Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-05-25 / 7. szám

KÖZREND Polgárőrség az Erzsébetvárosban Igazából nem így hívják. 1991-ben Erzsébetvárosi Polgári Védegylet néven jegyeztették be az önkéntes szervezetet, amely azokból szerveződött, akik úgy érezték, elég volt! Elég volt a kocsifeltörésekből, lopásokból, rongálásokból, elég a betörésekből, rablásokból, az egész bűnözésből, ami mindannyiunkat veszé­lyeztet Ezt tisztességes ember nem tűrheti! Aki megvédi a más gyerekét Kényelmetlenül érezték magukat, mert tudták, az asszony, a gyerek sötétedés után tér haza és nem tudni, milyen állapotban. Elrabolt táska, letépett nyaklánc, fülből, az elven húsból kitépett fülbe­való, a közértbe küldött gyerektől elvett szatyor, vagy bicikli, az iskola előtt levetetett sportcipő vagy dzseki híre mindenkit sokkolt, megráz ma is. Akik viszont, belátva a rendőrség cse­lekvőképességének véges voltát nem akarták ezt az egyre romló helyzetet tovább tűmi, ebbe a szervezetbe tömörültek. Jelenleg nyolcvanheten. Ezek "nem normális” emberek, mert ahelyett, hogy élveznék kevéske pihenő idejüket, a saját pénzükön vett benzinnel föltöltött saját kocsijukba pattannak és szervezetten próbálják a veszélynek elejét venni, a bűnt megakadályozni. Azt vallják, hogy ha ma megvédik a más gyerekét, adandó alkalommal talán a sajátjukat is megvédi valaki. A Védegylet szekciója Ez a hagyományos értelemben vett polgárőrségi tünkció a védegyletnek csak az egyik szekciója. A közrendvédelmi. A rendőrséggel karöltve, azok intézkedési kötelezettségére tekintettel őket értesítve, vagy velük együtt járőrözve eljutnak a sötét, bűnre csábító helyekre is. Erejükön felül igyekeznek ’’mindenhol ottlenni”, ahol szükség lehet rájuk. A többi tagozat? Nálunk már évek óta létezik ombudszman tagozat, amit a Parlament képtelen megválasztani. Az egész szek­ciót így lehetne hívni, amelyik a polgárok érdekvédelmét látja el, jogai, érdekei felett őrködik és minden olyan esetben hallatja a szavát, amikor ezek az alapjogok sérelmet szenvednek. Ezen az általános tagozaton kívül még két nagyon fontos feladatot ellátó szervezeti egységük működik:- a Gyermek és Ifjúsági tagozat és- a Szociális és Egészségügyi szekció, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalókat is fölvállalta. Kell-e hangsúlyozni, milyen fontos területek ezek itt és manapság?! Szigorúbb feltételekkel Ez a védegylet tette a szükség diktálta, saját Valahol az Erzsébetvárosban csöngetnek. Idős nyugdíjas kémlel ki a kis ablakon. - Polgármesteri hivatalból jöttünk, segélyt hoztunk. - kezdődik a bemutatkozás és az öregúr már nyitja is az ajtót. - Ezt csak akkor adhatjuk át, - folytatódik a mondat, miközben mutatják az ezreseket ha van betétkönyve, ahová azonnal be is teszi. A bácsi hát bemegy a "titkos fiókhoz", és előszedi féltett kin­maguk által elvégezhető feladatokat, integrálódva az országos, ezen belül a budapesti polgári szövet­ségbe. Összecsiszolódott a csapat, amelyikből időnként kilógott, mert ellógott egy-egy tag. Olyan, aki azt hitte, ez a szolgálat előnyökkel, ha­talommal is járhat adott esetben. Nem is tartóztat­ták őket, ha nem mentek önként, elküldték. Szigorú statisztika bizonyítja, mit, mennyit tettek a legjobb értelemben vett KÖZÉRT. 1994-ben például önkénteseik 2985 munkaórában, 8666 km saját kocsival megtett utakon, több, mint egymillió Ft felhasználásával teljesítették, amit maguk elé tűztek. Mindezt támogatás nélkül, sok esetben köszönet nélkül. 