Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-09-27 / 13. szám
1996/13. szám HITÉLET - HELYTÖRTÉNET 7 Nemzeti a Király utca és a Károly körút sarkán? Széchenyi Istvánt legtöbbképpen az bosszantotta, hogy a honi színjátszás szentélyét az akkor még külvárosnak számító és rossz hírű vidéken, poros országutak kereszteződésében építették fel, s nem a pesti Duna parton. A századforduló tájékán, az akkorra már alaposan átépített és bővített színházépülettel szembeni fenntartások továbbéltek. Spiegler Gyula Sámuel tanítót, akinek a Király utcában, a Terézvárosi templom közelében leánynevelő intézete működött, lakóhelyének kérdései is foglalkoztatták. Megírta többek között a két testvérkerület, a Teréz- és Erzsébetváros történetét is, könyve 1902-ben jelent meg. Nem hagyhatta szó nélkül a Király utca közlekedési zavarait. Erre az időre ugyan már kiépült a reprezentatív Andrássy út, de a várakozásokkal ellentétben ez mit sem enyhített a Király utca forgalmi nehézségein. Ennek legfőbb okát a szerzőnk abban látta, hogy a Király utca és a Károly körút kereszteződésében, az erzsébetvárosi oldalon mintegy 5-6 ház „belóg” az utca vonalába, olyan módon szűkítve le ezzel az utca szélességét, hogy a forgalom itt szinte állandóan összetorlódik. A következtetése kézenfekvő volt: le kell rombolni ezeket a házakat (ide értve ennek a lapnak a hasábjain korábban már részletesebben ismertetett nagymúltú Orczy-házat is) és az így szabaddá vált térségen képzelte el az új és monumentális Nemzeti Színház felépítését - akkor, amikor még szóba sem került a régi lebontása. Mintha a próféta jövőt sejtése szólt volna belőle. A régit valóban alig egy évtized múlva lebontották. Az új Nemzeti Színház végleges elhelyezésére csak most, több mint nyolc évtized múltán kerül sor. Legalábbis reményeink szerint. Nem is messze a Király utca és a Károly körút sarkától, átellen- ben lévő Erzsébet téri buszpályaudvar és parkoló helyén magasodik majd hamarosan. Tudjuk jól, ennek a helynek a kiválasztását talán még több vita előzte meg, mint annak az első Nemzetinek az elhelyezését jó másfél évszázaddal ezelőtt. Iván Géza Élet az ideiglenes lakhelyen... A sátrak ünnepe A zsidó újévet köszöntő ünnepciklus befejező része a Szukkot, ami kilenc napig tart (idén szeptember 28.-október 6.). Szukkot azt jelenti: „sátrak”, és az ideiglenes lakóhelyekre emlékeztet, amelyekben Izrael gyermekei éltek negyvenévi sivatagi vándorlásuk alatt az egyiptomi kivonulás után. Szellemi indítéka az, hogy kifejezzük bizakodásunkat Istenben, aki biztonságot nyújt számunkra. Az ünnep nyomatékot ad a hitnek, hogy Isten valamilyen módon gondoskodik az ember szükségleteiről, s az ember hálával tartozik ezért. Mindezt a szukká jelképezi, a szabadban álló, bizonytalan szállás, amelyben a zsidóknak egy héten át lakniuk kell. A Tóra előírja, hogy az ünnepet az év utolsó aratásával együtt kell megtartani, „amikor megtörtént a betakarítás szérűdről és borsajtódból...” (5Mózes 16:13); mikor az ember szükségleteiről gondoskodó Örökkévaló iránti hála és köszönet érzése erősödik. