Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-03-04 / 3. szám
JELES ÉPÜLET A Dohány utcai zsinagóga A Dohány utcai zsinagóga 1860 körül; G. M. Kurz acélmetszete fénykép nyomán Előző számainkban szó esett már Erzsébetváros két nagy gyülekezetéről, a katolikus és a református gyülekezetről. Bemutattuk, reprezentáns templomaikat Is. Mai sétánk egy harmadik hitközösség templomába vezet, a Dohány utcai zsinagógába. Bár a templom Idén lesz 135 éves, a történet Itt Is mesz- szebbre nyúlik vissza. A XVII. század legnagyobb részében a zsidók ki vannak tiltva a két nagyvárosból, Pestről és Budáról. Óbudán laknak, innen kereskednek. Csak két kereskedő lakik az országút mentén. Ők jogosultak résztvenni a pesti vásárokon Is. A változást II. József türelmi rendelete hozza 1781-ben. Ez az Izraelita vallásúakat tolerantalls vagy commorationalls szabadságlevéllel látja el. Előbbiek családjukkal együtt, utóbbiak csak egymaguk lakhatnak Pesten. Akinek Ilyen levele nincs, vásárokon nem vehet részt, s ha az éjszaka Pesten éri, huszonnégy krajcárért válthat engedélyt, hogy valamelyik hittársánál éjszakázzon. A hitélet magányos Imaházakban és a két nyilvános zsinagógában folyik, egyikben német, másikban lengyel nyelven. A pesti Izraelita hitközösség 1802-ben alakul meg. Az elvi engedélyt a fent említett rendelet szolgáltatja. Ebből nő ki 1850-ben a Pesti Reformált Izraeliták Egylete. Alapító okiratában fő célját a {tisztább vallásos fogalmak terjesztésében} határozza meg. Az egyletnek szigorú alapszabálya van. Tag csak olyan felnőtt férfi lehet, aki vállalja, hogy hat éven keresztül legalább havi hat krajcárt fizet tagdíjul. Ennek fejében résztve- het az egylet közgyűlésén, ahol szavazati joggal rendelkezik, választó s választható is egyben. Az egylet egy rendkívül jól szervezett rituális gazdasági társulás, amely feltétlenül alkalmas arra, hogy egy egész hitközösség Irányítója legyen. És ez a hitközösség ekkor már nem Is kicsi. Raj Tamás, a történész rabbi adatai szerint, közel harmincezer főt számlált. A stabil anyagi helyzet lehetővé tette egy nagyszabású terv megvalósítását, egy hatalmas zsinagóga felépítését A kiírt pályázatra a Hlld-Kau- ser-Gerster-Feszl négyes is terveket ad be. Általános meglepetésre azonban a győztes Fröszter Lajos bécsi professzor lesz, aki mór stílusú, romantikus épületet tervezett. A kivitelezést Feszi Frigyes Irányítja. Az építkezés 1854-ben kezdődik és 1859. szeptember 6-án ünnepélyes keretek között felavatják az új zsinagógát. A templom erőteljes, kiugró sarokrlzalltjai hagymakupolával zárt, kétszintes toronyban végződnek. A két torony közé fogott homlokzatot díszes pártázat, moreszk csipke zárja le. Alatta szelőzőnyílások találhatók, amelyeknek rácsozata Dá- vid-csillagot formál. A homlokzat legszembetűnőbb része a hatalmas rózsaablak. Az ívelt bejárat kiemeli az ablak monumentalitását, szépségét. A homlokzaton kapott helyet a Tízparancsolatra emlékeztető két kőtábla, és Mózes II. könyvének idézete: (Készítsetek számomra szentélyt, hogy köztük lakozzam!) Különös érdekesség a falazat színessége. Vörös tégla- és kerámiadísz borítja. Ez Lechner kőbányai gyárában készült. Az Ilyen jellegű díszítés ritka a magyar építészetben. Az épület alaprajza kissé nyújtott négyszög. A belső teret három hajó tagolja. A hajókat sík mennyezet zárja le. A tizenkét méter fesztávolságú főhajót kétoldalt a női karzat fogja közre. A keleti főfalon helyezték el a Tóra-szekrényt. Mellette az előimádkozó rész kapott helyet. Felülre a kórus és az orgona fülkéje került. Külön figyelmet érdemelnek a gyönyörű szószékek, amelyek a Frigyláda két oldalán találhatók. A belső tér természetes megvilágításáról színes üvegablakok gondoskodnak. Ezek a változatos belső festéssel együtt szinte árasztják magukból a zsidó-mór hangulatot. Eredetileg a zsinagógához észak felől egy klasszicista épület csatlakozott. Ezt később lebontották. Ennek helyén épült fel 1931-ben a Hősök temploma. Tervezője Faragó Ferenc és Vágó László. A zsidó hősök mauzóleumába temették el az első világháború zsidó áldozatait. A nyitott árkádos csarnok követi az eredeti épület stílusát. Földszintjén íves árkádok díszudvart zárnak körbe. A zsinagóga nemcsak a vallási, hanem a kulturális és tudományos élet egyik központjává Is vált az Idők során. Orgonáján nem kisebb művészek koncerteztek, mint Saint-Saens és Liszt Ferenc. A rabbik sorában egész sor tudós: Kohn Sámuel, ez első magyar zsidó hitszónok, Fischer Gyula a bibliatudós, hogy csak találomra ragadjunk ki kettőt. 1860-ban megrendezik a zsidó- magyar testvéresülés ünnepségét, 1861-ben requlemet tartanak Széchenyi emlékére. Kossuth magyarországi temetésekor (1894.) a zsinagóga gyászünnepélyén Kossuth fial Is megjelentek. A zsinagóga és egyben az egész zsidóság történetének legsötétebb lapjai a fasizmus idejéről szólnak. A Dohány utca volt az egyik határa a pesti gettónak. Az itt ártatlanul elpusztult szerencsétlenek többségét ugyan klhantolták, de akinek személyazonosságát nem sikerült megállapítani, vagy nem maradt élő hozzátartozójuk, azokat a templom kertjében temették el. Ez a mártírok temetője. A rendszerváltozás éveiből két esemény kíván említést a templommal kapcsolatban. A mártírok tiszteletére fémből készült emlékfát állítottak fel a díszudvarban, avatásán Jelen volt a miniszterelnök és a köztársaság elnöke Is. A másik szomorúbb. A zsinagóga kincstárát 1993 telén kirabolták, éppen a felújítás miatt emelt állványzatot használva ki a menekülésre. A kívül-belül újjávarázsolt épületet, s benne a múzeumot is, az idei Holocaust-emlékév tavaszi rendezvényeire adják át a hívőknek és a látogatóknak. Topolay Elek 1994/3. szám ERZSEBETVAROS 7
