Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-09-27 / 13. szám
1996/13. szám ONKORMANYZAT TESTÜLETI KRÓNIKA A pénzügyi likviditás fennmaradt A nyári szünet után - habár a bizottságok munkája folyamatos volt - Erzsébetváros képviselő-testületének első ülésére szeptember 19- én került sor. A napirendek előtt sürgősségi indítvány alapján döntöttek arról, hogy a szeptember 11-én váratlanul elhunyt, 1948 óta a kerületben élő, alkotó József Attila-díjas író, újságíró Fehér Klárát Erzsébetváros képviselő-testülete saját halottjának tekinti, s méltó búcsúztatásáról a Kozma utcai temetőben ^szeptember 20-án) gondoskodott. Zárt ülésen foglalkozott a testület a szociális ügyek elbírálásával, majd döntés született az Erzsébet körút 5. szám alatti albetétek elidegenítéséről, a kerületi privatizációban elfogadott forgalmi értéken. A testület elfogadta azt a rendelettervezetet, amely a képviselők tiszteletdíját módosítja, visz- szamenőleg 1996. január elsejétől. Az idei első féléves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyet a könyvvizsgálói jelentés is ^kiegészített, a testület elfogadta. Nem rendeződött egyelőre a német kisebbségi önkormányzat önálló helyiség iránti kérelme, ugyanis a képviselők döntése szerint újabb tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy a VILLÉRT Rt.-tői visszavásárolják a Madách út 9-11. szám alatti „iroda” bérleti jogát. Erzsébetváros Díszpolgára cím adományozásának előkészítésére a testület ad hoc bizottságot hozott létre. Tagjai: Fedrid Gábor (MSZP), dr. Bolesza Emőke (SZDSZ), Toperczer Ferenc (alpolgármester MDNP), Periti László (KDNP). Ez a bizottság a választópolgároktól szép számmal beérkezett javaslatokat megtárgyalja, s döntésre a testület elé terjeszti. Századunk első hét évtizedének kiemelkedő finnugor nyelvészének, dr. Fo- kos-Fuchs Dávid Rafael (1884-1977) emlékére a Marek József utca 41. számú épületen a közeljövőben a képviselő-testület döntése alapján emléktáblát helyez el a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nyelv- tudományi Társaság, a Re- guly Társaság és Erzsébetváros önkormányzata. Az Ötvenhatos Emlék- bizottság nevében Mécs Imre országgyűlési képviselő az 56-os események 40. évfordulójának méltó megünneplése részeként a Parlament előtt, a Kossuth téren felállítandó emlékműhöz kérte a főváros és a kerületi önkormányzatok anyagi támogatását. Erzsébetváros képviselő-testülete erre a célra hozzájárulásként 400 ezer forintot biztosított. Majd a képviselő-testület a pénzügyi, a kulturális, a szociális és az egészségügyi, a jogi és közrendvédelmi bizottságokba külső tagokat delegált. Erzsébetváros Kultúrájáért alapítvány mellett három tagú, a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult pénzügyi ellenőrző bizottságot hoztak létre. A Szép Erzsébetvárosért Közalapítvány alapítója, maga az önkormányzat képviselő-testülete, amely elfogadta az alapító okiratot. Az alapítvány célja Erzsébetváros kedvezőtlen környezeti állapotának, tisztaságának, rendjének, a zöldterületek védelme és rekonstrukciója. Az alapítvány induló vagyona 800 ezer forint. Kezelő szerve a hét tagú kuratórium, amelynek elnöke Sztipich István, titkára Márton Gáborné, tagjai dr. Serfőző Ilona, dr. Csalagovits Imre, Horváth Sándor, Remport István, Szarvas Zoltán. Ennek és a kulturális alapítvány pénzügyi ellenőrző bizottságának tagjai: Szilvássy Istvánná, Cso- szánszkyné Nagy Tímea és Fejér Györgyné. KALAPÁCS ALATT A NYITOTT VILÁG Az új üzemeltető a CATV (folytatás az 1. oldalról) A titoktartások közepette lapunknak sikerült megtudnia, hogy az árverésre öt komoly érdeklődő érkezett. Végül a kábeltelevíziós rendszer valamivel a kikiáltási ár fölött kelt el. Az árverés eredményét nyilvánosságra hozták, ezek szerint az üzemeltető a kerületben már működő CATV lett. Lapunk kérdésére Gál György a CATV igazgatója közvetlenül az eredmény- hirdetést követő percekben elmondta, hogy Erzsébetvárosban a CATV főállomásáról történik majd ezentúl a sugárzás. Először az adás minőségén kíván változtatni az új üzemeltető. Mindent megtesznek azért, hogy az átállásból a lakosság semmit ne érezzen meg. Úgy tűnik tehát, hogy az erzsébetvárosiak számára befejeződött a Nyitott Világ problémákkal övezett története. Az eljárás az alapítvány számára azonban még folytatódik. G. L. Morális változások előtt az adózók (folytatás az 1. oldalról) Az APEH elnöke elmondta, a múlt évben a személyi jövedelemadó bevallásban négy és fél millió állampolgár volt érintett. A bevallott éves átlagjövedelmek ugyanezen időszakban 420 ezer forintot tettek ki. A bérből és fizetésből élők - ahol nincs jövedelemeltakarási lehetőség - 440 ezer forint alapján adóztak. Ugyanakkor a társas vállalkozásból származó éves bevallott jövedelem 220 ezer forint, míg az egyéni vállalkozók 147 ezer forint jövedelem alapján teljesítették állampolgári kötelezettségüket. Az 1997-es esztendő költség- vetésének tervezett kiadásai kevesebb terhet rónak az adófizetőkre, ami többek között a személyi jövedelemadózás mértékének változását eredményezi. Bár konkrétumok még nem ismertek, a sávok változnak, ennél azonban fontosabb kérdés az, hogy a legmagasabb adókulcs milyen jövedelemhatár felett lép be és az adózók milyen körét érinti. A jövő évtől a legjelentősebb változások egyike lesz majd, hogy az egyéni vállalkozók a személyi jövedelem- adózás hatálya alá esnek majd, de a társasági adó technikája alapján kell fizetniük. A jövő évtől is a mezőgazdasági kistermelők adóalanyokká válnak. Pitti Zoltán az elmúlt nyolc adóév alatt bekövetkezett változások jelentőségéhez mérte azt a szemléletváltást, aminek a küszöbén vagyunk. Amikor, - ahogy Fiiló Pál fogalmazott, azt az össznépi sportot, hogy miképpen lehetséges az adózás megkerülése, felváltja majd az arányos közteherviselés természetessége. A fórum lakossági kérdései is főképpen a jövedelemeltakaráshoz, a feketegazdaság felderíthetőségéhez kapcsolódtak. Az APEH elnöke azonban igyekezett megnyugtatni az erzsébetvárosi polgárokat arról, hogy a következő adóévek e tekintetben is hoznak morális változást: ennek kikényszeríthetőségéről az adóhivatal kezeskedik. (g-) >