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri ezt az örömünnepet. Szukkot különleges vonása a szukkában lakás előírásának teljesítése. A szukkának legalább három oldala legyen. Az oldalak bármilyen anyagból lehetnek. A sátor csakis a szabad ég alatt építhető meg. „Ideiglenes” jellegét a tető vagy födél adja meg, amit szcháchnak hívnak. A tetőt mindig a falak felállítása után kell föltenni: a sátor építését ezzel befejezni. Naponta (szombat kivételével) áldást mondunk az ünnepi csokorra, amely pálmaágat, mirtuszágat, fűzfavesszőt és etrogot (citrusgyümölcs) tartalmaz. Ezek a zsidó identitás jelképei. Az ünnepi csokrot a hitközségeken lehet igényelni. Az ünnep nyolcadik napja Smini Áceret.Ekkor a négy növényt már nem használjuk, a nap vége felé a szukkát is elhagyjuk, lakásunkba fejezzük be az ünnep hetét. Az ünnep utolsó napja (október 6.) Szimchát Tórá, a Tóra örömünnepe. A heti Tóra-olvasás éves ciklusa ezen a napon fejeződik be. Szimchát Torá talán az év legvidámabb ünnepe. Hétszer visszük körül a Tóra tekercseit a zsinagógában, és akit csak lehet, megtisztelünk azzal, hogy Tórát vihet. Ezzel jelezzük az elszakíthatatlan kapcsolatot a zsidó nép és a Tóra között: mi tartjuk a Tórát és a Tóra megtart és életet bennünket. Az ünneppel kapcsolatos további kérdéseket váija a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, Oberländer Baruch rabbi. (Budapest VII., Wesselényi utca 4. Hl. Telefon: 268-0183). Holló utcai ünnepi szokások Többször írtam a Rózsák terén élő görög katolikus szokásokról. Hogyan van ez a kerület másik keleti egyházi közösségében? A magyarországi románok kétharmada falun él, ott az egyes napokhoz fűződő szokásoknak bizonyára na-' gyobb szerepük van mint Budapesten, de néhányat itt, a fővárosban is megtartanak a Holló utcában lévő egyházközség tágjai. Január 6. vízkereszt ünnepe. Az egyházi hagyomány szerint azzal, hogy Krisztus beállott a Jordán vizébe, megszentelte a vizet, s ennek emlékére az ünnep istentiszteleteinek egyikéfa vízszentelést megtartják. E frissen szentelt vízzel szokásos a lakásokat is megszentelni. Ez a házszentelés. Alkalom arra, hogy a pap meglátogassa a híveit. A hívek ragaszkodnak is ehhez a szokáshoz. Akeleti egyházban, így a románoknál is a nagyböjti szombatokat a halottak emlékének szentelik. Ahalotti emlékszertartásoknak elmaradhatatlan kelléke a mézben főtt, dióval, mazsolával ízesített búza, tortaalakra kiképezve. A neve koljivó, a szó görög eredetű, - a szövetségben is ismert - ételáldozatot jelenti. A koljivót a szertartás után a hívek között szétosztják. Előfordul, hogy a halott emlékére kalácsot hoznak. Virágvasámap a románok is megtartják a barkaszentelést, húsvétkor pedig az ételek, köztük a tojások megszentelését. A nagyünnepekhez hozzátartoznának a körmenetek is. Ma már nem szokásos, de régen nagypéntek délutánján körmenetet is tartottak a Holló utca- Király utca-Gozsdu-udvar útvonalon. Húsvét után egy héttel van a halottak húsvétja. Kimennek a Fiumei úti temetőbe, két neves, Budapesten élt román férfi sírjához, megemlékezést tartani. Az egyik Gozsdu Emánuel (1802-1870), az alapítványtevő, a másik Todoreszku Gyula (1867-1919) neves könyvgyűjtő. Pünkösdkor elmaradhatatlan a templom gallyakkal történő díszítése. Dr. Sasvári László A Nemzeti Színház ügye közel két évszázada foglalkoztatja a 1837 és 1911 között, amikor a nemzeti színjátszásnak állandó háza állt a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán, akkor legalább e tekintetben nyugodtak voltak a kedélyek. A történeti valóság azonban az, hogy a Grassalkovich Antal adományozta telken épült színházépülettel többen elégedetlenkedtek.
