Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-07-28 / 10. szám

A néhai NEKOSZ sztorija Július 14-én délután 3 órakor leleplezték a NEKOSZ emléktáblát a Dózsa György u. 82/b., az egykori Dózsa Kollégium falán. Az eső miatt az ünnepséget az idősek otthonának ebédlőjében tartották. Az összegyűlt mintegy 60 egykori nékoszos először elénekelte a Fényes szellőket Ezután Balázs András alpolgármester tartott ünnepi beszédet. A műsorról a Kertész utcai iskola diákjai és tanárai gondoskodtak Nagy László verseivel. Ekkorra elállt az eső, az egykori kollégisták megkoszorúzták az újjávarázsolt emléktáblát, majd a résztvevőket egy ankétra invitálták, ahol a kollégiumok mai helyzetéről volt szó. Demeter Tamást a kulturális bizottság új elnökét- Az elnökváltás jelent-e új koncepciót, mi a véleménye az előző vezetés pályázatáról?- Anélkül, hogy bírálni akarnám az előző vezetést, el kell mondanom, hogy én nem így írtam volna ki ezt a pályázatot. Sokkal célzot- tabban, a tevékenységi köröket jobban behatárolva. így olyanok is jelentkeztek, akik eleve kudarcra voltak ítélve, nem pályázott vi­szont jónéhány olyan kerületi művész, akiket szívesen támogattunk volna. Az elbírálás szem­pontja nagyon egyszerű volt: a tevékenység minél szélesebb körben hasson és már meglévő, működő legyen. A beérkezett 76 pályaműből 31-et díjaztunk, összen 3 527 000 Ft összeggel.- Milyen távlati tervei vannak?- Két stratégai elgondolásom van. Az Almássy téri Szabadidőközpont kinőtte a kerületet. Sokkal inkább fővárosi, sőt országos felada­tokat lát el. Ez nagyon jó dolog, büszkék is vagyunk rá. Nincs viszont Erzsébetvárosnak igazi közösségi háza. Egy kellene a Dembinszky utcában, egy pedig a Csikágó környéken. Szeretnénk megnyitni újra a METRÓ Klubot is. A másik a médiahelyzet. A kerületben van egy újság, ahonnan a lakosság 80 százaléka szerzi a helyi információkat. Ezzel nincs is gond. Két TV működik viszont, ame­lyek között a kapcsolat nem nevezhető fel­hőtlennek. Üsszebékítésüket, közös munkára való hangolásukat szintén feladatomnak tekin­tem.- Melyek a konkrét tervek?- Kiemelt program az Erzsébetvárosi Kulturális Napok. A megnyitója november 11-én lesz. Az iskolák nyílt napokat tartanak, kiállításokat előadásokat szerveznek. Minden művelődési intézmény készül valamivel. Az eseményről az Erzsébetváros c. lap különszámát tervezzük. Azt szeretnénk, hogy a kerület egésze vegyen részt a megmozdulásokon. A legjobbakat díjazni, jutalmazni kívánjuk. Az idén mi is megrendezzük az Erzsébet-bált. A tavalyihoz hasonlóan ide a módosabb polgárokat, vál­lalkozókat várjuk, hiszen ez elég drága dolog és profitorientált Ezzel párhuzamosan azonban a Bözsi-bálon is fölcsendül a zene, ahova a vékonyabb pénztárcájúak is nyugodtan eljöhet­nek.- Hogyan kívánja finanszírozni elképzeléseit?- Mindez persze rengeteg pénzbe kerül. Ezért hoztuk létre az Erzsébetváros Kultúrájáért Aapítványt. Az alapítvány nonprofit, az adományok az adóból levonhatók. Már többen jelezték, hogy szívesen támogatnák nagyobb összegekkel. Ugyanilyen köszönettel fogadjuk azonban a „kisemberek” tízforintjait is. T.E. Az 1946-48 között születettek ma a negyvenes éveik végét tapossák. Ok jelenleg az ország irányítói. A hatalomból azért részesek, az utánuk jövő nemzedék tagjai is. Ezek a generá­ciók intézményesen soha nem tanultak a NÉKOSZ-ról. Egy budai gimnáziumban érettségiző tanulók között végzett magán- fölmérésen is alátámasztja az előbbi állítást. A „mi a NÉKOSZ” kérdésre olyan válaszokat kaptam: pop együttes, élelmiszerhálózat, videókölcsönző-cég, takarítóvállalat. A vála­szolók tizede tudta csak pontosan meghatározni a fogalmat, míg húsz