Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-03-25 / 4. szám
MESÉLŐ UTCANEVEK Mesélő utcanevek Sorozatunk Erzsébetváros közterületeinek névváltozatait tekinti át, s nemcsak a személynévvel Jelölt terekét, utakét, hanem azokat Is, amelyek a legrégibb Idők szokásrendjére utalnak, amikor még arra szolgált a név, hogy az érdeklődő Idegent eligazítsa. Mert az utcanév eredeti funkciója nem az emléktábláké. Dolga csupán annyi volna, hogy Irányt mutasson. Király utca Pest egyik első tárcahistóriku- sa, Hevesi Lajos így ír Karcképeiben a Király utcáról: Por van és a napból sem látszik soha egy sugárnyl: {A Király utcában örökös november uralkodik. Nem csoda tehát,hogy aki végigment rajta, a Városligetben még egy tűrhető februáriust Is enyhe április egyaránt tud élvezni. A Király utca rútságán alapszik tulajdonkép a városliget szépsége, s ez ellentét az, ml a relatívból nekünk abszolútot képes varázsolni.} Itt jártunk tehát. De nézzünk szembe most már a hangulatokat s érzelmeket nem feledve a szigorú történeti tényekkel Is, e réges-régl dúlőút ősi históriájával. Hiszen megvolt már jóval előbb, mint maga a Városliget vagy hogy a Terézváros Is nevet kapott volna (Ez_ 1777-ben történt egyébként). Ősi állapotában két szakaszának két neve volt: Lerchenfeldgasséként Ismerték a Jókai utcán túli részt, Mitter- meyerwegnek az Innen a városig terjedőt. Mlttermeyer Tóbiás Áron vaskereskedő háza állt ugyanis a későbbi Király utcának a mai Deák térre nyaló torkolatánál: híres ház lett Idővel. Karrerje kezdetének dátuma az 1760-as esztendő - a ház ekkor már harminc éves - amikoris új tulajdonos tűnik fel a színen: a vaskereskedő házát Mayerhoífer János kőműves vásárolja meg. Nincs kizárva, sőt, alapos okkal feltételezhető, hogy e nagyforgalmú helyen fekvő házban már Mayerhoffer megjelenése előtt Is működhetett egy vendégfogadó. 1772-ből való az az Irat, amelyben a tulajdonos engedélyt kér a tanácstól, hogy fogadójában bálokat Is tarthasson, s ebben a dokumentumban tűnik föl a név, a vendéglő cégérére ptngált megjelölés először, amiből kiderül, hogy Mayerhoffer uram jeles intézetét az Angol Királyhoz címezte. Már az 1800-az évek első felében következetesen Könlg-gas- sénak nevezi Pest azt a híres és fontos utcát, amelynek akkortájt egyébként új nevezetességei is vannak. A mai Károly körúti végponton jobbról a híres Orczy-ház áll - a Mayerhoffer- ház utódja -, amelyben a városból kiszorult zsidóság rendezkedik be. Több száz család az irdatlan éületben, kóser mészárszékkel, zsinagógával, boltokkal, nagykereskedelmi raktárakkal - s persze egy vendéglővel. Balról pedig a korabeli város egyetlen háromemeletes palotája karcolja a felhőket, egy örmény kereskedő, bizonyos Gyertyánífy szintén hatalmas klasszicista épülete, amely főleg azzal vívta ki hírnevét, hogy mindenki meg volt győződve róla ennyi emeletet építeni és megmászni nem lesz divatban soha ebben a kényelmes városban. Beljebb az utcában mulatók és kereskedőházak, szinte számolatlanul. Köztük például a szintén inkább hírhedt mint híres Kék Macska, ahol a walesi herceg is megfordult, nyílván hogy végre legyen egy élő, bár leendő angol király is az angol királyhoz cégérezett utcában. S bár a Sugárút megnyílván jelentőségéből sokat vesztett, fontos utca maradt mindmáig, az volt 1951-es trónfosztása idején is, amikor a kommunista programköltő, Majakovszkij nevét