Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-05-17 / 7. szám
í ! I rendelet Budapest V/ll. kerület, Erzsébetváros Önkormányzat 12/1996. (IV/.26.) számú rendelete az építmény adóról Budapest VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény l.§ (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel (továbbiakban Htv.), valamint a Fővárosi Közgyűlés 19/1991. (IX.05.) számú, illetve a 21/1994. (IV.29.) számú rendeletével módosított 5/1991. (11.19.) számú rendeletének (továbbiakban Fkr.) l.§ (2) bekezdésében foglaltakra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 16.§-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva, az alábbi rendeletet alkotja: 1§ Az Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kér. Erzsébetváros közigazgatási területén - határozatlan időre - építmény adót vezet be. Adókötelezettség 2-§ (1) Adóköteles az l.§-ban megjelölt területen lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló (lakás, üzlet, műhely, iroda, raktár, gyár, üzem, garázs stb.) épület, építmény, építményrész (továbbiakban együtt: építmény). Adóköteles továbbá a közterületen építési engedély alapján épült, illetve építési engedély köteles - határozatlan idejű közterülethasználati engedéllyel rendelkező - ipari, kereskedelmi, szolgáltatási stb. célt szolgáló építmény (pavilon stb.) is, méretére és építési anyagára tekintet nélkül. (2) E rendelet alkalmazásában nem minősül építménynek a három évesnél rövidebb időtartamra létesített építmény (például felvonulási épület stb.), illetve az olyan építmény, amelynek használatát az önkormányzat Polgármesteri Hivatala három évet meg nem haladó időtartamra engedélyezett. Az ilyen építményekre nem terjed ki az adókötelezettség, (3) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, a helyben szokásos mértéket meg nem haladó földrészlet. A Htv.-ben említett, helyben szokásos mérték tekintetében az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezése az irányadó. (4) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. (5) Társasház, társasgarázs esetén az érintett közösség adófizetésre kötelezett, ha a közös tulajdonú és használatú helyiséget bérbe adja, vagy jövedelemszerző tevékenységet folytat a közös tulajdonú helyiségben. Az adó alanya 3.§ (1) Az építményadó alanya: aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ezek: a) a magánszemély, b) a jogi személy, c) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, d) magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező személyi egyesülése, e) adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is (továbbiakban: adóalany), feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó, aki (amely) a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. (2) Több tulajdonos esetén a társtulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. (3) Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog (pl. kezelői jog, haszonélvezeti jog stb.) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (4) Valamennyi tulajdonos, vagy vagyonértékű jog gyakorlója által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (5) Társasház, társasgarázs esetén a tulajdonosok saját résztulajdonaik tekintetében önálló adóalanyok, a közös tulajdonú és használatú helyiség esetén az építményadó alanya az érintett közösség. Az adó alapja és mértéke 4-§ (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az alapterület számításakor a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. (2) Az építményadó évi mértéke a Károly krt., a Rákóczi út, az Erzsébet krt., a Baross tér, a Thököly út, a Madách tér és Madách u. mentén lévő építményeknél 900,- Ft/m2/év, egyéb utak stb. mentén lévő építményeknél 500,- Ft/m2/év. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5.§ (1) Az adókötelezettség a rendelet hatálybalépésével, illetve új építményeknél a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő félév első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy engedély nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő fél év első napján keletkezik. (2) Megszűnik az adókötelezettség az építmény megszűnési évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében való megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) A nem lakás céljára szolgáló építmény használatának szünetelése az adkötelezettséget nem érinti. a) A teljes egészében nem lakás céljára szolgáló építményt, a használatára tekintet nélkül az e rendeletben meghatározott adófizetési kötelezettség terheli. b) A lakáscélú építménynek a nem lakás céljára történő használatának minden megkezdett hónapjára, az e rendeletben megállapított adó időarányos fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adó megállapítása és megfizetése 6-§ (1) Adóbevallást első ízben 1996. július 01-i állapotnak megfelelően 1996. július 15-ig kell megtenni. Új adózó esetében az adóbevallást a január 01-i állapotnak megfelelően az év január 15. napjáig kell megtenni. 1996/7. szám ERZSÉBETVÁROS * III
