Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-11-06 / Különszám
4 Kiállítás rA képzőművészet támaszpontja Kevés kerület rendelkezik olyan sokrétű és színvonalas rajzképzéssel, mint Erzsébetváros. Itt működik az Elő-Tér Művészeti Iskola rajztagozata, a Barcsay Művészkör, a Rembrandt Grafikai Kör és a MS Mesterkor is. Nem csoda hát, hogy szinte az egész fővárosból járnak ide tanulni a gyerekek, sőt, még nyugdíjasok is eljáro- gatnak egy-egy délután. Igaz, ők nem tanulni, inkább csak rajzolgatni, szórakozni, no, meg a közösség is fontos. Egyszóval igény van arra, hogy a tehetséges, vagy akár csak rajzolni szerető fiatalokkal foglalkozzanak. A művészeti kör vezetői azonban félnek attól, hogy bevezetik a 40 százalékos társadalombiztosítási járulékot a honoráriumokra, bizony még jobban meg kell húzni a nadrágszíjat. Holott a művészeti oktatók, modellek így sincsenek megfizetve. Éppen ezért, ha egy gyerekről kiderül, hogy jó a rajzkészsége, és a nyelvérzéke is, akkor a szülők inkább a nyelvtaCsongor egyik remekműve nulást szorgalmazzák, mert abból jobban meg lehet élni, mint a rajzolásból. Ennek ellenére sok gyerek mégis a képzőművészetre teszi fel az életét. így például a 14 éves Ghyczy Csongor is. Csongor az Alsóerdősor Utcai Általános Iskolába jár, s teljes erőbedobással készül a képző- művészeti szakközépiskolába. Ehhez óriási segítséget nyújt az MS Mesterkor, hiszen az iskolai rajzórákon bizony nem tudnak vele annyit foglalkozni, mint itt. Csongor nemcsak a felvételire, hanem az ERNA-ra is készül. Több kerületi általános iskolással együtt ő is részt vesz november 8-án A honfoglalás 1100 éve című rajzversenyen. A rendezvénynek a Támaszpont Galéria (VII., Wesselényi utca 21.) ad otthont, s a kiállított pályamunkákat is itt lehet megtekinteni november 11-22 között. Mesteri tanítványok Minden bizonnyal nagy sikere lesz az Erzsébetvárosi Kulturális Napok „nyitórendezvényének”, a Mesterek és tanítványok című képzőművészeti kiállításnak. Hiszen az immár hagyományosnak tekinthető rendezvényen a Madách Imre Gimnázium egykori és mai művészeti oktatói, mesterei mellett az iskola egykori diákjai, művészpalántái is bemutatkozhatnak. Mondhatni övék a főszerep, ugyanis a négy-öt mester mellett tíz tanítvány kap helyet. Érdekes lehet összehasonlítani, mennyire különbözik, illetve mennyire hasonlít egymásra tanár és az egykori diák stílusa. A kiállításon a rajzok, festmények mellett kisplasztikákat is bemutatnak, például megformázzák Koppány fejét, valamint Szent László hennájának másolatát. A Mesterek és tanítványok kiállítása október 21-től november 8-ig tekinthető meg a Támaszpont Galériában (Wesselényi utca 21.). A tervek szerint jövőre már a Madách Gimnáziumban, a felújított tetőtérben kapna helyet a tárlat. Híres emberek Erzsébetvárosban Karinthy Frigyes, Kocsis Zoltán, Rejtő Jenő, Presser Gábor, Csisztu Zsuzsa, Korda György. Nem a Ki Kicsoda című lexikonból szemezgettünk, a felsorolt híres emberek a kerületben éltek, élnek, de mindenképpen itt tanultak vagy tanítottak. Ezen művészek, sportolók nevének felsorolására ez az egész oldal sem lenne elég. Bemutatásukra azonban akadt helyettünk vállalkozó, mégpedig Hegedűs Imre, a Kertész Utcai Általános Iskola tanára. November 20-án 14 órakor kutatómunkája és más iskolák segítsége alapján az iskola 2. emeletén kiállítás nyílik Kerületünk Hírességei címmel. Az ideiglenes arcképcsarnokot - melyet november végéig hétköznapokon a délutáni órákban este 7 óráig lehet megtekinteni - Demeter Tamás, a kerület Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke nyitja majd meg. A híresek közt a leghíresebbeknek fotójuk mellett rövid életrajzuk is szerepel majd. Történelmi pannó a Madách Gimnáziumban Kitesz magáért a Madách Imre Gimnázium a millecentenáriumi ünnepségre. Tácsik János, az iskola rajzszakos tanára (a mester) és Zsigmond Béla (a tanítvány) közös festményt, úgynevezett pannót készítettek. A két művész mintegy 40 óra alatt festette meg a 180 cm x 370 cm-es képet. Vászon helyett pedig farostlemezt használtak. A pannó a Himnuszhoz hasonlóan bemutatja a magyar történelem több eseményeit, szereplőit: a busókat - utalva ezzel a kereszténység előtti pogány vallásra - Árpád vezért, Mátyás királyt, a Dózsa paraszt- háborút, a Rákóczi szabadságharcot, az 1848-49-es szabadságharcot és forradalmat, a kép befejezése pedig az 1956-os zászló. A történelmi pannót a gimnázium dísztermében állítják ki, s ez adja a díszletet az iskola millecentenáriumi megemlékezéséhez. blázsovics Tácsik János tanárúr a már csaknem kész pannó előtt