1994. májusában úgy döntött a közgyűlésük, hogy lépjenek ki az OPSZ-ből és új, szigorúbb elveket követő és megkövetelő hatékonyabb struktúrájú polgárőrség létrehozását kezdeményezzék. Ebből született a Budapesti Közrendvédelmi Társaság, még ugyanebben a hónapban. Elit csa­patot szeretnének létrehozni és működtetni, ame­lyik egy Nemzeti Gárda alapját képezhetné. Miért? Mert pld. mit tudna tenni egy katasztrófa esetén a polgármester? A jelenlegi Polgári Védelem hatékonysága a mostani pénzhiányra is tekintettel - finoman szól­va megkérdőjelezhető. Közép-Európában elsőként szeretnék életre hívni a Polgári Segélyközpont intézményét, ami jól ki lett találva. Arendőrség körzeti megbízotti szervezetét fölszá­molták. Nincs hely és személy, aki a lakosság bizalmát élvezné, a polgárok problémáit, félelmeit meghallgatná, ha tényleg szükséges volna, segít­hetne. Budapest területén öt regionális központ létre­hozását javasolják /egyelőre csak a VII. ker.-i Ónkormányzat Közrendvédelmi Bizottságának/ É-D-pesti és É-D budai + egy belvárosi egységgel, ahová a nap 24 órájában befuthatnának a bejelen­tések. Innen lehetne riasztani szükség esetén a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget, önkormányza­tokat és az önkéntesek egyre nagyobb hadát Egy- egy ilyen központ több önkormányzat területét fedné le, így a fenntartás költségei is megosztód­nának. Ennek érdekében hozták létre a Polgárok a Biztonságért Alapítványt, amelynek kuratóriumá­ba, a közös cél érdekében elvárják a pol­gármestert, vagy megbízottját. Bármi adódjék, ők a polgármester rendelkezésére állnak. Várják, hogy számítsanak rájuk! ____________________________________________Fürj csét. Még fel sem ocsúdik a könyvecske és a pénz már el is tűnik Minden esetben közös, alapos terepszemle előzi meg az ilyen szándékú látogatók érkezését. Sajnos elfogásukat nehezíti, hogy a rászedett, kifosztott emberek sokszor még személy­leírást sem tudnak adni a ’’vendégekről"'. Ezért csak kellő éberséggel és gyanakvással lehet megelőzni az ehhez hasonló eseteket. A B.K.T. elnöke Dunavölgyi István ’’Nyakas sváb gyerek vagyok”, mondja, mikor azt tudakoljuk, kiesőd» is Ö valójában? Éjjeliőr, mondja mosolyogva. Ez azt jelenti, biztonsági őr a Magyar Rádióban. Hatodik emeleti lakását mosókonyhából alakítot­ta ki, a lakás előtti lapostetőt a biztonság kedvéért leszigetelte mégegyszer, hogy humuszt fölcipelve kertet, zöld füvet tudjon varázsolni a város fölé. Itt él, ez az irodája, rádióközpontja, dolgozó és pihenő helye. Nem egy beletörődő, simulékony alkat. A foga az, ami "beletörődött” egy kis letartóztatásba, beszélgetésbe ”88. június 16-án, Nagy Imre kivégzésének harmincadik évfordulóján. A Történelmi Igazságtétel Bizottság oszlopos tagja, budapesti és pest-megyei alel- nöke - kilépéséig /’92-ig/ - az Erzsébetvárosi Polgári Védegylet alapítója, az Országos és a Budapesti Polgári Szövetség alapító tagja - kilépéséig /’94/ az SZDSZ alapító tagja - kilépéséig /’95/. A Budapesti Közrendvédelmi Társaság alapító tagja ’94-től, elnöke egy évig - lássuk, ki mit ér? - , majd ez év májusától négyéves mandátummal megerősített újraválasz­tott elnöke. Szobája falát ellenálló relikviák díszítik. Pisztolytáska a polc sarkára akasztva.- Az ember elgondolkodik, mit is akar. Hatalmat, vagy rendet?- Én kispolgár vagyok, keresztény erkölcsi értékrendet neveltek belém. A Rendet nem csak úgy, általában óhajtom. Nyugalmat, biztonságot akarok, de nem csak, sőt, elsősorban nem ma­gamnak. A köznek, ahogy Bibó István valamikor ’38 táján megfogalmazta. Nekem ez a tízparan­csolatom. Én e szerint élek, és nem félek. Azt akarom, mások is így érezhessenek. Az én szol­gálatomat nem lehet megvásárolni. Azt ingyen adom, de csak jó célok érdekében. Tisztes polgári szegénységben élek. Alapszabályunk alapvetése, hogy az elnök nem vehet fel tiszteletdíjat semmi­lyen jogcímen. Ami önkéntes, az valóban az legyen. Ez ilyen egyszerű. Tiszta szándékot tisz­ta eszközökkel lehet csak megvalósítani. íme egy kispolgár, aki nagy polgárőrséget akar. Sikerüljön neki, és nem csak ő lesz tőle boldo­gabb! Fürj Aki pénzt hoz, rossz ember nem lehet 1995/7. szám ERZSEBETVAROS 15

Next

/
Thumbnails
Contents