kapta meg a kényszerátkeresztelőben. Mostanra már azt is tudjuk, hogy csak átmenetileg. Éppen negyven esztendőre. Búza Péter Rákóczi út 66: az elátkozott ház Forgalmas Rákóczi utunk Erzsébetvárosi oldalán a 66-os számú telken, most nem áll épület. Reklámtáblák hirdetik a Rákóczi udvar-1, s belépve büfé és kisebb üzletek fogadják a sétálót. Valaha nagyon híres volt ez a telek! A múlt században, amikor még a Rákóczi utat bel- ső-Kerepesi útnak titulálták - hiszen 11. Rákóczi Ferenc 1906- ban itt keresztülhaladó temetési menete emlékére kapta a vezérlő fejedelem nevét - itt volt 'ihatsz Elek (1820-1892) budapesti rendőrkapitány fogháza. Kedélyes intézmény volt, a burjánzó korrupció megkönnyítette a vagyonosabb rabok börtönnapjait. Pénzért kimenőt lehetett vásárolni, állítólag még bált is rendeztek a rácsok mögött. Amikor Karagyorgyevlcs György szerb fejedelmet átutaztában letartóztatták a vetélytárs Obrenovlcs meggyilkolása miatt, az ő embereit is ide zárták. Mulatozásaik felverték az akkor még külváro- sias utcák csendjét. Itt raboskodott De Vllllers márki a hamisjátékos, kártya barlang-vállalkozó és Ebergényl Júlia alapítványi hölgy, Zsófia királyi hercegnő (Ferenc József édesanyja!) volt udvarhölgye, aki mérgezett süteménnyel kedveskedettt szerelme, a daliás dragonyos kapitány feleségének. Kivégzések is voltak itt, amelyek közül a 110 évvel ezelőtti Mailáth-gyllkosság tetteseinek felakasztása volt az utolsó és a leghíresebb. 1883. március 29-én az éjjel hazatérő Malláth György országbírót budai palotájában inasa, Berecz Pál felbújtására Spanga Pál és Pltély Mihály anyagi okokból kegyetlenül meggyilkolták. Hamar kézrekerültek a tettesek, kivéve Spangát, akit csak májusban Pozsonyban Barna Izidor az Esti Újság népszerű riportere segítségével fogtak el, miután öngyilkossági kísérlettel próbálkozott. 1884. február 23- án hajnali 6 órakor akasztotta fel Kozarek a híres pesti hóhér a három Jóbarátot. Magas deszka- kerítés zárta el a helyszínt a kiváncsiak elől, csak a hivatalos személyek, no meg természetesen a protekciósok lehettek jelen. Bűnük és haláluk nagy feltűnést keltett a városban, egy darabig a környék polgárai már 4 órakor bezárták a házak kapuit. A főkolompos, Spanga Pál emlékét nóta is megörökítette: Spanga Pali gyémánt gyúrút hordott, mert grófok, bárok udvarába forgott A telek hátsó részén, ahol az akasztófák álltak, vízsugár szökkent fel és a környékbeliek csodaforrásnak tartották az egyszerű csőtörést. Minden csoda 3 napig tart, a szenzáció megfakult, Rudolf főherceg házassága és a készülő első budapesti kiállítás elhalványította az eset emlékét. 1885-ben a fogházgondnokság a frissen felépülő Markó utcai vöröstéglás épületekbe költözött. Annyira azért fennmaradt a telek rossz híre, hogy bár lakóházai építettek rajta, csak raktárnak lehetett kiadni. 700 négyszögölének csak egy részét foglalta el a földszintes Ámor mozi - éppen az akasztófák helyén 1922-ben baptisták vásárolták meg a telket. 1929-ben bontották le, itt a Rákóczi út utolsó földszintes házát. A telket és az épületet az Ingatlan Bank visszavásárolta a baptistáktól, majd felmerült egy elegáns sörpalota építésének terve. De ez sem vált valóra. Az ostromban, majd 1956-ban megrongálódott házat lebontották. Akik ma elsietnek előtte, nagyon kevesen tudnak az egykori regényes históriákról. Dr. Róbert Péter 1994/4. szám ERZSEBETVAROS 13
