Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-05-25 / 7. szám
EGÉSZSÉGÜNK Az orvos válaszol Kérdés: Minden évben, május folyamán menetrendszerűen náthás leszek és köhögök a virágporoktól. Várható-e valami előrehaladás az allergiás légúti gyulladások kezelésében? Válasz: Az allergia ma ’’divatos” betegség. Eredeti megfogalmazásban a szervezetnek a szokásostól eltérő reakcióképességét jelenti bizonyos anyagokkal szemben. Konkrétan egy immun (védekezési) folyamat, amelyben egy idegen anyag (ún. allergén) hatására olyan speciális ellenanyag (ún. antitest) képződik, amely a szervezetet az illető anyaggal szemben érzékennyé teszi. A ’’túlérzékennyé” vált szervezet ’’mermóriájában” elraktározza az allergén ’’kódját”. Amikor bármikor - később, az élet folyamán - az idegen anyag újra érintkezésbe kerül a szervezettel, drasztikus hatású, ún. túlérzékenységi reakció jön létre (allergiás tünetek). Allergiás jelenségek kis számban a gyermekkorban is előfordulnak, de elsősorban a munkaképes, 20-50 éves korosztályt sújtják. Az örökletes szempontok és a rohamosan növekvő környezetszennyező anyagokkal való érintkezés folytán nyilvánvaló, hogy az allergizálódás veszélye nőttön nő és világszerte óriási probléma. Napjainkban a híradásokban elsősorban a légúti allergiákról szólnak, de az élelmiszerek, a gyógyszerek és a kozmetikumok okozta túlérzékenységi betegségek is igen gyakoriak. Ma már az iparilag fejlett országok lakosságának 15- 20%-a szenved allergiás megbetegedésekben. Ezek között a légúti, elsősorban a szénanátha és hörgi asztma új eseteinek száma az utóbbi 5-7 évben megduplázódott. Utóbbi feltehetően a fokozódó levegőszennyezettséggel, az ózon, kéndioxid és nitrogén légúti nyálkahártyát károsító hatásával magyarázható. Ezek ugyanis megzavarják a felső légutak védekező, idegen anyagokat semlegesítő működését és megkönnyítik az allergizáló, szennyező anyagok behatolását. A legismertebb por-allergén a parlagfű (népies nevén: vadkender), amely egy gyomnövény. A II. világháború után került át Amerikából Európába. Gabonasegélyszállítmányok voltak fertőzöttek vele és igen gyorsan elterjedt. A kora őszi szénanáthák leggyakoribb és legerősebb kiváltója. A pol-allergének, de mindenfajta túlérzékenységet okozó anyagok ellen a legeredményesebb védekezési mód: kiiktatás! A nyugati országokban, pl. Svájcban, Németországban már évtizedek óta nagyszabású ’’parlagirtás” folyik. Rendszeresen irtják, kaszálják a kerteket, az útmenti szegélyeket, réteket. A gyomnövények így eltűnnek, mielőtt virágba borulnának. Hazánkban az országos méretű gyomirtás még várat magára, a szórványos mozgalmaknak ugyanis kicsi és átmeneti a hatékonysága. Szerencsére az utóbbi években a gyógyszerpiacon megjelentek olyan új, mellékhatás nélküli allergia-ellenes szerek (pl. Zyrtec, Claritdne stb.), melyekből 1 tabletta 24 órán keresztül hatékony és eredményesebb a korábbiaknál. Ajánlatos egyébként az évi szabadságot az allergia-gyanús időszakban kivenni és tengeri levegőn vagy 1500 méter magasban eltölteni. Utóbbi helyeken ugyanis gyakorlatilag már nincs virágpor. A’’pollen” mellett lényeges légúti túlérzékenységi tényezők: a házipor és a házipor-atka. Az atkák nem kedvelik a műanyagokat. így természetes anyagok átcserélése szintetikusokra, megvonja az atkáktól az életlehetőséget. De ajánlatos minden porfogó (függöny, szőnyeg, takaró, polc, díszek, ágynemű, padlószőnyeg) rendszeres portalanítása, feltörlése, mosása. Ügyelni kell a falak és a padló nedvességének megszüntetésére, esetleg a tapéták kicserélésére is, nemcsak az atkák, hanem a szintén allergizáló penészgombák eltüntetése érdekében. Ha az allergének