Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-14 / 5. szám
Egészségünk AZ ORVOS VÁLASZOL FELHÍVÁS Védekezzen és védje gyermekeit is védőoltással a kullancs által teijesztett súlyos, időnként végzetes kimenetelű agyvelőgyulladás ellen! A VII. kerületi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat javasolja, hogy mindazok a személyek, akik szabadidejükben erdőt járnak, kirándulnak, táboroznak, stb., keressék fel háziorvosukat és kérjék a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsen- cephalitis) elleni védőoltást. Mivel a nyaralás időszaka hamarosan megkezdődik, és az oltást követően csak hosszú hetek múlva alakul ki a védettség, minél előbb keresse fel háziorvosát, aki az oltóanyagot felírja és beadja. Megbízható védettség eléréséhez három oltásra van szükség. Az első után még nem alakul ki védettség. A másodikat 1-3 hónap után kell megkapni, mely után pár héttel már az oltott személy védetté válik. A második részoltás után 9-12 hónap múlva szükséges a harmadik oltás, hogy hosszú évekre, de minimum három évre kialakuljon a teljes védettség. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a védőoltással a kullancs által terjesztett másik betegség, az úgynevezett LAYM KOR nem előzhető meg. Ezért kullancs-csípés esetén a kullancs mielőbbi eltávolítása változatlanul szükséges. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat VII. kerületi Intézete Kérdés: Megfigyeltem, hogy tavasszal sokkal érzékenyebb vagyok az időjárás-változásokra. Mi lehet ennek az oka? Válasz: Az évszakok változása az emberi szervezetben számos biológiai jelenség szabályszerűségét vonja maga után. Hatása a szervezet aktuális ún. vegetatív (tudatalatti) idegrendszeri állapotától függ. Az évszakváltás mindenkire hat ugyan, de betegséget vagy panaszt csak az arra érzékeny szervezetben okoz. Már a régi görögök felfigyeltek arra, hogy pl. az egyiptomiak és a líbiaiak igen egészségesek, mivel náluk az évszakok nem változnak. Úgy vélték, minden nagyarányú változás, így az évszakoké is, a legtöbb betegség okozója. Valóban betegségek egész sora halmozódik fel bizonyos évszakokban. A tavasz e tekintetben sajátságos időszak. Ilyenkor a szervezet fokozottan érzékeny a légköri hatásokra. Ezért erősödik ingerlékenysége, mert a vérben csökken a kálium és nő a foszfortartalom. Ez az oka, hogy az első napsütéses tavaszi napokon halmozódhatnak az ún. tetániás rosszullétek. Ilyenkor a szervezet görcskészsége hirtelen fokozódik. Télen kevesebb ibolyántúli sugárzás éri a szervezetet és így D-vitaminban szegényebb. Utóbbi segíti a mész lerakódását a csontokban. Amikor tavasszal újra megindul az ibolyántúli napsugárzás, hirtelen megnő a D- vitamin mennyisége és hatására fokozódik a kalcium felhasználása. Ez viszont a vér kalcium (mész) tartalmának gyors csökkenéséhez és izomgörcsök halmozott fellépéséhez vezet. A fokozott görcskészség okozza az epilepsziás és a szorító szívtáji fájdalommal (ún. angina pec- torisszal) járó rohamokat is. A megnövekedő ultraibolya sugárzás, tavasszal fokozhatja az anyagcsere-működéseket is. Az anyagcsere szabályozója a pajzsmirigy. Működésének és a sugárzásnak az összegfüggésére utal a mirigy jódtartalmának és a vér jódszintjének alakulása. Tavasszal nő a vérjód mennyisége és így a pajzsmirigy-túlműködés- ben (ún. Basedow-kórban, hipertireózisban)- szenvedők tünetei vagy a tünetmenteseknél újra túlműködési jelek mutatkoznak. Tavasszal tehát a légköri sugárzások a különböző ingerek hirtelen felerősödését okozzák ' az anyagcserén kívül a hormonrendszerben, az immunrendszerben stb. Létrejön a szervezet át- és új ráhangolása. Mindez e- gyes betegségek halmozott fellépését válthatja ki: légúti hurutok, tüdőgyulladások, tbc, bárányhimlő, rubeola, szamárköhögés, szem- (kötőhártya-gyulladás, csökkenő könnytermelés) és bőrbetegségek (ekcéma, pikkelysömör) gyomor-bélgyulladások (fekélybetegség, kolitisz) fellángolását okozhatják. Fellépésükben a hőmérsékletingadozások, táplálkozási problémák (fokozott vitaminszükséglet), valamint a kórokozók szaporodásának és fertőzőképességének fokozódása egyaránt szerepet játszik. Nem hagyható figyelmen kívül a kedélyállapotra gyakorolt hatása sem. Ha az évszakokat rangsoroljuk, kitűnik, hogy a kiemelkedő tudományos és művészeti eredmények tavasszal, ritkábban ősszel, de semmi esetre sem nyáron vagy télen születnek. A tavasznak tehát kifejezett regeneráló, aktivizáló hatása van szervezetünkre, melyet azonban csak egy rendszerezett életritmus és egy kiegyensúlyozott idegrendszer tud hatékonnyá tenni. Dr. Lányi Péter Szót kér a reumatológus A Péterfy Sándor utcai Kórház Reumatológiai Osztályán kísérleti jelleggel bevezették az elő- jegyzéses betegfogadást. Dr. Halász Ferenc osztályvezető főorvost kértük meg, hogy tájékoztassa olvasóinkat a részletekről.- 1991. januárjában kerültem a kórház Reumatológiai Osztályára, s akkor úgy gondoltam, hogy bizonyos szervezeti változtatásokat is végre kell hajtanom. Abetegek részéről ugyanis felmerült a személyre szóló beutalási lehetőség igénye. Mi be is vezettük ezt a módszert, ami gyakorlatilag bevált osztályunkon. Egyetlen kollegina részéről történt nem hivatalos kísérlet arra, hogy előjegyzési időponttal történjen betegek fogadása. A kollegina pillanatnyilag is így fogadja a betegeket. Hogy ez az előjegyzési módszer mennyire alkalmazható az egész osztályon, az a későbbiekben majd kiderül. Amennyiben az előjegyzés 2-3 héttel elhúzódik, akkor e szisztéma erősen megkérdőjelezhető. El kell mondanom, hogy amennyiben beválna is a módszer, a szakorvosok többsége akkor sem vállalná szívesen az előjegyzéses betegfogadást. A Reumatológiai Osztályon ugyanis nincs sürgősségi betegellátás, miként elsősegélynyújtás sincs. Ez nem is indokolt. Az osztályon dolgozók öt reumatológus szakorvos valójában győzi a munkát, annak ellenére, hogy egyik kiváló kolleginánk a közelmúltban kivált közülünk. A rendelési idő hétfőtől csütörtökig 8- 20 óra között zajlik, pénteken pedig 8-18 óráig tart. Amennyiben napi 70-80 beteg jelentkezik, úgy természetesen hosszabb a várakozási idő, de igyekszünk mindenkit ellátni. (g-i) 6 ERZSEBETVAROS 1995/5. szám
