Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-05-17 / 7. szám
Pünkösd vasárnapján Sávuot: A Tóra-adás ünnepe Az egyház születésnapja ez a vasárnap, de a keleti egyház naptárában úgy szerepel: a Szentlélek leszállása. Ősi eredetében a megújulásban lévő világ ünnepe. Ezt a növények zöldlevelei is szimbolizálják. Templomainkat, a Rózsák terén lévőt is frissen vágott zöld gallyakkal díszítjük, s így van ez másutt is, de szoktak a templom padlójára frissen vágott szénát vagy frissen kaszált füvet, olykor még virágot is teríteni. Bár a magyar nép ajkán „piros pünkösd” szerepel, mert a biblia szerint a Szentlélek az apostolokra izzó lángnyelvek alakjában szállott le, s ezért az ünnepi szín a piros. Ám Krajnyák Gábor paróchussága idején, 1950 táján zöldben mondták a pünkösdi liturgiát (misét). Ő Eperjesről hozhatta ezt a szokást magával, ahol a teológiát végezte. Néhány borsodi faluban ma is zöld a miseruha színe. A görög katolikus egyházban ritkán térdelnek, de pünkösdkor ez is szokás. Térdenállva mondjuk a liturgia elején a Szentiélekhez intézett imát: Mennyi Király, Vigasztaló... Hadd idézzek pár sort az ima szövegéből, mellyel a Szentlelket jellemzi: „minden jónak kútfeje és az életnek megadója”. Az eredeti görög szövegben nem pontosan ez szerepel. Akútfeje helyén: théza- urusz. Ennek jelentése: tárház, kincsestár. A megadója helyén pedig: chorégosz; karvezető, tánckarvezető az eredeti jelentés. A szószerinti fordítás tehát így hangozhatna: „minden jónak kincsestára és az élet kartáncának vezetője”. Felötlik előttünk az ókori görög világ a maga gondolati és kifejezésbeli gazdagságával. Vidéken a délelőtti luturgiát a vasárnapon kivételesen azonnal követi a délutáni isntentisztelet a vecsemye. Budapesten este végezzük! Ekkor újra térdelünk. Az egyház minden bajunkat és gondunkat három hosszú imában foglalja össze. A pap kömyörgő szavát térdenállva hallgatjuk. A pünkösd kétnapos ünnep, de a hétfői napon már a Szentháromságot ünnepeljük. Ki ne ismémé a XV. századi ikonfestő, Andrej Rubljov híres képét? Egy asztalnál három angyal ül, a Szentháromság személyeit, az Atyát a Fiút(Krisztust) és a Szentleiket jelképezik. S itt utalok arra, hogy a képen a Szentlélek zöld ruhában van. A pünkösd utáni vasárnap az ember kerül előtérbe, a neve mindenszentek vasárnapja. Egyházunk ekkor ünnepli, amit római katolikus testvéreink november 1-én. dr. Sasvári László Sávuot ünnepe (idén május 24-25.) a csodálatos esemény emlékezetét őrzi, amely Izrael gyermekeivel történt hét héttel az egyiptomi kivonulás után, amikor a teremtés után 2448 évvel - 3308 évvel ezelőtt - a Sínai-sivatagban letáboroztak a Sínai-hegy lábánál. Az esemény a Kinyilatkoztatás volt: az Örökkévaló kinyilvánította akaratát Izrael előtt. Ezt a Tízparancsolat kihirdetése jelezte. Bár a Tótát, amely összesen 613 parancsolatot - tárjág micvo- tot - tartalmaz, nemcsak ezek a parancsolatok alkotják, de ezek képezik az alapját. A Tízparancsolat vált a nyugati kultúrák többségének erkölcsi alapjává. Az imakönyv zmá'n mátán Toráténunak, „Tóránk adása idejének” nevezi ezt az ünnepet, mert ez a nap legfontosabb tartalma. Ennek a vonásnak örökre szóló jelentőségét hangsúlyozza a válasz arra a kérdésre, vajon miért nem „Tóránk átvétele idejének” hívják az ünnepet. A válasz úgy hangzik, hogy az adás egyetlenegyszer történt, és erről kell megemlékeznünk, hiszen a zsidóknak mindig és mindenütt, folyamatosan kell befogadniuk, „átvenniük” a Tórát. Sávuot ünnepe annak a szellemi tanulságnak a jelentőségét emeli ki, hogy az elnyomás megszűnése és a politikai szabadság kivívása nem lesz teljes, míg meg nem koronázza a szellem, a fegyelem és a kötelességek egysége, amely a Kinyilatkoztatásban és a Tóra adásában teljesedett ki. A Sávuot név, amellyel a Tóra említi az ünnepet, annyit jelent: „hetek”, és onnan ered, hogy Peszách második napjától kezdve hét teljes héten át számolni kell a napokat. Izrael földjén a mezőgazdaságban is jeles napnak számít az ünnep. Ezt tükrözi két másik elnevezése. A Chág HáKácir, „az aratás ünnepe” a búzaaratás idejét jelöli, az évszak utolsó gabonaaratásáét. A Jóm HáBikurim, „az első termés napja” a gyümölcsszedés kezdetét jelenti: ezen a napon szedték le az első érett gyümölcsöket, amelyeket a templomban hálaadó áldozatként mutattak be. * * * Az egy-egy ünnepen előszeretettel fogyasztott ételek gyakran vallási jelképeket hordoznak. így vált szokássá Sávuot napján legalább egyszer tejest enni. Szokás a zsinagógát és az otthont zöld növénnyel és virággal díszíteni: bölcseink tanítása szerint, noha a Sinai hegy a sivatagban van, a Tóra tiszeteletére virágba borult. A szefárd zsidók a tekercseiket is virágdísszel ékesítik. Az is szokás, hogy a férfiak egész éjjel ébren maradnak, és Tórát tanulnak. A Tóraadás ünnepén, május 24-én reggel, minden zsidó gyereknek a zsinagógában van a helye, hogy ott meghallgassa és elfogadja a Tórából felolvasott Tízparancsolatot. A hagyomány szerint ugyanis a zsidó gyermek, a zsidó fiatalság biztosítja a zsidóság jövőjét. Bölcseink szavai szerint: „Gyermekeink kezeskednek értünk”. Az ünneppel kapcsolatos további kérdéseket, várja a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, Oberländer Baruch rabbi. (Budapest VII., Wesselényi utca 4. 1/1. Telefon: 268- 0183.). A Fasori Gyülekezet május végi ünnepségei A Budapesti Fasori Gyülekezet május 19-én vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel istentisztelet keretében konfirmációs ünnepély lesz, amelyre a holland küldöttség is ellátogat. Május 25-én szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi istentisztelet keretében iktatja be dr. Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke dr. Boros Gyula lelkészt, a Júlianna Református Általános Iskola igazgatóját. Május 26-án pünkösd vasárnapján és 27-én pünkösd hétfőjén délelőtt 10 órakor és este 6 órakor istentiszteletet tartanak. Pünkösd vasárnap és hétfőn úrvacsora osztás is lesz. 8 ERZSÉBETVÁROS 1996/7. szám
