Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-14 / 5. szám
Olvasóink leveleiből FÓRUM Terítéken a munkanélküliség Helyesbítést kérünk! Erzsébetvárosiak Lakossági Fóruma Az Erzsébetváros c. lapban 1995. II. 10. számában megjelent egy cikk, aláírás nélkül, A törzsvendégeknek Gyűrni címmel. A cikk olvasása után fel vagyunk háborodva... Mi lakók csak azért tiltakoztunk a környék lakóival együtt, hogy este 22 óra után ne legyen zene, mert aludni szeretnénk. A kerületi Köjál kétszer büntette meg a higiénia hiányosságai miatt. Aki ezt a cikket írta, nem jött be a házba előtte. Nekünk az eltelt két évről, a rengeteg problémáról dossziénk van, többszöri éjszakai rendőrségi razziáról, kapu alatti piszkítások nyomairól, stb. Ezért kérünk helyesbítést. Budapest, 1995. február 19. A Király u. 13. sz. I. ép. lakói nevében B. Rudolfné tömbházfelügyelő Tisztelt Szerkesztőség! Tűrhetetlen, ami a városban, ezen belül a túlzsúfolt városrészünkben egyre gyakrabban, sőt ’’lépten-nyomon” tapasztalható! Az okádék állapotokról van szó. Kocsmák, presszók és különböző formákban működtetett ivoldák környékén a túltelített emberek - és szégyenszemre nemcsak férfiak - kényszerű megköny- nyebülésének, rosszullétének szétplaccsanó nyomai, és hogy adekvát hasonlattal éljek - az ember gyomrát fölfordító gusztustalanságoknak újabban se vége, se hossza. Erre volt jó a privatizáció?! A megszűnő suszterek és egyéb kis boltok helyén kocsma kocsma hátán a szó szoros és közvetett értelmében is egyre inkább fertőzi amúgy a pusztulás nyomait magán viselő környezetünket. A reményüket vesztett emberek - meg az amúgy is iszákosok - legtöbb idejüket és minden pénzüket italozásra költik, hiszen a munkábajáró ember szolid tisztessége egyre kevésbé érhető tetten. Az úgynevezett idegen- forgalom keretében idevetődő szép számú külföldi velünk együtt undorodva veszi tudomásul az utca mocskát, de amíg ők elmenekülhetnek, nekünk itt kell élnünk. Egy kerületi lakó Lakossági fórumot rendeztek március 29-én az Almássy Téri Szabadidőközpontban. Témája a munkanélküliség volt, ami érthetően fokozott érdeklődést és nem kevés indulatot váltott ki. Filló Pál országgyűlési képviselő, Botos András, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese és Sztipich István a VII. kerületi KAMILLA Kft. igazgatója volt a lakosság beszélgetőpartnere. A Polgármesteri Hivatal képviseletében Toperczer Ferenc alpolgármester volt jelen. Bevezetőjében Fiiló Pál reagált néhány korábbi észrevételre, amelyben több választópolgár hiányolta gyakoribb megjelenését a kerületben. A képviselő ’’mentségére” hozta fel, hogy egyszerre több országgyűlési bizottságban és munkacsoportban dolgozik, illetve elnököl. Filló Pál kifejtette, miért volt hiba, hogy nem tájékoztatták jól és részletesen a lakosságot az egyébként szerinte szükségesnek tartott megszorító intézkedésekről. Botos András az országos és a fővárosi munkaerőhelyzet alakulását ismertette. 1993-ban már 66 ezer munkanélkülit regisztráltak Budapesten. Ennek oka elsősorban nagy iparvállalatok (MÁVAG, GANZ) megszűnésében keresendő. A nagyüzemekkel együtt megszűntek a szakmai utánpótlást biztosító intézmények, tanműhelyek. Ma viszont mindenhova kész, gyakorlott szakembereket keresnek, ez lezárja a fiatal pályakezdők útját. Az Erzsébetvárosban 2355 embernek nincs munkaviszonya. Kb. 1055 fő részesül ellátásban, 825 munkanélküli járadékot kap, 175- en semmiben nem részesülnek. 445, ötven éven felüli, állástalan koránál fogva elhelyezhetetlen: az állásajánlatok ennél jóval fiatalabb korosztályt igényelnek. A KAMILLA Kft. 1990-ben alakult az IKV-n belül, 1993-tól önálló - tájékoztatta a fórumot Sztipich István igazgató. A cég közhasznú foglalkoztatást végez, az idén 120 fős állománnyal. Jelenleg nyolcvanan dolgoznak, a szociális lakások ingyenes kifestését, iskolák, óvodák és más intézmények karbantartását végzik. A hozzászólók általános csalódásuknak adtak hangot. Mindenki szóba hozta a feketegazdaságot, kivált a feketemunkát. Volt, aki felháborodva szólt arról, hogy a külföldi befektetők most már vidéken is dolgoztatnak nőket - éhbérért. Egy másik felszólaló nagyobb köztehervállalást vár a munkáltatóktól. Ellenőrzik-e a jövedelempótló segélyben részesülők életkörülményeit, méltatlankodott egy hölgy, aki úgy érzi, hogy nem csak rászorultak kapják ezt a támogatást Szinte minden törvény érinti a munkanélküliséget - válaszolta Filló Pál. Az új privatizációs törvénybe beépítik a foglalkoztatási biztosítékokat. Ugyanezt a célt szolgálja a monopolhelyzet megelőzése is. Ami a feketegazdaságot illeti, elsősorban a kiváltó okokat kellene megszüntetni: könnyíteni kell a munkáltatók terhein, ellenőrizhetővé kell tenni a munka- viszonyt. Rendet kell teremtem a végkielégítések terén is: csökkenteni az irreális összegeket. Botos András válaszai: A közhasznú munkavégzést támogatják, de csak non-profit szervezetek esetében. Vállalkozói támogatást csak az indulás tehermentesítésére adnak. Vagy azok a vállalkozók kaphatják, akik munkanélkülieket tartósan foglalkoztatnak. Erre pályázni kell. Rövid (határozott) munkavégzés esetén csak a munkaviszony idejére szüneteltetik a munkanélküli járadékot. A munkaviszony megszűnése után tovább folyósítják. A jövedelempótló támogatást a kerületi önkormányzat fizeti; a Fővárosi Munkaügyi Központ háromhavonta ellenőrzi. A KAMILLA Kft. szerződést köt az ERIK Vállalattal apróbb javítások ingyenes elvégzésére - válaszolta egy kérdésre Sztipich István. *** Az áprilisi lakossági fórum témája a hónap utolsó szerdáján az Erzsébetvárosi kábeltelevíziózás lesz. A.J. 2 ERZSEBETVAROS 1995/5. szám
