Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-06-16 / 8. szám

Amit a közhasznú munkáról tudni kell A munkanélküliség olyan mint a foci. Közügy, mindenki foglalkozik vele, beszél róla. Az erzsébetvárosi munkanélküliségről, közhasznú munkáról Sztipics Istvánnal, a Kamilla Kft. (Holló utca 14.) vezetőjével beszél­gettünk.- A közelmúltban azt tapasztaltuk, hogy nem jönnek az emberek, nehezen engednek a ’’munka csábításának”... Munka pedig lenne, bár sokat fizetni nem tudunk.- kezdte Sztipics István, - A munkanélküliek, a törvény megszabta keretek között, munkanélküli segélyre jogosultak. Ennek lejártával jövedelempótló támogatást kaphat­nak. Azért csak kaphatnak, mert ennek feltételeit az utóbbi időben megszigorították. A szigorítás lényege, hogy a támogatás és egyéb szociális juttatások egyik feltétele, hogy a munkanélküli közhasznú munkát végezzen. (Szociális törvény, foglalkoztatási törvény) A közhasznú munka a közérdekű munka helyébe lépett. Erzsébetvárosban a közhasznú munkát a Kamilla Kft szervezi. Ez rendes munkakönyves állás - naponta 7-től 4-ig.- A munkanélkülieket, úgy tudom, a kerületi Munkaügyi Központ és az önkormányzat Szociális Hivatala regisztrálja. A jövedelem- pótló támogatást kérőkről adatlapot vesznek fél. Ezen az illető végzettsége, szakképesítése, munkára való egészségi alkalmassága szerepel. A regisztrálás feltétele, hogy a munkanélküli állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a kerületben. Ezután?- Aki a feltételeknek megfelel, elvben a Kamilla Kft.-nél jelentkezik. Csak azért elvben, mert sokan el sem jönnek hozzánk. Az elmúlt évben 778 fő kért jövedelempótló támo­gatást (ennek összege jelenleg havi 7300 Ft), ebből 500 jelentkezett nálunk, s mindössze 93- at tudtunk alkalmazni. A többieknek nem felelt meg a munka, a legkülönbözőbb kifogásokat mondták, miért nem. Ha az indok nem elfogad­ható, megvonják a jövedelempótló támogatást, sőt a szociális juttatásokat is szüneteltethetik. A törvény ugyanis előírja az együttműködési kötelezettséget, és azt, hogy aki segélyért folyamodik, egy fokkal alacsonyabb szintű munkát is köteles elvállalni. Ha az illető dolgoz­ni akar, egyéves szerződést köt a Kamilla Kft- vel. Jövedelmük szakmunkás esetén 25 000, segédmunkásnál 17 500 Ft bruttó. Mindenkit egy hónap próbaidőre veszünk fel, kevesebb pénzért (ez szakmunkásoknál pl. 20 000 Ft) és megfelelő hozzáállás esetén a szerződést meghosszabbítjuk, a fizetést megemeljük. Jelenlegi gárdánk 70-80 százaléka törzstagnak számít, szeretnek itt lenni. Felvétel most is van, hiszen 120 álláshelyre 93-an vannak. A munkakedvet tiszta, világos műhelyeink, irodáink, ebédlőink, öltözőink, zuhanyozóink is növelhetik.- Tevékenységük az önkormányzattal és az önkormányzati fenntartású intézményekkel kapcsolatos. Szakmunkásaik túlnyomó több­sége az építőiparból, illetve az épület­gépészetből verbuválódott. Hol alkalmazzák őket?- Ők többnyire az IKV megrendeléseit végzik el. Itt van az udvarban a telephelyük. De külső helyszíneken is dolgoznak. A segédmunkások többsége takarít különböző helyeken. Még a Sportcsarnokba is mi adunk személyzetet. Ő már más szemüvegen át látja a világot Szociális munkásaink (jelenleg 12 fő) az idősek otthonában dolgoznak vagy önkormányzati megbízásból felméréseket, környezettanul­mányokat készítenek. Itt az irodán tevékenykednek a csoportvezetők és a gazdasá­gi ügyintézők. Bejáratott dolog ez, már három éve csináljuk.-A munkabér milyen forrásokból érkezik?- A dolgozók bérét 70 százalékban a Munkaügyi Központ, 30 százalékban az önkor­mányzat utalja át. A törvény kimondja, hogy közmunkáért nem jár ellenszolgáltatás, cégünk az önkormányzat és intézményei részére ingyenes munkát végez. A Kamilla Kft tehát nonprofit vállalkozás. Az önkormányzatnak viszont jelentős hasznot hoz. Legújabb megren­delésünk a járdákra vasoszlopok bebetonozása, a parkolást megakadályozandó.-T.E.­A táppénz első öt napját senki sem fizeti A parlament június 6-án elfogadta a Munka Törvénykönyve módosításait. A munkaadók a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek járó munkaidő-kedvezményét pénzben váltják meg. A dolgozók túlóra­keretét pedig kétszázról háromszázra emelik. A rugalmasabb túlóra-lehetőség a kollektív szerződés megkötésére sarkallja majd a vál­lalatokat. Bevezették a távolléti díjat, amellyel a munkavállaló rosszul jár az érdekvédők álláspontja szerint. Eddig, ha a dolgozó szabadságra ment, átlagkeresetébe minden kereseti elemet beszámítottak. Mostantól sem a tizenharmadik havi fizetés, sem a jutalom nem számít bele. Az új táppénzszámítás pedig sem a munkál­tatók, sem a munkavállalók érdekeinek nem felel meg. A táppénz első 25 napját a cég fizeti, de még a táppénz utáni 44 százalékos tb-járulékot is. A munkaadóknak ez nagy teher, de a dolgozóknak sem előnyös, hiszen a beteges munkavállaló kiszolgáltatottá válik, könnyen az utcára kerülhet. A táppénz első öt napját pedig július elsejétől már senki nem fizeti. Kevés a szünidős munka Az idén jóval többen szeretnének a diákok közül szünidei munkát vállalni. Az Országos Diákvállalkozási Hálózat (Meló-Diák) már eddig tizenötezer jelentkezést regisztrált. Közülük háromezren Budapesten, tízezren pedig vidéken kaphatnak munkát. Más szervezetek is foglalkoznak a diák­munkák szervezésével: a Kapocs Iroda, a Tudent Diákszövetkezet, a Mind-Diák Iskolai Szövetkezet és a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó. Kárpáti György a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó igazgatója szerint a diákoknak többnyire csak olyan munkát tudnak ajánlani a munkáltatók, amellyel újra az utcára kerül­nek. (Utcai árusok lesznek, ajándéktárgyat, újságot árulnak jutalékos rendszerben.) Pedig a nyári munkának többek közt az lenne a célja, hogy a diákokat felhozza az aluljárók­ból, elvonja a csavargástól. Nyugdíjemelés Szeptembertől négy százalékos - januárig visz- szamenőlegesen járó - nyugdíjemelés mellett döntött a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat. Az emelést támogatja a kormányzat is. 1995/8. szám ERZSEBETVAROS 11

Next

/
Thumbnails
Contents