Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-10-18 / 14. szám
1996/14. szám ONKORMANYZAT 11 Maiéter Pál társa voltam Az 1956-os Intézet könyvtárosa Gyenes Judith mártír honvédelmi miniszterünk Maléter Pál özvegyének nemcsak a VII. kerületben van a munkahelye, de a kerületben is lakik.- Hogy kendt Ön a kerületbe?- Egész véletlenül. Férjem letartóztatása után 1957 júniusában kényszerköltöztetett a honvédség az Orbán hegyi úti lakásunkból a Marcibányi térre. Onnan 1970-ben tovább a Wesselényi utcába. így kerültem én az Erzsébetvárosba. Huszonhat éve, hogy kerületi lakos vagyok. Az nagyon kellemes, hogy két trolibusz megállóra lakom a munkahelyemtől, néha gyalog teszem meg a lakásom és az intézet közötti utat, mert egy kevéske mozgás nem árt. Egyébként semmiféle rossz benyomás nem ért eddig a kerületben, de őszintén szólva jobb szeretnék valahol zöldövezetben lakni. Mezőgazdásznak indultam, úgyhogy ez is indokolja, hogy igazán nem vagyok urbánus.- Milyen ember volt Maiéter Pál?- Egy nagyon becsületes, kemény, hazugságot gyűlölő ember volt a férjem. Ha a perét valaki figyelmesen végigolvassa, akkor ez egyértelmű. Nagyon megdöbbentem, amikor elolvastam. Nem védte magát, hanem mindig az igazához ragaszkodott. A felfogását mondta el, az elképzelését és azt hiszem - mivel ez a jegyzőkönyv az elfogása után alig egy hónappal készült a szovjet őrizetben - ő már ezzel megírta a halálosítéletét. Kevesen tudják, hogy olyan feladatot kapott: mondja el a tizenkét nap történetét, s ebben a saját szerepét írja le. Ehelyett megfogalmazta a Kádár-kormány lemondó nyilatkozatát, a szovjetek kivonulási beleegyezését, kipontozva a dátumot és az aláírások helyét és ezután egy demokratikus kormányprogramot is írt. A program körülbelül 75 kézzel írott oldal volt. Tehát nem magát védte, nem a saját szerepével foglalkozott, egyáltalán nem próbálta mentegetni magát, nem is volt miért.- Milyen volt Maiéter Pál és Hagy Imre kapcsolata, hiszen erről ma is nagyon keveset tudunk.- Maiéter Tildy Zoltánnak a testőrparancsnoka volt 1948-ban. Akkor találkoztak, de ennél közelebbi kapcsolat nem volt közöttük. Maiéter nem tartozott Nagy Imre köréhez, főleg azért nem, mert nem volt politikus.- A forradalom napjait hogy élték meg?- O a szolgálati helyére ment azonnal, én elég sokat közlekedtem gyalogosan a városban, lementem az uram tiltása ellenére az Orbán hegyről a Kilián laktanyához. Sok mindent láttam. Tényleg felejthetetlen, és sajnos visszaadhatatlan az a hangulat, ahogy az ismeretlen emberek boldogan barátkoztak egymással, s érezhetően egyet akartak.- Közeledik a negyvenedik évforduló, ez már elég nagy idő, többen megpróbálják a forradalom és szabadságharc üzenetét „hozadéki üzletté” silányítani, de ezektől a kísérletektől elzárkózva, mi lehet ma a forradalom üzenete a mag\>ar polgár számára?- Nagyon-nagyon büszkének kell lennünk 1956-ra. Az egész országnak, az egész népnek erre az elmondhatatlanul szép, csodálatos tizenkét napjára, hisz a XX. századi magyar történelemnek mélységében a legnagyobb cselekedete volt a forradalom. Valóban azt lehet mondani, hogy egy diktatórikus, világuralomra törekvő rendszer falain az első repedést okozta forradalmunk, a diktatúra lassú pusztulása innen datálható. Forradalmunk hatására sok hithű kommunista világszerte kiábrándult ebből az „eszméből”, és döbbent rá arra, hogy egy hamis, hazug eszme áldozata, a propaganda félrevezetettje. Mi tényleg nagy leckét adtunk a világnak és erre büszkék lehetünk. A forradalom üzenete a mának? Talán az, hogy bármennyire is más a politikai szemlélet, attól még egy országnak a javát nem a széthúzással, hanem egymással összefogva lehetne elősegíteni. Azonkívül ne csak az anyagi javak legyenek elsődlegesek, hanem tényleg az ország érdekével is törődjön a lakosság, mert arra is kell gondolnunk: mi lesz ezzel az országgal, ha a közéletet közönyösen szemléljük? Szüle Zsolt A negyvenedik évfordulón Közeledik október 23-a, az 1956-os forradalom negyvenedik évfordulója. Megemlékezések, koszorúzások lesznek. Ezen a napon Erzsébetvárosban a hagyományokhoz híven a Péterfy Sándor utcai kórház gépkocsibejáratánál lévő emléktáblát éppúgy megkoszorúzzák, mint az épület Bethlen Gábor utca felé eső aulájában lévő emléktáblát. Az aulában lévő ünnepséget a kórház magáénak érzi, hiszen negyven évvel ezelőtt az ott dolgozó orvosok életük kockáztatásával, s annak árán mentették a sebesülteket. Tekintet nélkül az ellátásra szoruló sebesült harcosok hovatartozására. Az aulában október 22-én, 13 órakor kerül sor a megemlékezésre, amelyen ünnepi beszédet dr. Kis Gyula ország- gyűlési képviselő (MDF) mond. Az épület gépkocsibejáratánál lévő emiéktáblánál- pedig a Történelmi és Igazságtételi Bizottság katonai tagozatának képviselői koszorúznak. A hálás utókor Kerületünkben, a Marek József utca 41. sz. házban négy évtizedig élt és alkotott egy kiemelkedő tudós. Dr. Fokos- Fuchs Dávid Rafael pátriárkái kort, 93 évet ért meg és a nyelv- tudományban maradandót hozott létre. Fokos-Fuchs Dávid Rafael 1884-ben született, iskoláit Pozsonyban végezte. Tudományos munkájában elsősorban a magyarral legközelebbi rokonságban lévő zűrjén (komi) nyelvet tanulmányozta. Tanulmányútjai során rendkívül értékes nyelvi, népköltészeti és népszokásokra vonatkozó anyagot gyűjtött, amelyekkel jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ennek az alig ismert kicsiny népnek a hagyományait sikerült megőrizni. Elkészítette a zűrjén nyelvi szótárt, sok nyelvészeti könyvet, cikket írt, publikációs listája 366 művet sorol fel. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, ezenkívül számos hazai és külföldi tudományos társaság elnöke, tagja. 1977-ben hunyt el. Ez év nyarán, leánya Fuchs Edit azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy édesapja emlékére helyezzenek el emléktáblát a Marek József utcai ház falán. A tábla felállítását támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Reguly Társaság, valamint több neves nyelvész. A szakmai támogatáson túl a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Reguly Társaság 20-20 ezer forinttal hozzájárult az emléktábla elkészítésének költségéhez. Az önkormányzat kulturális bizottsága nemcsak vállalta, hogy az emléktábla elkészítéséhez szükséges további összeget biztosítja, hanem előterjesztése alapján a testület legutóbbi ülésén erre a célra 20 ezer forintot szavazott meg. Az emléktáblát előreláthatóan december 10-én avatják fel. Fokos- Fuchs Dávid Rafael azon a napon lenne 112 esz-' tendős.
