Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-01-19 / 1. szám

HAZUNK TAJA Megvették az utcát is? (Folytatás az 1. oldalról) A múlt évben éppen az Erzsébetvá­ros lapjain erősítette meg Tölgyesi al­polgármester úr. hogy megoldják e kér­dést. Máig, 1995. január 9-éig sem tör­tént semmi. Fémrudak záiják le a földa­latti parkolóba lehajtó sáv két oldalán lé­vő gyalogos utat: se mentő, se tűzoltó nem tud behajtani. Állítólag kulccsal nyithatók a korlátok, de hol van a kulcs? - teszi fel a kérdést a Cs.-házaspár. Halácsi Kálmánná - műszaki osztály vezetője -hangjából kiérzik a nehezte­lés. Mint mondja - az emberek nem be­csülik meg a tiszta, szép környezetet, amíg behajthattak kocsival, a díszbur­kolatra szemeteltek: Csak nem gondol­ja, hogy a sétáló utcán keresztül be le­het hajtani? Se kulccsal, se kulcs nél­kül nem lehet. Reggel teli volt minden szeméttel - fakadt ki. Megtudhattam azt is. hogy a VII. kerület és a főváros között létrejövő megállapodás szerinti egységes parkolási rend határozza majd meg a lehetőségeket. Lehet, hogy 14 férőhelyet a Center parkolóházában kedvezményesen biztosítanak majd: esetleg 2 évig nem kell fizetni érte. csak azután kell a költségeket vállalni. (Egy ottlakóra hivatkozott, aki a pol­gármester úrhoz írott levelében maga kérte, hogy ne engedjék be a sétálóut­cába a zajos, koszos autókat, mivel a reggeli órákban még lehet parkolni a környező utcákon...) Bekopogtatok az üzletekbe, kérdez­getek. A Silvertex Ruházati kft.-nél ülő hölgy elmondja, jobb az így, mintha az üzlet előtt megálló és pöfékelő autók-; ból kellene szívni a füstöt. Nem úgy a Derko Egyesüléshez tartozó Griff Stú- j dió üzletasszonya, aki elmeséli, hogy mielőtt póznákkal zárták volna el az utca bejáratát, árut hoztak, s az áru kirakodásáért 2000 forint bírságot kel-1 lett fizetniük, minden előzetes tájékoz­tatás. értesítés nélkül. Azt, hogy hol a kulcs, ő sem tudja:- Legalább egy időpontot jelöljenek ki. amikor árut lehet szállítani... A magas épület felső emeletén talá­lom meg a Madách Center ügyvezető igazgatóját. Bokor Ferencet. Értetlenül áll a lakók reagálása előtt, sétálóutcái közterületről van szó. oda nekik sem szabad behajtani. Igaz ennek a közte­rületnek a kialakítása 2 1 millió forint­jukba került, mivel a végleges rendezé­sig ideiglenesen meg kellett építeniük a lehajtósávot. és vállalták a keletkező tér kialakítását is:- A rendezési terv szerint itt közterü­letről, sétálóutcáról van szó. tehát a behajtási tilalom mindenkire érvényes. A kulcs a biztonsági őrnél van. tűzoltó, mentő, pénzszállító autó behajtásának biztosítására, de a kulcsot a lakóknak nem fogjuk átadni. Két hónapig, amíg szabadon lehetett kocsival beállni, ret­tenetes volt a felhalmozódó füst, por. szemét. - mondja. Ekkor szól közbe a titkárnő, jelzi, hogy Szabó György az önkormányzattól telefonált, ki fogják tenni a táblát az utcára a kiírással, hogy szükség esetén hol a kulcs... Bo­kor úr kiköti, ha más is igényli a kulcs használatát, akkor részt kell vállalnia a biztonsági őr ebből fakadó munkájá­nak a megfizetéséből is. Elmondja, hogy ők kezdetben felajánlották a havi 200 márka bérleti díjnak megfelelő fo­rintösszeget, amiért parkolójukban fo­gadnák a lakók kocsijait, de kedvez­ményt nem adhatnak. Sajnos a példa nem egyedülálló. Lesz-e másképp? H.J.Mária Karácsonyi krónika Ezúttal az öregekről, betegekről, egyedülállókról és nagycsaládosokról - egyszóval a rászorulók karácsonyáról szól a krónika. Az erzsébetvárosi Szociális és Gyer­mekvédelmi Központ, a korábbi évek­hez hasonló figyelemmel és gondosság­gal készítette elő és „vezényelte le" a tavalyi karácsonyi akciósorozatot. Pe­dig nem indult zökkenőmentesen: az időskorúak - nem tudni, mi okból ­1994-ben lemaradtak a megajándéko- zandók listájáról. A Központ közbenjá­rására Bakonyi Karola, a december 16- án hivatalba lépett polgármester első intézkedései között hozta helyre ezt a mulasztást. A karácsonyi ajándékcsomagokat, - összesen 5530 darabot, egyenként kb. 3000 Ft értékben, egyházak és feleke­zetek. Gondozási Központok, Családsegí­tő Központok útján, illetve a rendszeres és az egyszeri segélyezettek, a közhasznú munkákat végzők részére közvetlenül juttatta el az önkormányzat, zömmel házhoz szállítva az érintetteknek. Az idő­sek csomagjai tartós élelmiszert és tisz­tasági szereket is tartalmaztak. Kisebb-nagyobb ünnepségek tették emlékezetessé a karácsonyt azok szá­mára, akik otthonukban nélkülözni kénytelenek a szeretet, az együvétartozás úgyszólván alanyi jogon járó melegét. Helyi gyertyagyújtási ünnepséget tar­tottak hat Idősek Klubjában és az El­mebetegek Napközi Otthonában. Ez utóbbiban immár hagyományosan, műsor is volt. A Családsegítő Közpon­tok is megrendezték a maguk gyertya­gyújtó ünnepségét az egyedülállók, a sokgyermekes családok és a munka- nélküliek részére. Az Almássy téri Szabadidőközpont­ban Nyugdíjas Bált és gyermekprogra­mot rendeztek. A Mesterek Pincéjének támogatásával pedig vendégül látták a kerület legjobb iskolai tanulóit. * * * Elmúltak az ünnepnapok. A csupasz fenyőfák megkötözve elszállításra vár­nak. Az új esztendő - az elmúlt évek­hez hasonlóan nemcsak új remények­kel érkezett, hanem újabb gondokkal is. Különösen a szociális gondozás, a gyermekvédelem szférájában kíván-kö- vetel majd új megközelítési módokat a régi feladatok megoldásához. De ez már egy másik történet. Visz- szatérünk rá. Aczél János 10 ERZSEBETVAROS 1995/1. szám

Next

/
Thumbnails
Contents