Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-07-05 / 9. szám
1996/9. szám ÖNKORMÁNYZAT 5 Társasházi alapító okirat (A június 7-én megjelent cikkünk folytatása) Már csaknem egy évtizede látja el Erzsébetváros több társasházának közös képviseletét a Szelei és Serfőző Kft. Ügyvezető igazgatója. Szelei Sándor, a legjellemzőbb problémáknak a következőket tartja: Túl rövid az alapító okirat egyeztetésére az önkormányzat által meghatározott idő ahhoz, hogy a jövendő tulajdonosok alaposan, felelősséggel úttanulmányozzák és „házraszabott”, életszerű módosításokat eszközöljenek. Az alapító okirat tervezete többnyire az évtizedek óta meglévő bérleti viszonyt fekteti le, nem pedig az adott társasház jobb funkcionálására törekszik. Például, a bérbe adott pincét, padlást, illetve más közös területet gyakran albetétté nyilvánítják a felmérésnél és így kerül be az alapító okiratba is. Ezáltal továbbra is az önkormányzat által bérbe adott területként működik, a társasház pedig légópince, esetleg padlás nélkül marad. A legsúlyosabb problémát a közös üzemeltetés jelenti. Előfordul, hogy több bérháznak közös kazánja, liftje, strangja van. Ilyen esetben célszerű az alapító okiratban élesen elhatárolni a ház tulajdon- részét, feltüntetni a szolgalmi jogot, mivel egy jövőbeni elkülönülés esetén a társasház még számíthat a reá eső rész kompenzálására. Közös kazán esetén előfordult már, hogy az egyik ház fűtésidíj-elmara- dása miatt a többi ház is fűtés nélkül maradt. Az alapító okirat elkészítését megelőzően tisztázni kell, hogy közös tulajdonban, illetve önkormányzati tulajdonban kívánják-e a lakók tartani a házmesterlakást. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha a lakók elégedettek a házmester munkájával, akkor közös tulajdonba vonják a szolgálati lakást, ha nem, mindaddig az önkormányzat tulajdonaként szerepel, amíg az önkormányzat nem biztosít a házmester számára más lakást. A fenti esetek arra intenek, hogy érdemes körültekintően eljárni az alapító okirat elfogadásánál. De mit tegyenek azon társasházak lakói, akik ezt megelőzően, velük nem egyeztetett okiratot kaptak kézhez? A megoldást vélhetőleg a társasházi törvénymódosítás jelentheti majd, melynek előkészítő munkálatai most folynak. Az elképzelések szerint a konkrétan meghatározott, elsősorban a működést segítő kérdésekben lehet bevezetni a 2/3-os szavazati arányt azzal, hogy a kisebbség jogvédelme garantált legyen. A tervek szerint a törvénytervezetet 1997. március 31-éig kell előterjeszteni. Minden valószínűség szerint a társasházak többségének van olyan nyitott kérdésként kezelt ügye, amely a 2/3-os döntési lehetőség megnyílta esetén könnyebben megoldhatóvá válik (pl. a tetőtér beépítése, vagy nagyobb épületeknél, épülettömböknél közgyűlés helyett küldöttgyűlés is hozhatna érdemi döntést).-mátyásÚJ LAKÁSOK BEÉPÍTÉSSEL Lepusztult tetőszerkezetek felújítása Az érintettek minden bizonnyal díjazzák azt a képviselői előterjesztést, amelynek alapján Erzsébetváros lepusztult tetőszerkezeteinek felújítására sor kerülhet. Első „menetben” a Kertész utca 22.-ben, a Síp utca 11.-ben és a Nefelejcs utca 23.-ban. Bármekkora is lesz a rumli, a felfordulás, a tetőtér alatt lévő, mindig be- és elázó lakások, az ott élő családok problémája megoldódik. Az előterjesztő Koromzay Annamária képviselőasz- szony (SZDSZ) volt, akit az elképzelésről, a lebonyolítás hogyanjáról kérdeztem.- A lepusztult tetőterek a lakóknak, az önkormányzatnak állandó gondot okoznak. Több millióra lenne szükség a felújításhoz, a kerület épületeinek rendbehozatalához, a polgári értékeknek megfelelően Erzsébetváros szebbé, vonzóbbá tételéhez. Ebből a belváros részét jelentő kerületből az épületek lepusztult állaga miatt nehéz lakást cserélni, tovább költözni, itt élni! A helyzet tarthatatlansága miatt együtt kerestem a megoldást az ERIK Vállalat igazgatójával Bártfai Istvánnal.- Az elképzelés szerint, amelyet a képviselő-testület június 6-án elfogadott, vállalkozásba kell kiadni a tetőfelújítást, a tetőtéri lakások* kialakítását. Az utóbbi iránt régóta érdeklődnek a vállalkozók. Módot kapnak most a tetőtéri lakások kialakítására, de azzal a feltétellel: beépítési lehetőség szerint a tetőt, a víz- és az elektromos vezetékeket, az épület utcai homlokzatát felújítják. Ellenszolgáltatásként megkapják az általuk kialakított tetőtéri lakások tulajdonjogát. Gyakorlatban tehát az épület(ek) részleges felújítása az önkormányzatnak anyagi megterhelést nem jelent. Annál nagyobb felfordulást kell elviselniük az ott élőknek, éppen ezért minden esetben a kivitelezés megkezdése előtt a lakókkal egyeztetni kell a szervezést, a lebonyolítást végző ERIK Vállalatnak.- A felújításnak ez a célszerű, ésszerű módja csak a száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő lakóházakra vonatkozik?- Az a három épület, ahol a sort megkezdjük, nem társasház. A lehetőség azonban számukra is adott, mint ahogy a Dembinszky utca 38. szám alatt lévő társasház is a II. világháború alatt lerombolt hátsó épületrész helyreállítására, felújítására ezt a megoldást választja. A társasházaknál a tulajdon- hányad alapján járulna hozzá az önkormányzat a felújításhoz, míg a tulajdonostársa, (a legutóbbi parlamenti döntés értelmében) többségi megegyezés szerint dönthetnek a tetőtérbeépítéséről.
