Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-09-29 / 13. szám
ON KORMÁNYZAT Erzsébetváros ősszel újra választ Időközi választások lesznek november 19-én a kerületben, mert újabb kisebbség, a németeké jelentette be az igényét kisebbségi önkormányzat alakítására, valamint a nemrégiben elhunyt dr. Szegő Tamás helyére is új képviselőt kell a lakosságnak a testületbe delegálni. A német kisebbségi önkormányzat felállításában az egész kerület érintett, elhunyt szocialista képviselőnk helyére azonban csak a negyedik választó-kerület választásra jogosult polgárai juttatnak új képviselőt. A német kisebbség öt jelöltjének elegendő egyenként száz érvényes szavazatot szereznie ahhoz, hogy önkormányzatukat megalakíthassák. Ha ez nem sikerül - második forduló hiányában - a németek önkormányzata A negyedik választókerületbe a következő épületek lakói tartoznak: Akácfa u. 37-39, 41, 43, 45, 47, 49, 51, 57, 59, 61, 63, 65, 54, 56, 58, 62, Csányi u. 3, 5, 7, Dob u. 46/a, 46/b, 50, 52, 60, 51, 53, 55, 61 (65), Erzsébet krt. 30, 32, 34, 36, 38, 40-42, 44-46, 48, 50, 52, 54, 56, 58, Kertész u. 21, 23, 25, 27, 29, 31, 33, 35, 37, 39, 41, 43, 22, 24-26- 28, 30, 32, 34, Király u. 49,51,53,55,57, Kürt u. 8, Wesselényi u. 38, 40, (42), 44, 46. nem alakulhat meg. A negyedik választókerület egyéni képviselője azonban két fordulóval választatik. Újabb szavazásra akkor kerül csak sor, hogy ha ajelöltek közül senki november 19-én nem kapja meg a több mint ötven százalékot. November 19-e előtt harmincöt nappal a választók névsorának listáját a polgármesteri hivatalban közszemlére teszik ki. A népesség-nyilvántartáson bárki ellenőrizheti a saját adatait tíz napig. Ugyanezen időtartam alatt és még öt napig adhatják le jelöléseiket a pártok, a civil szervezetek és a polgárok. Erzsébetváros önkormányzatának képviselői jelöltje csak az lehet, akit a választásra jogosultak legalább három százaléka javasolt. r A Ahorvát kisebbség házatáján... Minden hetedik kerületben szavazati joggal rendelkező lakó tudja, hogy a tavalyi önkormányzati választás több volt, mint az azt megelőzők. Az 1993-as Kisebbségi Törvény lehetővé tette, hogy kerületünkben - a cigány kisebbség mellett - megközelítőleg 7200 szavazattal megalakuljon az Erzsébetvárosi Horvát Kisebbségi Önkormányzat, melynek testületé öttagú, és elnökéül Karagits Istvánt választották. A létrejöttüket övező kezdeti lelkesedés után azonban megtorpantak. Elnök úr szerint sem a horvátoknak, sem az önkormányzatnak nincs még tapasztalata, egyik fél sem tudja még, hogyan lehetne a törvény adta lehetőségeket kihasználni. Ehhez az is hozzájárul, hogy a területi üléseken tanácskozási - illetve az őket érintő kisebbségi kérdésekben -, egyetértési joggal vehetnek részt. Anyagi helyzetük is többé-kevésbé indokolja a megtorpanást. Az önkormányzathoz benyújtott költségvetésüket a testület - pénzhiányra hivatkozva - nem fogadta el. Ennek ellenére ez évi működésükhöz 2 millió forintot, központi támogatásként 114 ezer forintot kaptak. Ez az összeg áll rendelkezésükre a szponzori segítségen túl, hogy sikeresen megvalósítsanak egy néprajzi kiállítást és néprajzi hagyományokat őrző előadássorozatot, valamint a Magyarországon élő horvát írók és költők író-olvasó találkozóját. Még mindig a művelődésnél maradva, bizonyára sokakat érdekel, mi lett a sorsa a kerületünkben évekig működött, majd szétvált Horvát-Szerb Gimnáziumnak. Karagits úr elmondta, hogy a szétválásnak túlnyomó részt nem politikai okai voltak - ahogyan a délen folyó háborúból következtetni lehetne -, csupán arról van szó, hogy az oktatási struktúra ilyenforihán nem működhetett tovább. Ha a Rózsák terén álló épület felújítása befejeződik, szerb iskola alakul majd újjá. Az Örs vezér téren pedig új horvát oktatási központ - általános iskola, gimnázium, kollégiumépül, melynek beruházási költségeire (kb. 1 milliárd forint) az állam kormánygaranciát vállalt. J r a r ^ Magad uram... ’’Tevékeny, becsületes polgárt akarunk faragni a roma emberekből” A legnagyobb etnikai kisebbség Magyarországon a cigányság. Nincs ez másként a hetedik kerületben sem, hiszen 8-10 ezerre tehető a roma polgárok száma. A tavalyi Önkormányzati választáskor megalakították az Erzsébetvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, melynek elnöke az a Reményi Géza doktor, aki az MCISZ (Magyar Cigányok Igazság Szervezete) elnöke is. Reményi úr elmondta, hogy szoros munkakapcsolatban áll, mind a Polgármester asszonnyal, mind a testület képviselőivel. Ez elősegíti, hogy a kisebbségi önkormányzat méltó partner legyen a kerületi gondok, problémák megoldásában. Eddigi legnagyobb eredményüknek az mondható, hogy a képviselő-testület megszavazta, és határozatban jóváhagyta a Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Házának létrehozását a Dob u. 107. alatt. Az épület most felújítás alatt áll, de az elnök szóbeli ígéretet kapott, hogy 2-3 hónapon belül a kisebbségi önkormányzat elfoglalhatja helyét a nekik kijelölt mintegy 300 m2-en. Ez számukra azt jelenti, hogy jövőre adottak lesznek a tökéletes működéshez a személyi és tárgyi feltételek. A cigány kisebbségi önkormányzat az. MCISZ támogatásával próbálja a politikai, gazdasági céljait, és kulturális programját megvalósítani. Legfontosabb és legsürgősebb feladatuknak tekintik, hogy a cigány kisebbséget rávezessék egyfajta szemléletváltásra. Nevezetesen, a romaság váljon a magyar társadalom tevékeny, termékeny, becsületes és megbízható polgárává. Ezzel egyúttal kivívnák a diszkrimináció csökkentését, a cigányság elfogadását, megbecsülését. Ennek érdekében civil szervezetekkel - köztük a Közmunka Egyesülettel - együttműködve szerveznek olyan át- és továbbképzési tanfolyamokat, ahol elsősorban fiatalokat oktatnak, akik elméleti és gyakorlati tudáshoz jutnak. Céljuk továbbá olyan gazdasági tevékenység folytatása, mely vagyoni helyzetüket, értékeiket gyarapítja. Fontos a kulturális autonómia gyakorlása is. Az új létesítmény átadásakor kiállítással egybekötött műsoros estet terveznek. A Kisebbségi Napon (dec. 18-án) folklór együttesek fellépésével klubit napot rendeznek, ahová mindenkit sok szeretettel várnak. // V -omár-^ 4 ERZSEBETVAROS 1995/13. szám