százaléknak voltak halvány fogalmai. (Valami kollégium... mint Debrecen, ahová Csokonai járt... de kit érdekelnek ezek a régi dolgok...) Pedig hát „ezek a régi dolgok” a magyar művészet és tudomány XX. századi történetének egyik bölcsője volt. Innen indult Nagy László és Lukácsy Sándor, Bacsó Péter és Kardos László, Víg Rudolf és Szolnoki János, de ki győzné felsorolni a közel 10 ezer népből jött plebejus közül az azóta már országos, sőt világhírre jutott akadémikusokat, tudósokat, művészeket. Támogatóik között találjuk Németh Lászlót, Kodály Zoltánt, Veres Pétert. Mi is hát a NÉKOSZ? A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége 1946 nyarán alakult, a volt Györffy-kollégisták felhívására. Ok tették közzé, várnak minden szegényparaszt- és munkásfiatalt, hogy azok „tömegesen, anyagi gondoktól mentesen, demokratikus szellemben nevelődjenek népünk értelmiségévé”. WESTWIND San Francisco (U.S.A.) country estje 1995. augusztus 29. 20.00 órától Az együttes egyetlen budapesti fellépése igazi csemege az amerikai country zenés és táncházas ünnepe lesz az Almássy téri Szabadidőközpontban. A 36. évadjában járó együttes a tánc, a dal és a zene nyelvén mutat­ja be a különböző etnikumok életképeit. A bemutató programja: 1. Robin Evanchuk: Amerikai szvit több­szólamú templomi énekek délről, Kentucky-i kontra tánc kelet-texasi táncjáték 2. Heidi Barthelemy: Swing a 40-es évekből 3. George Femson: Square Dances az USA nemzeti tánca 4. Robin Evanchuk: Shaker Workhip Servicea Shaker vallási közösség szertartása, spirituális dal, ima és tánc Afelhívásra több mint 10 ezer „szegénylegény” jelentkezett. Őket abban a 180 épületben helyezték el, amelyeket a koalíciós kormány belügyminisztere, Rajk László utalt ki nekik. Ezért hiszik sokan, hogy a NÉKOSZ „atyja” Rajk László. Az alakuló időkre dr. Varga Mihály az ELTE nyugalmazott docense így emlékezik: Pilisi szegényparaszt származék vagyok. Afelhívásra levélben jelentkeztem. Válaszoltak. Előbb elbeszélgettek velem, majd írnom kellett egy tanulmányt a pilisi zsellérhelyzetről. Ezután nyertem felvételt. A hivatalos értesítés alján még egy megjegyzés volt: „szalmazsákot hozz magaddal”. Nemcsak a szalmazsákra volt azonban szükség, hanem egyéb iparos szakismeretekre is. A háború utáni romos épületeket a lakók munká­ja tette lakhatóvá. A Dózsa György u. 82/b. alatti épület a háború előtt magánszanatórium volt. A bombázások, belövések lakhatatlanná tették. A nékoszosok vakoltak, üvegeztek, padlóztak, hogy az épületben lakni és tanulni lehessen. Mert a legfontosabb a tanulás volt. A NEKOSZ-mozgalom deklarált célja a plebeju­sokból, országirányító értelmiség nevelése, képzése. A legfőbb hajtóerő a közösségi érzés volt. A „holnapra megforgatjuk az egész vilá­got” gondolatot azonban a politika 1948 nyarán elsöpörte. A diktatúra nem tűri a független gon­dolkodókat. T.E. 5. Julie Ann Keller, Chris Chambell: Hornpipe észak-atlanti bálnavadászok dala 6. Yolanda Drozdowicz: Alekoki Oahu-szigeti hawai hula tánc 7. Jerry Doke: Cajun Mardi Gras lousianai francia-amerikai farsang 8. Hilary Roberts: Appalachian Clogging sztep tánc. Az öttagú zenekar tradicionális amerikai zenét játszik. AFRICANA FESTIVAL 1995. augsuztus 26. 10.00-02.00-ig 10.00 Africana fesztivál nyitó gyermek program, képzőművészeti kiállítás (ősi és modem), előadások és filmek Afrika kultúrájáról, népszokásokról 19.00 Gálaest, Dono Percossiion Band, Anogo Percussion Band, Dub Wise, Gambia Fire Dance, Afro Cubana, Ladánybene 27. a műsor után fergeteges afro táncház ALMÁSSY TÉRI SZABADIDŐKÖZPONT 1995. AUGUSZTUSI PROGRAMJA 10 ERZSÉBETVÁROS 1995/10. szám ■v

Next

/
Thumbnails
Contents