hosszú ideig folyamatosan kifejtik érzékenyítő, majd túlérzékenységet kiváltó hatásukat, egyre nagyobb légzőfelületet érintenek, idült hörghurutot, végül tüdőasztmát okoznak. Utóbbi kezelése már tüdőgyógyászati feladat. Napjainkban ezen a téren is sokat javult a gyógyszeres kezelés lehetősége a különböző gyorshatású gyulladásgátló, hörgtágító belégző (aeroszol) készítmények (pl. Aldecin, Atrovent, Taleum, Syntaris-inha- lálók) hozzáférhetősége útján. Dr. Lányi Péter Fogatlanul Európába Júliustól fizetünk a fogászaton? Rádiósebészet A Péteríy utcai kórház adott helyet május 6-án annak ä szimpóziumnak, amelyen egy vadonatúj műtéti eljárást, a rádió-sebészetet mutatták be. Az Amerikában és Nyugat- Európában már elterjedni látszó rádió-sebészet különböző nőgyógyászati lehetőségeiről, a sebészeti műtéttanba való bevezetéséről tartott előadást Dr. Kransznai Péter nőgyógyász és Dr. Bende János sebész osztályvezető főorvos. Az új eljárás előnye a már régóta alkalmazott lézersebészettel szemben, hogy annál még egyszerűbb, kevesebb mellékhatással járó és általában jobb eredményeket hozó. Ráadásul a rádió-sebészeti eljárással még több műtétet végezhetnek az orvosok ambulánsán. Lip Mint az országos sajtó megírta, a kormány március 12-i tervezete érinti a fogorvosi ellátást is. A 18 éven aluliak és 62 éven belüliek fogászati ellátását, illetve az úgynevezett sürgősségi beavatkozásokat támogatná. A többi szolgálatásért a munkaképes korú lakosságnak fizetni kell. Ezzel párhuzamosan csökkentenék az állami fogorvosok számát, s az elbocsátott doktoroknak a magánvállalkozást javasolják. Dr. Jámbor Istvántól, a VI.-VII. kerületi fogorvosi rendelő osztályvezető főorvosától - aki egyúttal a budapesti orvosi kamara egyik alelnöke is - arról érdeklődtünk: mennyire egészségesek a kerület lakóinak fogai és mivel járhatnak nálunk a mostani intézkedések? A főorvos szerint mind a betegek, mind a fogászok számára tragikus lenne, ha az országgyűlés megszavazná a szigorításokat. A többségükben nyugdíjazás előtt álló erzsébetvárosi fogorvosok nem szívesen hagynák ott állásukat, s kezdenének magánvállalkozásba. Egy önálló rendelő megnyitása ráadásul manapság 5-6 millió forintba kerülne. A fogorvos úgy vélte: a VII. kerületiek legföljebb 20-25 százaléka volna képes fizetni a fogászati ellátáséit - Egy 55 éves embertől, aki évtizedek óta fizeti a tb.-t nem lehet csak úgy egyszerűen elvenni ezt a juttatást. Hiszen a fogászat a társadalombiztosítási alapellátás része - fejtette ki a főorvos. - Hogyan akarunk fogatlanul Európába jutni? A szigorítás esetén egy munkaképes beteg akár 2000 forintot is fizethetne egy tömésért, egy felső körhíd behelyezése pedig akár több tízezer forintba is kerülne. A kerület nyomást gyakorolhatna a törvényhozókra, esetleg kiegészítő pénzforrásokat biztosíthatna a jövőben - vélekedett Jámbor István. Véleménye szerint a kormányzat összességében mintegy 2 milliárd forintot kíván megspórolni a fogászati kiadások kurtításával.- Az erzsébetvárosiak sok más kerülethez képest jobb fogazattal rendelkeznek - folytatta a főorvos - ennek egyik oka az, hogy a hajdani Péterfy utcai klinika fogászati ellátása országos színvonalú volt. A mai 17 fogorvos derékhadát továbbra is ők jelentik, jól ismerik a hozzájuk fordulókat Emiatt általában kitűnő a kapcsolat a VII. kerületi lakosok és a szakorvosok között, s kevés beteg nyújt be utólag panaszt. A betegek átlagosan 40 százaléka nálunk a nyugdíjasok köréből kerül ki, némelyik orvosnak minden második páciense időskorú. Jámbor István végül leszögezte: az utóbbi években nem romlott a VII. kerületiek fogazata. (binder) 4 ERZSEBETVAROS 1995/7. szám
