást, így űzve ki őt a kocsmából. E nappal kezdődik a nagyböjt, amin népünk húst nem evett, sőt zsírral sem főztek, csak vajjal és olajjal. Zimányi Józsefet várjuk a fasorba! A fasori református gyülekezet életében különleges napok lesznek február 20-25-e között. Templo­munkban igét hirdet Zimányi József lelkipásztor, aki az 50-es években 7 évig Szibériában számű­zetésben élt hitéért. Álljon itt vallomása, amelyet önéletírása hátsó borítóján olvashatunk: »Egyszer, hat éves koromban, mint kisgyermek, kinn ültem lakásunk lépcsőjén késő este, néztem a csodálatos augusztusi égboltot, és nagy vágy támadt bennem, hogy megismerjem Azt, aki mindezek fölött van. Aki ezt alkotta és kor­mányozza. Ekkor gyermeki lélekkel elkezdtem szólítani Istent, és szívem­ben bizonyosság támadt, hogy Ő ezt hallja. S beszélt velem az Isten ebben a csendben. Találkoztam a Mindenség Urával, én, a porszemnél is kisebb ember, beszélhettem vele..... Az én feladatom az Istennek való feltétlen engedelmesség; és ha én engedelmeskedem az akaratának, akkor a többit bízzam Rá. Isten meg­nevelt, és amikor eljött az idő, hogy a Sztálinnak szóló levelet meg kellett írni, addigra már nem féltem ..... A harmincadik születésnapomon éppen egyik gyermekem ágya mellett térdeltem, és köszöntem meg Istennek életemet, amikor értem jöt­tek. Két hatalmas KGB-legény állt mögöttem... 92 hónapig nem láttam feleségemet, gyermekeimet... Nyolc hónapig voltam a beregszászi börtön­ben, utána Ungváron. Majd elindul­tunk a „jéghegyek” felé, a „tűz- oszlop” vezetésével. Az O tűzoszlopa világított az egész úton, egész idő alatt, és olvasztotta körülöttem a jeget. Ezt a tűzoszlopot láttam még az északi fényen át sugárzó csillagok ragyogásában is. Életem felől Isten másként határo­zott, nem engedte meg, hogy a pusztító erők szándéka teljesedjen be.....« Z imányi József igehirdetései nyomán sokan felébredtek a lelki halál állapotából és jutottak élő hitre a hitkérdésekkel korábban egyáltalán nem foglalkozó emberek közül is. Fasori igehirdetéseit - február 20. keddtől 24. szombatig - minden este 6 órai kezdettel tartja fűtött templo­munkban (VII. Városligeti fasor 7.); vasárnap de. 10-kor lesz a záróisten­tisztelet. Közben szerdától szombatig reggel 9-10-ig tartunk összejövetelt a gyülekezeti teremben. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk, fiatalokat, idősebbeket egyaránt! Végh Tamás lelkipásztor A Szent Erzsébet Templom hírei • Február 2-án este 6 órakor: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a szent misén ünnepélyes gyertyaszentelés. 3-án és 4-én: Szent Balázs püspök ünnepén Balázs áldásban részesítik a híveket, minden szent mise után. 5- én délután 3 órakor: A Katolikus Legényegylet tartja az összejövetelét a plébánián. 6- án este fél 7 órakor: A karitasz munkatársak összejövetele a plébánián. 8- án délután 2 órakor: Az idős, magányos, beteg testvéreket várják a plébániára a szokásos össze­jövetelre. 9- én: az esti mise után szentóra. 10- én délután 3 órakor: a Szent Erzsébet Rózsák terei Egyesülete szervezésében filmvetítés a hittanteremben. 21-én:, Hamvazó szerdán, a nagyböjt kezdetén a szent misék után hamvazás. 10 ERZSÉBETVÁROS 1996/2. szám

Next

/
Thumbnails
Contents