Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-09-27 / 13. szám
I 10 KALEIDOSZKÓP 1996/13. szám HÁZI BIBLIOTÉKA NYÍLTA KLUBBAN Aktívan az aktív évekért A programajánlat nem mindennapi. Hétfon kézimunka, kedden kávéház zongorával, teával, sütivel, szerdán az Őszirózsa énekkar próbál és szórakoztat cite- rakísérettel, csütörtökön irodalmi délután, pénteken video. És ez csak a heti állandó program egy része! Kimaradt a felsorolásból a Ki mit tud?, a szüreti bál, az előszil- veszter, a farsangi buli és a karácsonyi közös ünnepelés is, mint ahogy kimaradt a sok-sok feledhetetlen kirándulás. A résztvevők pedig nyugdíjasok, a Dózsa György úti 6. számú idősek klubjának tagjai. Maguk is aktív szervezők, Baglyasné Becski Sarolta klubvezető és Lang Agnes foglalkoztató irányításával dolgoznak, tesznek-vesz- nek, készülnek a következő nagy vállalkozásra, az újabb közös rendezvényre. Szeptember 4-étől a klub rendszeres programját könyvtári órák gazdagítják. A kis házi bibliotéka újbóli megnyitása és megváltozott rendszerű nyitvatartása Rakonczay Sándorné bentlakó klubtag kéthónapos fáradhatatlan munkáját dicséri. A mintegy 4 ezer kötetes kölcsönzhető állományt két évtized bekötött folyóiratgyűjteménye egészíti ki. S a könyvtár mint bármelyik igazi közgyűjtemény katalogizált, kézikönyvtári ajánlatot is tartalmaz. A közeli tervek egyike, hogy a tapasztalatok alapján meghosszabbodik majd a nyit- vatartás és a kölcsönző olvasószobával bővül. A könyvtár falait a klubtagok szépséges kézimunkái, apró tárgyai díszítik. Készül itt a klúbban karácsonyi dekoráció, farsangi jelmez és sok-sok szívet melengető apróság, aminek igazi értékét az alkotók szeretete adja. Jönnek a klubtagok színházi előadására, hangversenyére a családtagok és a klubtagok is elmennek megmutatni tehetségüket, ha meghívást kapnak. A baj csak az, hogy a közel kétszáz erzsébetvárosi idős embert fogadó klubot is szorongatják a pénzügyi gondok. Sokszor nem jut a foglalkozásokhoz nélkülözhetetlen ragasztóra, papírra, cérnára és egy-egy textildarabkára, ami másnak rongy lehet, de itt komoly érték. A minap megnyílt könyvtár állományának bővítése is megoldhatatlannak látszik. így aztán igazán nagy örömöt akkor szerezhetnénk az idősek klubjának, ha selejtezés, hagyatékfelszámolás során, mielőtt a hulladéktárolók mellé tennénk a számunkra feleslegessé vált lomot, megkérdeznénk őket, hátha segíthetünk. Erzsébetváros tegnap Az első „vállalkozó” néni 1944 decemberében Budapest ostromát a Kertész utcai ház szenespincéjében éltük át. Hat hétig nem vetkőztünk le, nem mosakodtunk, nem feküdtünk ágyba. Egy lócán ültünk, nem volt vizünk és ennivalónk. Amikor 1945 január végén felmentünk a lakásunkba, visszahőköltünk: törmelék, üveg mindenütt... De az Erzsébet körúton a romos, törmelékes, bedeszkázott üzlethelyiségek előtt rövidesen megjelentek az árusok. Eleinte melaszt, kukorica- lisztet, tejport lehetett cserélni aranyért, ruhaneműért, később pénzért, az akkori számítások szerint horribilis összegért. 1 tojás 7 pengő; 1 pár cipő, pulóver vagy férfiing ára. Rövid ideig én is árultam melaszt a Körút és a Dob utca sarkán. A házbeli „vállalkozó” néni által, Isten tudja, honnan szerzett egész tartályból. Becsületemre váljék, nagyon keveset csórtam belőle, csak éppen annyit, hogy a reggeli savanyú cikóriakávénkat egy kicsit megédesítsük. íi. Gaál Zsuzsanna OTTHON - Erzsébetvárosban A régi polgári világ társasági életének egyik ismert fóruma volt az OTTHON. Csak a hivatalosság kedvéért nevezték teljes nevén írók és Hírlapírók Körének. Évtizedekig adott helyet az OTTHON-nak Erzsébetváros. Az alakulása a századforduló előtti évekre nyúlik vissza. A Múzeum körúton egykor közked- veletségnek örvendett nagyforgalmú Fiume Kávéházból eredeztethető, ahol rendszeresen találkoztak írók, újságírók. A múlt században ez a két emberfajta még többnyire egy és ugyanazon személyben lakozott. A kiváncsi tekintetek elől menekülvén, s hogy egymás között zavartalanul megbeszélhessék szűkebb céhbeli ügyeiket, kibéreltek egy második emeleti kis lakást a kávéház felett. Ezt nevezték el OTTHON-nak. Létszámuk gyarapodásával hamarosan elköltöztek egy nagyobb helyiségbe, a Rákóczi út és a Puskin (akkor Eszterházy) utca sarkán álló ház első emeletére. Alatta volt az OTTHON kávéház. A névazonosság véletlen volt. A következő rövid állomás a frissen felépült New York palota volt. Itt nem sokáig időztek, mert az újságok gyarapodásával gyorsan nőtt azok száma is, akik ezeket írták. Érdekeik képviseletére alakították meg az Újságírók Egyesületét. Aki pedig ennek tagja volt, magától értetődően illete meg az OTTHON-ba való szabad bejárás is. így a létszámában megnövekedet bohém társaságnak új támaszpont után kellett nézniük. Kártyapénz - mert minden valamire való társaskörben volt egy bensőséges kártyaszoba - és némi hitel segítségével a megszeretett New York kávéháztól pár lépésnyire, egy lakóházat vettek meg a Dohány utca 76. szám alatt. Márkus Géza tervei alapján alakították át nagyon szerencsésen közösségi házzá 1898-ban. A kapualj rögtön a hallba vezetett, festett üvegtáblák mindenütt. A falakon jóminőségű olajfestmények Mikszáth Kálmánról, Jókai Móról és ma már nem, vagy kevésbé ismert kortárs írókról, újságírókról. Angol klubokra emlékeztető bőrbevonatú kényelmes ülőbútorok csábították huzamosabb sziesztázásra a futólagosán betérni szándékozót is. Volt itt olvasóterem, szalon, különleges luxussal berendezett elnöki szoba - nem is szoba, hanem egyenesen rezidencia és díszterem. Ez utóbbi, egyebek mellett két nagyméretű Vajda Zsigmond festményéről híresült el a lapcsinálók körében. Az egyik a sajószabad- ságot ábrázolta. Semmi különleges. Belefért a korabeli liberális gondolkodás világába. Annál izgalmasabb volt a másik kép: egy tó mellett sütkérező és kellemetesebb eszmefuttatásokra ingerlő, jó idomú nimfa tekintett le csábosán az alatta elsétáló írástudó urakra. Az első világáborúig gyakran rendeztek ebben a teremben estélyeket és fényes bálokat, amelyeket nem lehetett természetesen hölgyek és fiatalabb lányok nélkül lebonyolítani. Rájuk való tekintettel ezt a nimfát ábrázoló festményt mindig letakarták... A kevésbé szemérmes századunk második felében az állampárt kerületi székházaként szolgált ez az épület. Jelenleg a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt lakozik benne.
