Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-09-08 / 12. szám
A föld alatti építkezések hatása a szakember szemével A lakossági fórumon az Almássy téren létesítendő föld alatti létesítmény (diszkontáruház és mélygarázs) kérdését, létesítésének körülményeit ismertették az egybegyűltekkel. Ezen hangzottak el a következő észrevételek, melyek a talajvízzel kapcsolatos kérdéseket érintik:- A térszínt alatt nagy mélységig (a kérdéses esetben 17 m) lenyúló épületalapok a talajvíz szintjét megemelik, és az, a meglévő épületek alapozási rendszerében károsodást okoz. A kerület kérdéses környezetében a talajvíz agresszív tulajdonságú, minek következtében a károkat még az épületalapok korrodálódása is növeli. Mai helyzet ismertetése A kérdés pontos értékeléséhez hozzátartozik a főváros hidrogeológiai felépítésének hidrológiai viszonyainak ismeretén túl a jelenlegi közmű helyzet igen alapos ismerete is. Mivel az előző kérdések részletes taglalása nem fér e cikk relatíve szűkre szabott kereteibe, a következőkben az egyes témákat röviden, a teljesség igénye nélkül ismertetem. A várost kettészelő Duna nemcsak két félre, hanem két különböző hidrogeológiájú területre is osztja a várost. A budai oldal hegyes-völgyes felszínén a csapadék vizek nem tudnak beszivárogni a talajba. Ennek oka a területen előforduló talajok és kőzetek rossz vízvezető képessége, valamint az, hogy a nagy felszínesések miatt a vizek igen gyorsan a befogadóba (Duna) jutnak. A pesti oldal közel sík - csak a peremeken (Gödöllő, Pécel) enyhén emelkedő felszínén a csapadék jelentős része beszivárog a talajba. A pesti oldalon talajok - mint köztudott - szemcsések (homok), jó vízvezetők. A beszivárgó vizek itt is a Duna felé szivárognak, azonban nem a felszínen, mint Budán, hanem a felszín alatt, ezzel biztosítva a talajvíz mindenkori utánpótlását. A főváros közművesítését a múlt század hetvenes éveiben kezdték. A hálózat kiépítése a belső területekről a külsők felé történt. Napjainkban sem fejeződött be a közművesítés, bár a vízellátás majdnem 100%-ban elkészült, azonban a csatornázás ezt az értéket még csak közelíti. A közművek - állapotuktól függően - javítanak, illetve rontanak a mindenkori talajvíz helyzeten. Javulás következik be (csökken a talajvízszint) a magas talajvíz állású területek közművesítése után (mint esetünkben). Romlás következik be alacsony talajvízszjn- tű területek közművesítése után. A talajvizek kémiai jellemzőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a pesti oldalon a talajvizek - ellentétben a budai oldallal - nem agresszív tulajdonságúak. A létesítendő Almássy tér alatti mélygarázs környezetében lévő korábbi fúrások alapján a talajvíz S03 (szulfít) tartalma 86-763 mg/1 közötti volt. A jelenleg érvényben lévő előírások alapján ez az érték nem okoz korróziós károsodást! Föld alatti létesítmények szerepe A térszint alá elhelyezett létesítmények a talajvizes területen minden esetben gátolják a talajvíz szabad áramlását a befogadó felé. Ilyen létesítmények a fővárosban jelenleg is szép számmal fordulnak elő és feltehetően az elkövetkező években számuk még növekedni fog. A felszín alatti létesítmények közül - ilyen szempontból - a kéreg vezetésű metró vonalak, a hozzájuk csatlakozó aluljárók, valamint a kettő, illetve több szintű mélypincével ellátott épületek a legjelentősebbek. A jelenlegi technikai fejlettség és műszaki felkészültség mellett a talajvíz visszaduzzasztásából következő káros talajvízszint emelkedések kiküszöbölésére megfelelő eljárások állnak rendelkezésre. Védekezési megoldások A rendelkezésre álló megoldások közül a legmegfelelőbbet a tervezett létesítmény területén végzett részletes geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatok eredménye alapján lehet kiválasztani. A szóba jöhető védekezési megoldások a következők: 1. A létesítmények körül, a talajvíz alatti szinten, jó vízvezető anyagból kialakított körbeölelő szivárgó rendszer építése. 2. A létesítményben a felesleges víz esetleges hasznosítása - csápos kuta- kon keresztül. Tudomásom szerint ez utóbbi már az előtervekben is szerepelt, jó megoldásnak mondható. Prajczer Antal oki. vízépítő mérnök talajmechanikai szakértő Többszáz milbós döntés a rendkívüli ülésen Hitelből készül az Osvát utcai parkoló (folytatás a címoldalról) A többórás parázs vita nem nélkülözte az olykor durva politikai összecsapásokat sem. A szocialista frakció szerint a parkoló 8 hónap alatt megépülhet, és néhány év múlva már komoly nyereséget termel majd az önkormányzatnak. Ezt vitatják a szabaddemokraták és a polgári szövetség frakciói is. Szerintük felelőtlenség a kerület vagyonát kockára tenni úgy, hogy a lakásfelújításra fordítható költségvetési bevételek is veszélybe kerülnek. Egy parkolóhely minimum 4-5 millió forintba kerül, és ennyiért akár lakások is építhetők - érvelt az építkezés ellen Kecskés Gusztáv, önkormányzat képviselő. Az ellenzék már a testületi ülés legitimitását is megkérdőjelezte, ennek ellenére titkos szavazást kértek. A képviselők 15 igen szavazattal 12 ellenében felhatalmazták Bakonyi Karolát, hogy a többszáz millió forint értékű hitel- szerződést alánja. A testület az is elfogadta, hogy garanciafedezetként kijelölik a Rákóczi út 70-72., a Szövetség utca 3., valamint az Alsóerdősor utca 3. szám alatti önkormányzati teleket és a költségvetés részeként szereplő helyiségbérleti díjak bevételeit. A jelzálog alól a garázs megépülése után mentesül az önkormányzat. Mint megtudtuk, eddig már 69 millió forintot áldozott az önkormányzat az alapanyagok beszerzésére és a külkereskedelmi jog megszerzésére. A terület részletes rendezési tervét a közeljövőben a lakosság is megismerheti - tájékoztatott Toperczer Ferenc, alpolgármester. Szabó Zsolt 1995/12. szám ERZSÉBETVÁROS 5
