Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-11-13 / 15. szám

A TÁMOGATÁS VAGYONI FELTÉTELEI

6.§.

(1) A támogatás feltétele, hogy az együttköltöző család a kérelem elbírálásakor ne rendelkezzen olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke személyenként meghaladja a 4.§.(2) bekezdés szerint kiszámított havi adózott nettó jövedelem százszorosát. A 4.§.(3) bekezdése szerinti meg nem született gyermekek, illetve gyermek ez esetben nem vehetők figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során vagyonként nem lehet figyelembe venni:

a. / a személyes használatú tárgyakat (ruhanemű, háztartási eszköz, lakásberendezés):

b. / a családtag keresőképességéhez saját maga által szükségszerűen használt eszközöket, ingatlanokat (üzlet, műhely, iroda, raktár):

c. / a lakásépítési telek minimálisan szükséges hányadát, amelynek a beépítéséhez a támogatást kérik:

d. / azt a lakástulajdont, amelyet a támogatás segítségével kívánnak korszerűsíteni:

e. / azt a lakástulajdont, amelynek a tulajdonosa az elidegenítésre a kölcsönszerződésben kötelezettséget vállal.

f. / a lakásbérleti jogot, amelynek megszüntetéséről a tulajdonos önkormányzattal - a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettség szerint - megállapodnak.

(3) A (2) bekezdés e./ pontjában megjelölt lakástulajdont - a kölcsönszerződés megkötésétől számítva - építés esetén két éven belül, lakásvásárlás esetén hat hónapon belül kell elidegeníteni. Ezek a határidők irányadók a (2) bekezdés f./ pontjában megjelölt lakásbérleti jog megszűnésére is. E kötelezettségek teljesítését a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során vagyonként kell figyelembe venni:

a/ a lakásépítési telek minimumon felüli építési telekhányadát:

b. / az üdülési funkciójú, belterületi és a zártkerti ingatlant:

c. / a bérlet vagy más jogcímen használatra átadott termőföldeket, erdőt, ingatlanokat, lakásokat, helyiségeket, eszközöket:

d. / az üzletrészeket, részvényeket, értékpapírokat:

e. / az elidegenítési tilalom alá nem eső nagyértékű gyűjteményeket.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt vagyontárgyak értékéről a támogatást kérő családnak együttesen kell nyilatkozni. Ha a felsorolt vagyontárgyakkal a család nem rendelkezik, úgy nemleges nyilatkozatot kell tenni.

(6) A vagyoni feltételek vizsgálata során a kérelmező család körülményeit és a vagyontárgy jellegét figyelembe véve a Kt. Lakásügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt arról, hogy vagyonként számításba veszi-e az alábbi vagyontárgyakat:

a/ ingatlan résztulajdonokat:

b./ járműveket

(7) Jármű esetén a kérelmező nyilatkozik annak az értékéről, típusáról, évjáratáról.

A támogatást kizáró általános feltételek

7-§.

(1) Az egyéb feltételek fennállása esetén sem adható támogatás annak a családnak:

a/ amely a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a tulajdonában álló, a lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakását bármilyen jogcímen elidegenítette, b./ amely a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül lakásbérleti

jogát:- kisebb szobaszámú bérlakásra vagy bármilyen lakás tulajdonjogára

(tulajdoni hányadára) elcserélte,- lemondással szüntette meg kivéve, ha bármelyik Önkormányzat (lakásügyi hatóság) vagy ingatlankezelő szerv javára mondtak le.

(2) Nem nyújtható támogatás annak a családnak, amelyik az e rendeletben meghatározott jogcímen bármelyik Önkormányzattól vagy jogelődjétől már kapott vissza nem térítendő támogatást.

(3) Ha a család az e rendeletben meghatározott jogcímen bármelyik önkormányzattól vagy jogelődjétől már kapott visszatérítendő támogatást, újabb támogatásban akkor részesülhet, ha a támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét teljesítette és a visszafizetés időpontjától a kérelem benyújtásáig legalább 2 év már eltelt.

A jövedelmi és vagyoni, valamint az általános kizáró feltételekre vonatkozó közös szabályok 8.§.

(1) A4-7.§-okban meghatározott feltételeket a kérelmező és mindegyik együtt költöző családtag esetében vizsgálni kell. A 7.§. (1) bekezdés b./ pontja esetében a lakásigény mértékének megállapításánál a kérelmező és aZ együttköltöző család tagjait együtt kell számításba venni akkor is, ha az elidegenítéskor még külön éltek.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül elidegenítésnek, ha a tulajdonjog megszűnése hatósági, bírósági határozaton alapul vagy házassági vagyonközösség megszüntetése keretében történt.

(3) A tulajdon- és bérleti jog elidegenítésre vonatkozó szabályokat (7.§.(1) bekezdés b./-c. pont) nem kell alkalmazni a család azon tagja esetében, aki lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) vagy bérleti jogának a megszűnésekor másik házasságban élt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a nem házas családtag korábban házasságban élt.

(4) Amár nyújtott támogatások (7.§.(2) és (3) bekezdés) közül figyelmen kívül kell hagyni azt, amelyet a család tagja már megszűnt házassága idején kapott.

III. FEJEZET

A TÁMOGATOTT LAKÁSSZERZÉSEK ÉS ÉPÍTÉSI MUNKÁK

A támogatás jogcímei

9-§.

(1) Támogatás nyújtható:

a. / magánszemély tulajdonában álló lakás- építéséhez és lakás célú bővítéséhez, átalakításához:- emeletráépítés, tetőtérbeépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez:- komfortfokozatának növelésével járó korszerűsítéshez:

b. / lakás tulajdonjogának magánszemély általi- megszerzéséhez, ha arra vásárlás, lakások cseréje és lakás tulajdoni hányadának megszerzése útján kerül sor, kivéve az önkormányzati és állami tulajdonú lakás tulajdonjogának (tulajdoni hányadának) kedvezményes megszerzését.

(2) A korszerűsítést a kölcsönszerződés megkötésétől számított egy éven belül be kell fejezni és a befejezés tényét a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni.

A támogatásnál méltányolható lakásigények

10.§.

(1) Lakás építéshez (emeletráépítéshez, tetőtérbeépítéshez) és vásárláshoz akkor adható támogatás, ha a felépítendő, illetve megszerzendő lakás nem haladja meg az együttköltöző családtagok

II

ERZSÉBETVÁROS

1995/15. szám