Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-01-14 / 1. szám
Fasori Református Templom A legutóbbi számunkban rovatunk egy olyan templomról adott hírt, amely felújításra szorul. A renoválás finanszírozására létrehozott kuratórium kérte a város polgárait, hogy segítsenek ebben a munkában. Sorozatunk mai darabja arra példa, hogy a városukat szerető polgárok összefogása csodákra képes, s a templom nincs kilátástalan helyzetben. Állításunk bizonyítására álljon itt a Fasori Református Templom esete. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben nagyarányú kivándorlás indult meg Amerikába. Az elkeseredett vidéki, elsősorban alföldi tömeg a Keleti pályaudvarra érkezett, hogy onnan utazzon tovább. A millenniumi munkálatok azonban sokuk számára kenyeret, a sebtében felhúzott bérkaszárnyák pedig otthont biztosítottak. Ami a legfontosabb: ők itthon maradtak! Nem véletlen, hogy a Keleti pályaudvar közelében lévő negyedet mindmáig „Csikágónak” hívják. Rendkívül megnőtt a reformátusok száma is, 1901-ben már meghaladta a 16 ezret. Ennek a tömegnek önálló templomra volt szüksége. 1903-ban gyüjtöíveket bocsátottak ki, de a gyűjtés nagyon lassan haladt, öt év alatt mindössze nyolvanezer korona jött össze. Ekkor egy névtelen adakozó 300 ezer koronát adott a templom építésére. Ma már tudjuk, az adakozó. Laky Adolf aranyműves volt. (A templom oldalfalánál lévő szobrát Reith Béla alkotta.) Innen felgyorsulnak az események. A Székesfőváros a korábban felajánlott Izabella utcai telket megváltotta 200 000 koronáért. Ebből vásárolta meg az egyház a Király utcai fasorban azt az Ingatlant, amelyen a templom, a parókia és az iparostanonc-ott- hon felépülhetett. A Főváros és a parókia közösen írta ki a pályázatot az új templom építésére. Csak a harmadik próbálkozás járt sikerrel. Ekkor küldte be tervét Árkay Aladár, a Műegyetem professzora, a magyar templomépítés úttörő mestere. Budapesten ő építette a városmajori r.k. templomot. (1920.) Főműve a győri r.k. székesegyház, amiért Greguss-díjat is kapott. A templomot 1913. június 1-én szentelték be. A klasszikus erdélyi hagyományokhoz nyúlt vissza, a paraszt - barokkot ötvözte a modem építészet elemeivel. Erre utal a baloldalt álló homlokzati torony, a háromszögletű oromfallal. Széles, nagynyílású, gazdag majolika díszburkolatú kapuját négy-négy oszlop tartja. A színes üvegablakokat a kor legnagyobb úvegfestője, Róth Miksa készítette. A magyar regék, népmesék motívumait mintázta meg. A tompa, finomszínezésú ablakok egyik alapmotívuma a kopjafa, s mellette megjelenik a magyar-barokkra oly jellemző virág- motivum is. Adományozott pénzből készült el az orgona és a márvány Úrasztala. Az épület tehát Adorján József nyugalmazott esperes szavait idézve: ... a Budapest legjelentősebb szecessziós épületei közé tartozó templomunk Árkay Aladár tehetségét hirdeti, és az akkori magyar építészet magas színvonalát dicséri. Örök emléket állít Erzsébetváros polgárainak, akik anyagi javaikat és testi erejüket nem kímélve létrehozták mindannyiunk közös vágyát, a fasori templomot. Az idézettel azonban előreszaladtunk az időben. A templommal egyszerre - sőt egy évvel korábban! - készült el az iparosta- nonc-otthon. A vidékről a fővárosba áramló embertömegnek két nagyon sérülékeny, csábítható rétege volt; az iparostanonc és a cselédlány. Az országos karitatív szervezetek - elsősorban az egyházak - feladatuknak tekintették, hogy ezek a fiatalok ne kallódjanak el; tenni kívántak azért, hogy meg tudják őrizni tisztaságukat és ne válljanak a politikai szélsőségek mezei hadaivá. A fasori tanonc-otthon hét éven át, 1919-ig működött. A kommün feloszlatta. 1920-tól új kihívássak kell szembenézni. A Trianonnál elcsatolt területek lakosságának jelentős része az anyaországba menekült. A legnagyobb felvevöközpont Budapest. A főváros munkával nem tudja ellátni az idesereglőket, élelmet azonban adnia kellett nekik. Megnyílt a holland ingyenkonyha. Vezetője Quyper Katalin, a református teológiai professzora. A legkeményebb időkben, 1926-ig napi 6 500 adag étellel álltak a rászorulók segítségére. A zord idők múltával az ingyenkonyha is megszűnt. Falai között a mindmáig működő iskola kapott helyet. Sajnos azonban a folytatás semmi jóval nem kecsegtet. Sic transit gloria mundl, így múlik el a világ dicsősége, - mondja a latin mondás. A templom gazdái nem kisebb tü- rannosszal találták szembe magukat, mint a politikával. A második világháború alatt zsidó menekülteket, német fogságból szökött holland tiszteket bújtattak, kivívva ezzel a rendszer haragját. A háború alatt elérkezett a templom fekete ideje. És itt a fekete jelző nemcsak átvitt, hanem konkrét jelentésben is értendő. Az épület falai a piszoktól, koromtól feketévé, szinte felismerhetetlenné váltak. A tető becsorgott, fűtés nem volt... A város közössége azonban nem tűrte temploma halálát. Elmentek a fővárosi tanácshoz - akkor még úgy hívták - a kerületi tanácshoz, és kértek, könyörögtek, perlekedtek és veszekedtek. Nem hiába. A teljes felújítást 1980-ban kezdték el. Kisebb-nagyobb megszakításokkal mostanra készült el az épület renoválása. Segített a fővárosi önkormányzat, a kerület, a Városvédő Egyesület, a holland testvéregyház. A legtöbbet azonban a kerület lakossága adta. Pénzén, munkáján kívül bizonyságát annak a tételnek is, ha jó célért mozgósítanak, a közösség alkotóereje végtelen. Topolay Elek A templom üvegablak tervei 1994/1. szám ERZSÉBETVÁROS 7 JELES ÉPÜLET
