Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-09-08 / 12. szám
HELYTÖRTÉNET Az ötvösmester, aki szereti a focit Fáik György és az Ezüstlabda Fáik György ötvös szakmájában a régi világban mindig jó pénzt fizettek a „becsületes, nem linkeskedő” munkatársaknak. Kellett is az óvatosság, mert sokan áhítoztak arra a nemesfémre, amivel a segédek nap mint nap dolgoztak. Mondják, még a széplányok is szerették, ha az ötvössegéd munkaidőben megsimogatta a hajukat. Ha ugyanis ezután a hölgyek hazamentek, aranyport moshattak ki a fürtjeikből. 1947 után nemsokkal azonban pont azt követően, hogy a most 67 éves mester szabadult - már maga az állam is gyanakodva tekintett az ötvösökre. „Az úri dzsentri világot szolgálják a nemesfémkészítéssel. Nincs rájuk szükség” volt az elv a fordulat évétől. Az ötvösök így csak bizsuval foglalkozhattak. Hogy még nagyobb legyen a kerülőút, Fáik György beleesett abba az évjáratba, amelyet három év katonáskodásra kötelezett Farkas Mihály akkori miniszter. 1952-ben, leszerelésekor szó sem lehetett többé magániparosságról. Fáik úr ekkor hajdani mestere volt segédjének segítségével a Csat és Apró fém Szövetkezetbe került - csupa régi szakmabeli közé. Nem bánta meg: a „kisipari termelőszövetkezet” mindig szép eredményekkel büszkélkedhetett. Azonban itt is csak az olcsóbb fémekkel foglalkozhattak: sárgaréz retikül fogantyúkat, vastárgyakat készítettek -1956 után egyre jobban elfogott az önállósodás vágya - meséli a mester. - De a szövetkezeti elnök lebeszélt. Azt mondta: Szólj, ha nincs elég pénzed! Különben is minek vesződnél egy önálló bolttal! Később is mindig a szocialista szektor felé tereltek vissza... Akkoriban csak azok az öreg mesterek tudtak önállóként megélni, akiknek mindenfelé voltak kapcsolataik. 67-ben enyhülés jött, ezért Fáik György mégis belevágott. Ma már elképzelhetetlen, hogy milyen nehézségek árán lett hivatalos mestervizsgája, iparengedélye és műhelye. A tanács különböző bizottságai mindenbe belekötöttek. Többször visszadobták az iparkérelmét, például azzal, hogy „a környék már el van látva ötvössel.” így csak 1969-ben kezdhette el a munkát egy iparos özvegyénél, a Gosdu udvarban. Jó negyedszázada azóta a mester ugyanabban a műhelyben dolgozik az Erzsébetvárosban. Ahogy mondja: - Hozzám csak kétszer jön a kuncsaft. Amikor hozza, s amikor viszi az árut. Inkább hétvégén is dolgozom, csak betartsam a vevőnek tett ígéretemet. - Talán ez a gondolkodásmód is hozzásegítette, hogy Gyuri bácsi ma az ország legtekintélyesebb szakmabelijei közé tartozik. O az ötvös mestervizsga-bizottság elnöke is Budapesten - immár nyugdíjasként. Fáik György szerint a hetvenes évek közepétől érezték úgy az ötvösök, hogy végre ismét normális körülmények közt dolgozhatnak. - Csak az adóhivatal akkoriban sohasem fogadta el az adóbevallásomat teszi hozzá mosolyogva a mester. - Most annyival jobb, hogy önadózó vagyok. Csak ne nehezítsék meg jövőre a feltételeket... Az ötvösműhely falán ott az NB I. őszi fordulójának menetrendje. - A szívem gyermekkoromtól a Fradié volt - magyarázza a mester, - de már gyermekkoromban véglegesen választanom kellett a szakma megtanulása, vagy a fociedzések között. Dalnoki Jenő és az FTC néhány más, legendás régi embere azonban máig a barátom, így esett, hogy Gyuri bácsi Dalnokékkal 1991-ben megalakította az Ezüstlabda vándordíját az NB I. országos ifjúsági bajnokcsapata részére. A gyönyörű, hatalmas ezüstdíjat természetesen Fáik György készítette, s ő az, aki évről évre rávési a győztes csapat nevét is a labda egy- egy szeletére. - Minden évben ünnepélyes fogadáson adjuk át a díjat - mondja Gyuri bácsi, - s már nagyon várom a találkozást megint a fiatalokkal. Binder István Forray Györgyöt a Nyitott Világ kábeltévé igazgatóját a televízió terveiről A kábeltévé a Nyitott Világ Alapítvány tulajdona. Az alapítvány nonprofit érdekeltségű, egyértelműen szolgáltató jellegű. Kuratóriuma, amely tekintélyes, hozzáértő emberekből áll, engem nevezett ki igazgatónak. Tehát a televízió munkáját gyakorlatilag én irányítom. A technikai részt a Nyitott Világ Kft. végzi, míg a műsorokért Ruza József producer-igazgató a felelős. Nem hiszem azt, hogy egy közszolgálati televíziót a statisztikai adatok egyértelműen minősítenek. Ennek ellenére elmondok néhány számot. A Nyitott Világnak több, mint 10 000 előfizetője van. Gyakorlatilag minden erzsébetvárosi házban, épületben ott vagyunk. Mi kábelezzük be Belső-Zugló területét is. A bekötési díj 800 Ft, de ezt lehet részletre is fizetni, sőt gyakorlat, hogy ezt az összeget csökkentjük, az ügyfél szociális helyzete alapján. A lehetőséggel sokszor élünk. Ugyanez vonatkozik a havi 350 ft-os előfizetési díjra is. Mi nagyon szigorúan vesszük a nonprofit jelleget.. Kigazdálkodjuk viszont a folyamatos technológiai fejlesztés tetemes költségeit és az állandó műszaki ügyelet fenntartását. Utóbbi munkájára jellemző, hogy minden hibát a bejelentéstől számított 2-3 órán belül a helyszínen kijavítanak. Jelenleg 25 csatornánk van. Ezek közül kettő saját csatorna, ahol éjjel-nappal van adás. Házi programjainkban nincsenek filmek, szórakoztató műsorok. Ami profilunk a közélet - élőadásban. Ezen különösebb változtatást nem keresünk. Hacsak azt nem tekintjük új irányzatnak, hogy még többet foglalkoznak majd a gyerekek is az iskolák életével. Tájékoztatunk a rendőrség munkájáról, istentiszteleteket, miséket közvetítünk, ott vagyunk a lakossági fórumokon és az önkormányzat tanácskozásain. A gyors és pontos tájékoztatást saját teletext szolgálatunk segíti. Különböző műsorgyártókkal is tárgyalunk: a SZÍV tévével - a lakosság kérésére - megállapodtunk; és a Top tévétől is veszünk műsort 1995/12. szám ERZSÉBETVÁROS 13
