Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-06-16 / 8. szám

ORVOSPORTRÉK ERZSÉBETVÁROSBÓL Az « rv o s 'válaszol Dr. Vedres Klára- Mindenekelőtt orvosi pálya­futásának kezdeteiről szeretnénk hallani.- Szülővárosomban, Kiskun- majsán jártam általánosba és Kiskunfélegyházán, Móra Fe­renc egykori iskolájában pedig gimnáziumba. Rendkívül jó tanáraim voltak, s nekik is köszönhető mindenkori maxi­mális teljesítményre törekvő igyekezetem. Kitűnő tanuló voltam mindvégig, elsőre beju­tottam az orvosi egyetemre és summa cum laude-minősítéssel végeztem. Harmadéves medi­kaként a Vas utcai Kórház igaz­gató-főorvosának, Policzer tanár úrnak a szakmai segítsége mel­lett határoztam el, hogy a bel­gyógyászatot választom. Az egyetem elvégzése után az Uzsoki utcai Kórház belosztálya volt első munkahelyem, a szin­tén igen kitűnő Fiala tanár úr osztályán. Második gyermekünk megszületése után, részben - mint régi kerületi lakos - a Péterfy Kórházba kerültem körzeti orvosi munkakörbe.- Ez mikor történt?- 1969-ben. 1981-től belgyó­gyász csoportvezető főorvosként dolgoztam a kerületben. Majd amikor átszervezés folytán kerültünk a VII. kerületi Önkor­mányzathoz, akkor lettem ismét háziorvos.- Úgy tudom, hogy kerületi közéleti tevékenysége is több évtizedes?- Igen, még 1965-ben, tulaj­donképpen a betegek kerestek meg, hogy induljak a tanácstagi választásokon. Ezt követően négy ciklusban voltam tanács­tag. Természetesen mindig egész­ségüggyel foglalkoztam, s a későbbiekben a Fővárosi Tanács Egészségügyi Bizottságának is a tagjává választottak. 1990-94 között volt egy pihenő időszak és azután ismét a betegek, illetve a Szocialista Párt megkeresésére indultam a választáson és jutottam be az önkormányzatba. Szakorvosi pályafutása eközben hogy alakult?- Mint belgyógyász kórházi orvos is több szakcikk társ­szerzője voltam, körzeti or­vosként pedig még a 70-es évek­ben egy Egészségügyi Világ- szervezet által szervezett komp­lex lakossági szűrésben vettem részt, ami akkor egyedülálló volt. Később mint csoportvezető főorvos kerültem kapcsolatba a lézer-, majd az akupunktúrás kezelési technikákkal. Tanfolyamokon szakirányú vizs­gát tettem, de Mester Adám tanár úr is segítséget adott, itt a Péterfy rendelőben. Tavaly pedig a Tanulmányi Hivatal pályázatán sikerült hozzájutnom egy kitűnő, számítógépes pro­grammal összekötött lézer- akupunktúrás készülékhez. Időközben beválasztottak a Magyar Lézer Társaság házior­vosi szekciójába és a HIETE és a SOTE orvos-oktatója vagyok.- Milyen betegségekben alkal­mazzák?- A lézer fertőtlenítő, biosti­muláló és sejtregeneráló hatású, így a lábszárfekélyek, a herpesz- fertőzések (ajak és övsömör), arcidegbénulások kezelésében igen jók a tapasztalataim. A TB egyelőre nem finanszírozza ezt a terápiás eljárást, de reméljük ez hamarosan megtörténik, és akkor szélesebb körben fogják a kollégák használni. A betegek gyógyulása pedig meggyorsul és sikeresebb lesz.- lányi ­Kérdés: Rövidesen végre eljön a nyári szabadság ideje és elu­tazunk. Szeretnénk tanácsot kapni arra, hogy az "útipatikát" a szükséges gyógyszerekből össze tudjuk állítani. Válasz: Akár rövidebb, akár hosszabb útról van szó, a rend­szeresen szedett gyógyszereket természetesen kellő mennyiség­ben be kell ’’gyűjteni”. A jelen­legi rendelkezések szerint a háziorvos ilyen esetben egy receptre egy hónapnál nagyobb mennyiségű gyógyszert is felírhat, csak a vény oldalára fel kell tüntetnie, hogy pl. ”a beteg a gyógyszerrel hat hétre ellát­va”. Emellett pedig egy ’’elsősegély- csomagot” kell összeállítani a legfontosabb szerekből. Mindenkinek mérlegelnie kell, mi kerüljön a csomagba és úgy válogasson, ahogy a legcél­szerűbbnek látja vagy tapasztal­ta. Gondolja végig, milyen gyógyszert szedett már, melyek és hogyan használtak. Pontosan tudni kell, milyen gyógyszerek okoztak kiütést vagy rosszul- létet (gyógyszerérzékenységet). Különösen az újabb és mások által ajánlott szerek olyan alapa­nyagot tartalmaznak, ami - más néven - korábban már allergiát okozott (pl. fájdalomcsillapítók, antibiotikumok). Ha bizonyta­lan, kérje ki a háziorvos vagy a patikus tanácsát. Különösen fontos az óvatosság amiatt, mert az utóbbi hónapokban rendkívül sok gyógyszer vény nélkül is kapható a gyógyszertárban. Az útipatika fontos részét képezik az egyszerűbb láz- és fájdalom- csillapítók (Algopyrin, Para­cetamol, Rubophen, Demalgon, Aszpirin), görcsoldók (NoSpa, Papaverin, Troparin, Meristin), köhögéscsillapítók (Paxirasol, Fluimucil, Solmucol, Mu­copront, Sinecod), enyhe nyug­tatok (Eleinium, Valeriana, Andaxin). Utazások során a legtöbb problémát az emésztési zavarok okozzák. Gyomorrontás járhat hányással (csillapítására alkalmas Daedalon, Torecan kúp) és hasmenéssel (melyet széntablettával, Reasec-el, Imodium-mal csillapíthatunk). Utóbbi azonban többnyire bo­nyolult probléma. Egyrészt, mert a nagy folyadékveszteség - különösen gyermekeken és időseken - gyors kiszáradást okoz. Másrészt, mert lázzal járhat és ilyenkor antibiotikumra van szükség. A kiszáradás meg­előzhető speciális sókeverék (ún. rehidráló-por) alkalmazásá­val, de ha láz is fellép, min­denképpen orvoshoz kell fordul­ni. Akik viszont székrekedésre hajlamosak, főként utazási ’’stressz” miatt, enyhe hashaj­tókra (Tisasen, Bolus lasans) szorulnak. Hasznos a megfelelő fer­tőtlenítőszer is. A WC-ülőke letörlése, a fürdőkád lemosása ajánlott és kisebb sebek megtisztítására is szükséges lehet Neomagnol, Hyperol, hi permangán és jód-párna, sebellátáshoz por (Crupodex, Dermaforin), gyulladásra és gombásodásra kenőcs (Ftoro- cort, Canesten), illetve napégésre ún. aerosol (Phlogo- sam-hab, illetve Naksol) jó szol­gálatot tehet. Sebfedésre mull­pólya, steril géz-lap és gyorstapaszok (pl. Salvequick) mindig szükségesek lehetnek. Ha autótúrára megyünk, gon­doskodni kell a mentőláda szab­ványos feltöltéséről. Végezetül külföldi utazásra alapvető tanács: baleseti-, egészségügyi biztosítást kell kötni! Dr. Lányi Péter 6 ERZSEBETVAROS 1995/8. szám EGÉSZSÉGÜNK

Next

/
Thumbnails
Contents