Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-12-20 / 17. szám

Erzsébetalvárosi év vége

liégyes ikrek születtek

A Nefelejcs utcai Klabacsek Józsefnek és nejének négyes ikrei születtek a napokban. Azóta sajnos közülük két gyermek elhunyt. A sok nehézséggel küszködő családnak az önkormányzat segítségére lesz, mi pedig arra kérjük olvasóinkat, ha bármit tudnak nélkülözni, aminek a család jóhasznát venné, kérjük szerkesztőségünkön keresztül ajánlják azt fel.

Megért egy misét

Egyházi fórum az Almássy téren

E gyakori névnap-ünneplés hatásaként sikerült szóra bírnunk néhány úgynevezett nehézfiút (egy-két könnyű lányt is), hogy adjanak némi összegzést 1995-ik évi tevékenységükről.

Az elhangzottak nem a fantázia szüleményei, a helyszínek is valóságosak.

Úgy érezzük, bekerülhet a Guinness- évkönyvbe az a szociális segélyen élő hölgy, aki a lejmolás nemes mesterségével foglalkozik. Napi programja hat óra körül kezdődik, sorra látogatja e névnapozó helyeket, s addig nem távozik, amíg nem lejmol cigarettát (egyet kér - kettőt vesz ki), mellé egy kávét, egy málnát vagy egy kisfröcs- csöt. Délig valamennyi helyet bejárja. Nem tartja szigorúan szem előtt a kerület határait, át-átruccan a környező kerületek nőintézményeibe is. A délután az ismétlésé, gondosan ügyelve a zárórákra. Most tessék elvégezni a következő matematikai műveletet: kb. 35 kocsmát szorozzunk be 2x2 cigarettával, 15 kávéval, 10 málnával, 5 kisfröccsel, mindehhez adjuk hozzá a naponta legyalogolt kilométerek számát, mindezt szorozzuk be 365-tel, és megkapjuk az évi rekordot, amit ajánlanék egy megalej mnek elnevezni,

(folytatás a 11. oldalon)

„Lehet különböző a hitünk, de egyet akarunk: közösen dolgozni, az emberekért, Erzsébetvárosért.” Bakonyi Karola polgármesterasszony bevezetőjében ez a gondolat hangzott el és ennek az együttdolgozásnak volt jelképe az a fórum, amelyet az önkormányzat december 10-én, vasárnap az Almássy téri Szabadidőközpontban rendezett.

Toperczer Ferenc alpolgármester, a fórum házigazdája azt emelte ki, hogy ez a program, fontossága megérdemelte, hogy önálló rendezvényként szerepeljen, ne az ERNA keretén belül, ahogy korábban tervezték. Az alaposságot, a felkészültséget egyházaink képviselői igazolták. Lukács Gyula baptista lelkipásztortól azt tudhattuk meg, hogy a baptista templom a Wesselényi utcában és az ott működő gyülekezet a legrégebbi az

országban. Bemutatkozójának lényege a „szabad államban szabad egyház” alapgondolata volt. Lazarovics Ernő nem ismertette a zsidó vallás történetét, mint mondta: „Nem százéves történet, én Abrahámtól kezdhetném és akkor nagyon sokáig itt ülnénk”. A VII. kerület nemcsak Budapest, hanem az egész világ egyik legjelentősebb zsidó kulturális központja. A Dohány utcai zsinagóga háromezer-négyszáz fős ülőhelyével a legnagyobb és legszebb zsinagóga a világon. Röviden bemutatta a számos zsidó művészeti emléket, zárva a fájó emlékű, Holocaustot idéző, 1990-ben felavatott emlékművel. Végh Tamás református lelkész és Szirmai Zoltán evangélikus esperes a Városligeti fasorba kalauzolt minket.

(folytatás a 4. oldalon)

Sajátos leltározást végeztünk az elmúlt napokban kerületünk nem éppen legelőkelőbb vendéglátó egységeiben. Eddig is tudtuk, hogy ezeken a helyeken - a finnyásabbak kocsmának, az értőbbek borozónak nevezik - ünnepük egy évben a legtöbb névnapot: 365-ször, szökőévente 366- szor Ivó napja van.