Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-02-10 / 2. szám

Megújuló Madách Beszélgetés Herényi Imrével KULTÚRA Teljes rekonstrukció előtt áll a Madách Színház. A kétmilliárdos beruházás részleteiről kértünk tájékoztatást Kerényi Imre igazgatótól.- Mitől vált időszerűvé az épület felújítása?- 1961-ben nyitották meg a színházat, azóta senki nem nyúlt hozzá. Közben az épület elindult az enyészet felé. Felülről, de már alulról is támad a víz. Süllyed a homlokzat. Tehát végveszély van. Már 3-4 éve kezdeményeztük az átépítést, de évről évre halasztódik a költségek megszavazása.- Ez önkormányzati beruházás?- Részben. Az összeg egynegyedét a Fővárosi Önkormányzat adja, háromn­egyedét a kormány állja. Az átépítés lényege, hogy ami jó, azt megtartjuk: a faburkolatot és a márványfelületeket a fogadótereken. A süllyedéseket betoninjektálással meg kell állítani és tökéletesen meg kell újí­tani a színház műszaki hátsó struk­túráját. Ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordultunk az Erzsébetvárosi Önkormányzathoz, hogy adja nekünk a Hársfa utca 38. szám alatti bérházat.- Tehát bővített újratermelésről van szó?- A színház-rekonstrukció a világon mindenütt, nálunk is bővüléssel jár. így megtörtént ez az Operaház, a Vígszínház, az Arany János Színház vagy a felújított vidéki színházak esetében. Mi is bővítés céljára kértük az ingatlant. Az önkormányzat hajlandó is átadni, csak az a gond, hogy tizenhat, komfort nélküli lakás van benne - lakottan. Mi már másodízben kértük az önkormányzatot, hogy szponzorálóképpen vállalja el a lakók elköltöztetését. Ennek költsége kb. 30 millió forint. így három építtető lenne. Az Osztrák-Magyar Monarchiában épült valamennyi szín­házépületen márványtábla örökíti meg az építtetőket. Mi is szeretnénk egy ilyen márványtáblát, amelyre felk­erül, hogy a színház az éppen ügyeletes kormány, a Fővárosi Önkormányzat és az Erzsébetvárosi Önkormányzat összefogásából épült újjá.- Milyen többletfunkciót jelent majd a bővítés?- Új díszletraktárt és tárolót, amellyel meggyorsítanánk a díszletezést. Azonkívül az újabb épületben öltözők lennének, balett-terem, zene-terem, egy kis stúdiószínház, ahol - szolgáltatás­ban - esküvők lebonyolítását vállalhat­nánk. A két Hársfa utcai házra emeletet húznánk, s ezzel fejlesztenénk a hátsó, kiszolgáló épületrészt. Egyebek között újabb mellékhelyiségeket tudnánk építeni a közönség számára. Ajelenlegi stúdiószínpad helyén egy un. Tolnay Szalont rendeznénk be, s ebben a klubszerűén működő reprezentatív helyiségben helyeznénk el a Tolnay Klári életművét bemutató állandó kiállítást.- Mindez mikorra várható?- Ha még az idén megszavazzák a költségeket, akkor júniusban csákányt vágunk és 1996. október 23-án nyitunk. Ha nem, akkor egy évvel később.- Reméljük, hogy már jövőre veletek ugyanitt. aczél Ingyenmozi Tudom, hogy a csapból is a Született gyilkosok című film hirde­tései folynak, de a kerületünkben több moziban is hosszasan látható másrészről pedig Oliver Stone-ból a harmatos Szakasz és főleg a gyengus Jimm Morrison-film után nem néztem volna ki egy ilyen márkás alkotást. De végül is kinek legyen elege a média és a közön­ség vérszomjából, ha nem annak, aki hosszú éveken át mindkettőnek behódol. Szóval ez a klipp-szerű, nagyon jó zenéjű film arról szól, hogy mi van, ha két, média által sztárolt gyilkos nekitámad min­denkinek, akinek csak haszna, gyönyörűsége van az ő szenvedé­seikből és véres tetteikből... Vagyis ez a film minden látszat ellenére nem csak az MTV-n és pattogatott kukoricán kiművelt újainkhoz szól... Aki viszont ten­geribeteg az MTV-től és a mai magyar rögvalóságtól egyaránt, annak a számára az Örökmozgó az Erzsébet körúton valóságos főny­eremény, hiszen rengeteg régi, színvonalas, jó filmet mutat be. Napjában nyolcat, tizet is. Ráadásul, tekintettel a mozi megszületésének 100. évfor­dulójára, február 13-án minden vetítés ingyenes, és úgy válogatták össze a repertoárt, hogy itt garan­táltan mindenki talál magának valami izgalmas csemegét: 16.30 Úrvacsora - rendezte: Ingmar Bergman 18.30 Kju Dzsü története 20.30 Hontalan asszony, francia - rendezte: Louis Deluc A mosolygós Madame Beudet, francia - rendezte: Gemaine Dulac Akagyló és a lelkész, francia - ren­dezte: Gemaine Dulac Glumov naplója, orosz Gépi balett, francia - rendezete: Femand Léger; Felvonásköz, fran­cia - rendezte: René Clair Aki néhány hete a tv-ben látta a Kaposvári Csárdáskirálynőt, bizonyára egyet ért velem abban, hogy ezekben a búval bélelt idők­ben nehéz felhőtlen és egyben színvonalas eseti kulturprogramot lelni Budapesten és vidéken egyaránt. Mindenféle kerületi prog­ramból megpróbálok kétfélét aján­lani. így remélhetőleg mindenki jól jár. Felhős színvonalas, ámde kö- zelsem kacagásmentes kate­góriában a Lepkék a kalapon című Márton László darabot ajánlom, amely a Károly körúti Budapest Kamaraszínházban tekinthető meg. Többen is régi, titkos szeretteink ebben az előadásban. Például Csizmadia Tibor, aki Sosztakovics sztálinista karikatúráját ” . rendezte a Mérlinben, valamint a Hook kapitányt a Józsefvárosiban. Ez utóbbiban láttam először Kerekes Viktóriát, aki olyan szép és olyan temperamentumos, hogy Hollywoodban is nyilván meg­nyalnák utána a kamerát. Századvégi történet ez - Gozsdu Elek, Köd című regénye alapján - férfibolondító szép özveggyel, fér­fiszenvedélyekkel és bűnökkel, meg egy kis gótikus horrorral fűsze­rezve, ezredvégi abszurddal meg­bolondítva. A közönség 90%-ban zajosan végigszurkolta az előadást - nemcsak nevettek, bíztatták is a színészeket - néhányan viszont csendben és értetlenül üldögéltek. Nekik bizonyára inkább kedvükre való lett volna a Páb-Színház Táncórák idősebbeknek és ha­ladóknak című előadása Bogumil FIrabal műve nyomán. Bár ha nem szeretik a cigarettafüstöt, a sörözői környezetet és a pikáns poénokat, lehet hogy úgysem derültek volna fel igazán. A Páb-Színház Csema Antal, Szalay Kriszta, Sipos András, Szerémi Zoltán, Oberfrank Pál, sörözőkben lépnek fel, olyanokban, mint például az Akácfa utcai Titanic, sőt a zajos sikerre való tekintettel havonta egyszer megismétlik a fent említett produkciót. V.K. 1995/2. szám ERZSEBETVAROS 11

Next

/
Thumbnails
Contents