Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-02-17 / 2. szám
ERZSÉBETVÁROS II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1994. II. 17. A szerződés Lakást vennék. Szövetkezetit vagy önkormányzatit. A dolog egyre megy, csak tető legyen a fejem felett. Tető, amelyik nem omlik rám, ház amely nem dől össze, és ha lehet még egy apró kérésem: fal, amely nem vizesedik. Van rá néhány százezer forintom, amihez állás híján nem ad hitelt az OTP. Ha lesz állásom, akkor ad. Huszonnyolc százalékos kamatra. De az ügyvédköltségemet nem fedezi. Pedig lassan arra is OTP hitel kell. Az 1994. évi V. törvény, amelyet az Országgyűlés 1993. december 22-én szép csendben elfogadott, bizony nagy falatnak bizonyul majd lakásvásárlások idején. A törvény értelmében ugyanis Földhivatal ingatlan tulajdonjogának keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek csak akkor tehet eleget, ha alapjául közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat szolgál, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Egy közjegyző előtti aláírás 700 forintot kóstál, míg ha ő maga készíti a szerződést, mondjuk egy kétmillió forint értékű ingatlanról, akkor 26.700 forintot kell fizetni érte. A díjszabás ennek kegyesen elengedi ötvenszázlékát, amennyiben úgymond egyszerű szerződésről van szó. S hogy mi az egyszerű? Ennek megítélése nem az ügyfél feladata... Ha ügyvéd készítit a szerződést, a díj szabad megállapodás tárgya. Eddig érvényes szerződések tízezrei készültek úgy, hogy a szerződést aláíró felek névaláírásának valódiságát két tanú igazolta. A szerződést pedig az készítette, aki értett hozzá. A legtöbb családban, hozzátartozói, baráti körben akadt olyan személy, akinek Jogismerete elegendő volt egy ilyen szerződés - elkészítéséhez. A vásárló vagy megajándékozott fel pedig tízezreket spórol meg ezzel. A kisemberek pénztárcáját semmibevevő Jogalkotók viszonyára úgy tudják, hogy a jogrend érdekében határozta. Ez önmagában Jól hangzik, a tények azonban minden kétséget kizáróan a Jogalkotók határozata ellen szólnak. Az lgazgságszolgáltatásban tevékenykedőktől hallani, hogy a szerződések számhoz képest a velük kapcsolatos jogviták aránya elenyésző. Sőt. Az ügyvédek által készített szerződésekkel kapcsolatban is előfordulnak perek. Elfogadták a lakásbérleti rendeletet _-rp Bérlők és bérleti díjak A TARTALOMBÓL • A TARTALOMBÓL Tájékoztató az alsó Melléklet - Az és középfokú önkormányzati beiskolázásról lakásrendelet Választási Etikai Kódex Nőtt a gépjárműadó Erzsébetvárosban mulasztási bírsága Szabó Zsolt Az Erzsébetváros képviselője hanem a benne lakó kapjon rászorultság esetén szociális támogatást. Azoknak a bérlőknek, akik lakásuk egy részét albérletbe adják, vagy fizetővendéglá- tás céljára hasznosítják, magasabb bérleti díjat kell fizetniük. A bérleti díj megállapításánál figyelembe veszik a hasznosított lakrészek alapterületét, s arra a részre a szociális lakbér ötszörösét kell fizetni. Nem lakás célú hasznosítás esetén az emelés tízszeres lesz. Ezeket az eseteket július 1-ig kell bejelenteni, s utána lép életbe a lakbérmódosítás. Aki nem fizet lakbért, annak a rendelet szerint kamatot számítanak fel. Akik jogcím nélkül használják a lakást, s úgynevezett lakáshasználati díjat fizetnek, azoknál is változnak a tarifák. (folytatás a 3. oldalon) Rendkívüli ülést tartott Január 13-án Erzsébetváros Képvlselő-testülete. A téma az év első üléséről prolongált lakás- , és helyiségbérleti rendelet megtárgyalása volt. Elsőként az önkormányzatok tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendelet került terítékre. Néhány tartalmi és formai módosítás után a Jelenlévő tizenkilenc képviselő a tervezet elfogadása mellett tette le voksát, így Január végétől már Erzsébetvárosnak Is van érvényes lakásbérlet- rendelete.- Melyek a leglényegesebb különbségek a régi és az új szabályozás között? - kérdeztük Szabó Zsolttól, a Lakásügyi Bizottság elnökétől.- A rendelet megalkotásakor a külső szakértőkön kívül az érdekvédelmi szervezetekkel Is felvettük a kapcsolatot. Közülük hárman - a Lakásbérlők Egyesülete, a Nagycsaládosok Országos Szövetsége és a Szükség- lakást Igénylők Köre - kapcsolódott be a munkába. Kérték, hogy az önkormányzat csak olyat vállaljon, amit teljesíteni Is tud. A másik általános felvetésük pedig az volt, a rendelet a lehetőségekhez képest a legpontosabban szabályozzon, hogy se a hivatalnak, se a bizottságnak ne legyen túl nagy döntési Jogköre. Akik már 1993-ban Is bérlők voltak, azok életében ez a rendelet szinte nem Is okoz változást, a paragrafusok többsége az új bérleti szerződésekre vonatkozik.- Akadnak azonban olyan pontok Is, amelyek a régi bérlőket Is érintik. Ilyen például a lakbér változása.- A lakbér mértéke csak ’95 első negyedében fog változni, az Infláció mértékében korrigálják majd a fizetendő összeget. Ezt követően a módosításra minden év első negyedében kerül majd sor. Egyre Inkább érvényesülni kell annak az elvnek, hogy ne a lakás,
