Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-09-08 / 12. szám

Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti jogviszonyának átruházásáról Lassan öt éve már, hogy létrejöttek a demokratikusan megválasztott önkor­mányzatok, időközben egy választás is lezajlott. Ennek következtében nem csupán a pártok reprezentációja vál­tozott meg, de jelentős mértékben azok az elképzelések is, melyekkel a lakosság helyi ügyeit intézik. Ez a koncepcióváltás nem is annyira a nagyobb szerephez jutott pártok változ­tatni akarásának az eredménye, sokkal inkább annak, hogy az eltelt idő alatt felhalmozódtak a tapasztalatok, melyeknek a kezdetben bizony itt-ott botladozó önkormányzatok híján voltak. Új jogszabályok születtek, meg kellett változni a képviselő-testületek és a hivatalok gondolkodásának is. Ugyanígy meg kellett változnia az állampolgárok gondolkodásának is, meg kellett tanulniuk új jogaikkal élni, ugyanakkor meg kellett barátkozniuk azzal, hogy a néhány évvel ezelőtt még természetes járandóságnak tekintett jogaik mára megszűntek. Mindez nem megy egyik napról a másikra, a folyamat ma is tart. Mindezt jelentősen megnehezíti, hogy a jogszabályok nehezen születtek meg, néha ellentmondásosak, gyakran kerül sor módosításra. A fentieknek egyik legnyilvánvalóbb példája a helyiség-gazdálkodás. A valahai kiutalásos rendszer helyett ma az önkormányzat tulajdonosként dönt saját tulajdonáról. Ez egyrészt azt jelen­ti, hogy megszűnt a felettes szervek gyámkodása, de ezzel együtt az önkor­mányzatok viszonylagos felelőtlensége is, másrészt jelenti azt is, hogy az önkor­mányzatnak nem hivatalnokként kell gondolkodnia, hanem meg kell tanulnia tulajdonosként sáfárkodni vagyonával. Ennek az új módon történő gondol­kodásnak volt jelentős állomása 1995. június 6-a, mikor a képviselő-testület a módosított 1993. évi LXXVIII. tv. fel­hatalmazása alapján megalkotta 11/1995. sz. rendeletét, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásá­nak és elidegenítésének szabályairól. Bár sok az új és szokatlan elem ebben a rendeletben, most csak egyetlen részé­vel kívánunk foglalkozni, a 21. §-sal, mely a bérleti jog átruházását szabá­lyozza. Korábban szinte állampolgári jognak tekintették a helyiségbérlők, hogy bérleményüket tetszésük szerint átadhatják, néha nem kevés pénz ellené­ben. Apránként a bérleti jogviszony átruházása természetesnek vett jövedelemszerzési móddá vált azok számára, akik ezt megtehették. Maga az önkormányzat mindebből alig részesült, hozzájárulása csak formálisnak volt tekinthető. Ennek az állapotnak másrészt ter­mészetes következménye volt az is, hogy azok akik helyiséghez akartak jutni valamely tevékenység folytatása céljából, ezt csak akkor tehették meg, ha anyagi erejüket a végsőkig igénybevevő vagy azt már meg is haladó terveket vál­laltak. Bár az érintettek természetesen érthető diszkrécióval kezelték ezeket a megál­lapodásokat, tudjuk, hogy sokszor a beköltözhető forgalmi értéket megha­ladó összeget - 100-150 ezer forintot négyzetméterenként - kértek és kaptak a bérleti jogért. Ennek az állapotnak vetett véget az említett rendelet, amikor a bérleti jogviszony egymás közti átadás­átvételét - szűk kivétellel - megszün­tette. Ennek következtében a bérlő ma a bér­leti jogról csak a tulajdonos önkor­mányzat részére mondhat le, és lemondásával az önkormányzat tulaj­donosi-szerződéskötési joga korlátozás nélkül érvényesülhet. Azt reméljük, mindennek a lakosság lesz a legfőbb haszonélvezője, több módon is: Az önkormányzat a bérleti szerződések megkötésénél bizonyos tevékenységet előnyben részesíthet, elsőbbségi jog biz­tosításával vagy díj mérsékléssel. Az új bérlők, akik a korábbinál jóval olcsóbban jutnak helyiséghez, foly­tathatnak olyan tevékenységet is, mely a lakosság alapvető szükségleteit elégíti ki, de nem annyira jövedelmezőek, hiszen nem kell „kigazdálkodniuk” a sokszor irreális árakat. Végül az árakban előbb-utóbb megmu­tatkozik majd az alacsonyabb bérleti díj, melyet az önkormányzatnak kell fizetniük. Mint említettük, van a fentiek alól egy szűk kivétel, ugyancsak a lakosság érdekében. Amennyiben az átadni kívánt helyiségben annak rendeltetésétől eltérő tevékenységet folytatott az előző bérlő, és az új bérlő vállalja a rendeltetésszerű tevékenység visszaállítását, az önkor­mányzat hozzájárul a bérleti jogviszony átadásához. Reméljük, ezzel is elősegítjük azt, hogy a helyiségek bérlői az eddigieknél na­gyobb számban tevékenykedjenek az alapvető szolgáltatások területén. Az önkormányzat el van szánva arra, hogy rendelkezésének maradéktalanul érvényt szerezzen. Reméljük, a lakosság egésze és az érin­tettek az ő hosszabb távú érdekeiket szolgáló rendelkezést megértéssel fogadják. Polgármesteri Hivatal dr. Pollák Jenő TISZTELT GÉPJÁRMŰ TULAJDONOSOK! Szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, hogy az 1995. II. félévre esedékes gépjárműadó befizetési határideje SZEPTEMBER 15. A kiküldött értesítőnk mellé 2 db befizetési lapot mellékeltünk, melyek az 1995. II. és az 1996. I. félévi gépjár­műadó befizetésére szolgálnak. Üdvözlettel: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Adócsoportja Csiki-csuki Mégsem zárja be az erzsébetvárosi hivatal a közelmúltban megnyitott új Kentucky Fried Chicken éttermet az Emkével szemben; a KFC vezetői azóta prezentálták a hiányzó dokumentációkat a műszaki osztály számára. 1995/12. szám ERZSÉBETVÁROS 3

Next

/
Thumbnails
Contents