Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-05-25 / 7. szám
ÖNKORMÁNYZAT Liftes parkolóház egy éven belül? Sürgős témák - rendkívüli döntések Rendkívüli ülést tartott május 11-én az erzsébetvárosi képviselő-testület. A napirendre öt olyan sürgős előterjesztést vettek fel a képviselők, melyek tárgyalása már nem tűrt halasztást. ' Az önkormányzati nyilvánosság határai Az utóbbi időben nemcsak Erzsébetvárosban, hanem más önkormányzatok működése során is felvetődött a kérdés: mikor tartható zárt ülés - a nyilvánosság teljes kizárásával - az állampolgárok mikor és hol szerezhetnek közvetlen információkat a képviselő-testület és a bizottságok működéséről? Az önkormányzati törvény előírja a lehetőségeket, mégis számos konfliktus keletkezik az eltérő értelmezésekből. A délután 15 órára meghirdetett ülésen a 31 fős testületből mindössze négyen hiányoztak. Az előzetesen elképzelt tárgyalási sorrend már az elején felborult: elsőként a hivatali munka segítésére - Ungár László jegyző javaslatát elfogadva - aljegyzőt választott a képviselőrtestület. Az önkormányzati törvény módosítása adott lehetőséget az új funkció betöltésére, és a tapasztalatok szerint az önkormányzatok ezt ki is használják. A VII. kerületben ennek megfelelően május 15-től Halászná Márkus Júlia látja el az aljegyzői teendőket. Havi illetményét a jegyzői fizetés 95 százalékában állapították meg, ami jelenleg 95 ezer forint. Második napirendi pontként a pedagógusnapi jutalmazások kerültek terítékre. A kiemelkedő és eredményes munkát végző közalkalmazottak méltó elismerése érdekében az önkormányzati költségvetésből egymillió forintot áldoznak erre a célra. A többmilliós jutalmazási keret további forrásait az intézmények tavalyi bérmegtakarításából biztosítják. Ezt követően a Péterfy Sándor utcai kórház felügyelő tanácsának, illetve a Rákóczi út 88. szám mellett lévő terület hasznosítására létrehozott Hársag Kft. felügyelő bizottságának újraválasztására került sor. A több kerületet is ellátó kórházban Vedres Klára önkormányzati képviselő, míg a magyar-osztrák társaságban Balázs András alpolgármester képviseli ezentúl az önkormányzat érdekeit. A képviselő-testület utolsóként tárgyalta az erzsébetváros parkolási gondjainak enyhítéséről szóló előterjesztést. Döntésük szerint a kerület tulajdonában álló Osvát utca 5. szám alatti 800 négyzetméteres ingatlanon - svéd-magyar bankegyezmény alapján folyósított hitelből és 69 milliós önkormányzati részből - egy év alatt mintegy félmilliárd forintból megépülhet egy gépesített, állómotoros mozgatással működő 340 férőhelyes parkolóház. Az európai szabványoknak megfelelő, automatikus parkolási technológiát Svédországban már egy évtizede alkalmazzák. Jelenleg Glasgow- ban és Tel Avivban épül hasonló környezetbarát garázs. Az önkormányzat a fővárosi Parking Kft. közreműködésével talált rá a ’’SKY-PARK” szerkezeti összeállítására vállalkozó 3 S Swedish Special Supplier nevű svéd cégre. Bár minden a magyar előírások szerint történne, az Osvát utcai építkezés mégis egyedülálló, különleges és komputerizált eljárást kíván. A beruházást 1996 közepére szeretnék befejezni, azonban a kezdés ma még bizonytalan. Az önkormányzatnak a maga 15 százalékos önrészének átutalása mellett mielőbb el kell készíttetnie a terület részletes rendezési tervét, melynek elfogadása után az ott működő Julius Meinl üvegvisszaváltót és egy bőrdíszműves szövetkezetei kell kitelepíteni, illetve a már régóta üresen álló lakóház bontása következik. A speciális acélszerkezetek felállítása előtt talajmechanikai vizsgálatok szükségesek, mert szeretnék elkerülni a Nyár utcai parkolóház építése alatt kialakult szomszédos károkat. Az építkezés költségei nem terhelik az idei lakásfelújítási keretet - határozott a testület. Ezért a kerület vezetői egyelőre a fedezetet keresik az önkormányzati költségvetésben. S. Z. S. A VII. kerületben elfogadott szervezeti és működési szabályzat szó szerint átvette a törvény szövegét, így vita nem lehet e- körül - véli Haller Gyula, az ügyrendi bizottság elnöke, aki elmondta: sajnos mind a mai napig tisztázatlan körülmények között tévé-, kenykednek a bizottságok. Azt is megtudtuk, hogy az év elején elfogadott szmsz szerint a bizottságok kialakíthatják ügyrendjüket, ám az csak a testület jóváhagyása után lép életbe. A képviselők még nem foglalkoztak a hatáskörök leosztásával sem, így a bizottsági és tanácsnoki feladatok a ’’levegőben lógnak”. Haller határozott véleménye, hogy ebben a helyzetben kizárólag az önkormányzati törvény lehet irányadó mindenki számára. Az egyszerű érdeklődésen túl a jogszabály azt javasolja, hogy a megalakított bizottságokba indokolt beválasztani az adott területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet és a civilszféra más képviselőit is. Az önkormányzatok többségében a bizottságok döntési jogkörökkel is rendelkeznek. A törvényi rendelkezések szerint a döntéshozatalból személyes érintettség miatt a bizottsági tag is kizárható. A tevékenység kontrollját biztosítja, hogy a polgármester bármikor felfüggesztheti a bizottságok döntését, ha azt ellentétesnek találja az önkormányzat érdekeivel. Ebben az esetben a kérdésről a legközelebbi ülésen a képviselő-testületnek kell határoznia. Az önkormányzati nyilvánosságot nem csak paragrafusok, de már az alkotmánybíróság határozatai is megerősítették. így szintén nem vitatható, hogy a választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek valamennyi előterjesztésbe és j egy zőköny vbe. Az önkormányzati törvény kimondja: ”A képviselőtestület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visz- szavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állás- foglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.” A testület elrendelhet zárt ülést akkor is, ha saját vagyonáról, pályázat tárgyalásáról, illetve az üzleti érdekek védelméről van szó. A zárt ülésen csak a tagok, a kisebbségi szószóló, a jegyző és az arra meghívottak vehetnek részt. Szabó Zsolt 1995/7. szám ERZSEBETVAROS 5
