Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-12-20 / 17. szám
1996/17. szám ONKORMANYZAT KÖZMEGHALLGATÁS AZ ALMÁSSY TÉREN Választók és választottak találkozója A képviselőtestület - az önkormányzati törvény szellemében, Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően - az idén december 12-én, az Almássy téri Szabadidőközpont nagytermében várta az állampolgárokat közmeghallgatásra. Az erzsébetvárosiak szép számmal voltak kíváncsiak Bakonyi Karola polgármester beszámolójára, amely a hivatal és a képviselőtestület éves munkáját - a gazdálkodástól a szociálpolitikáig, az állampolgárokról való gondoskodástól a közrend helyzetéig - nagy pontossággal és részletességgel ölelte fel. A közmeghallgatáson részt vett Fiiló Pál (MSZP) a kerület ország- gyűlési képviselője is. Az írásban beadott, szóban megfogalmazott kérdések - a polgármesternek, az alpolgármestereknek, a jegyzőnek, a képviselőknek, a hivatal irodavezetőinek, a rendőrség képviselőjének szóló - a napi, az állampolgárokat bosszantó „történésekhez” kapcsolódtak. Külön hangsúlyt kapott a rendőrség munkája, hiszen az erzsébetvárosiak saját biztonságuk érdekében igencsak szeretnének posztoló rendőröket látni az utcasarkokon, s az Almássy téri őrs munkájával is elégedetlenek. A CATV, - amely a közalapítványi, Nyitott Világ elárverezése után annak helyébe lépett - előfizetései díjainak emelése ugyancsak magyarázatra szorult. De mint kiderült 1997.január elsejétől az úgynevezett „égi csatornákért” - tehát a nyugati adókért - is fizetni kell. A társasházak közös költségéből az önkormányzatot terhelő számlák mielőbbi kiegyenlítése, a Dohány utca 72-73. szám alatt lévő ház bontása, a lakásügyi iroda munkája, az önkényes lakásfoglalások helyzete, az egészségügyi, szociális kérdések felülbírálata is a kérdések között szerepelt. A Gozsdu udvari bérlők helyzete, a parkolási lehetőségek, s annak árai, a közüzemi vállalatok útfelbontásai nyomán visszamaradt „nyak- és lábtörő” gödrök ugyancsak az észrevételek között szerepeltek. A hosszúra nyúlt közmeghallgatás, ha nem is nyugtatott meg mindenkit, de legalább beszélgettek a választók és választottak. Az előbbiek közül mindössze egy akadt, aki nemcsak bíráltak a testület és a hivatal munkáját, hanem az eddig elért eredményeket sem tévesztette szem elől. KARÁCSONYI ZSIBVÁSÁR AZ ÁRKÁDOK ALATT Testületi krónika Erzsébetváros önkormányzatának képviselőtestülete november 28-án zárt ülésen döntött a szociális kérelmekről. Foglalkozott a Szövetség-Wesselényi-Izabella-Alsóer- dősor- Dohány utca által határolt tömbök részletes rendezési tervével. Rendeletet fogadtak el a képviselők Erzsébetváros Sportdíjáért díj alapítására (a 11. oldalon közreadjuk) A közszolgálati kábeltelevízió ügyvezető főszerkesztői állására beérkezett pályázatok alapján,- a kulturális bizottság előteljesztésére - az ügyvezető főszerkesztői feladatok ellátásával három évre Bornemissza Tamást bízta meg a testület. A december 5-i rendkívüli ülésen döntés született a fővárosi közterület felügyelet VII. kerületi alközpontjának létrehozásáról, amely a Rózsa utca 20. alatt lévő helyiségben működik 1997januáijától kezdve. Döntöttek a polgármester jutalmazásáról, a CATV Kft második fél éves támogatásáról, meghatározták a polgármesteri hivatal ünnepek közötti munkarendjét (lapunk 16. oldalán adjuk közre) is. Nem született döntés a városháza projektről( a polgármesteri hivatal Dohány utca 12-14 szám alatt lévő Egyetemi Nyomda helyiségébe és lakóépületbe költözéséről.) Az erzsébetvárosi vállalkozóknak nem jutott hely (Folytatás az I. oldalról) A közterület hasznosítását szabályozó rendeletet hatályon kívül helyezték, ugyanakkor a 4/1994- es ipari és kereskedelmi miniszteri rendeletben tételesen felsorolva meghatározták azoknak az árucikkeknek a körét, amelyek engedélyezési eljárás keretében a közterületre kivihetők. A főváros az önkormányzati törvény felhatalmazása alapjánf?!) abból kiindulva, hogy szerinte a közterület hasznosítása nincs szabályozva az 59/1995, illetve a 60/1995. számú rendeletéiben Budapest egész területére megalkotta a közterület-hasznosítást szabályozó rendeletét. E rendelet hibájaként róják fel az érintettek: nem egyértelműen fogalmaz, tehát értelmezési hibákat rejt magában, miközben a kerületi önkormányzatoktól von el jogköröket. Alapvetően a közterület hasznosítására vonatkozó hatósági jogosítványt szűntette meg a főváros magánjogi szerződések megkötésével. Ugyanis ilymódon kerülnek ki a területhasználók a főútvonalakra. Pedig a fővárosi rendelet 59/4-es paragrafusának 1. bekezdése úgy fogalmaz: az engedélyeket a tulajdonos egyetértésével az illetékes önkormányzat adja ki. A főváros túl azon, hogy saját rendeletét nem tartja be, tulajdonosként kijelölte önmagát. Kétségkívül igaz a főútvonalak tulajdonosi jogával a főváros rendelkezik, de mint saját rendeletéből kitűnik, ő ebben a leosztásban a közterület hasznosításában tulajdonosként léphet fel, viszont az engedélyező a tulajdonos önkormányzat lehet. Akárhonnan nézzük is, a főváros mint tulajdonos nem adhat(na) ki engedélyt önmagának. Ezzel szemben a főváros a tulajdonosi hozzájárulás helyett engedélyeket ad ki a társasházaknak, amelyek az engedélyeket tovább adják a közterület-használóknak, anélkül, hogy erről az illetékes önkormányzatot tájékoztatnák. Az eredmény: olyanok árusítanak a közterületeken, akiknek sok esetben vállalkozói jogosítványuk sincs. A szerződéskötéseket a főváros a társasházak képviseletére bízza, holott a társasházak az alapítói okirat szerint az árkádok alatt kereskedelmi tevékenységet aligha folytathatnak. Ebben a helyzetben Erzsébetváros képviselő-testülete a december 5-i ülésén úgy döntött, hogy a panaszáradat és a helyzet tarthatatlansága miatt az ország- gyűléshez fordul. Ez persze sovány vigasz, ám mégis vigasz azoknak az erzsébetvárosi vállalkozóknak akik most hoppon maradtak. V.E.
