Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-03-25 / 4. szám

EGYHÁZI HÍREK - ÜNNEP Amikor fölhevül a lélek, egységesül az akarat, amikor a cenzor kezéből kihull a pi­ros toll, a nyomdagépek a szabadság és egyenlőség betűit sokszorosítják, amikor a vásározók, diákok és polgárok egy csapatba állnak, amikor a város vezetője aláírja a fel­kelés dokumentumait, s a helytartótanács csöndet parancsol a fegyvereknek, amikor megcslkordul a rebellis hazafi író börtöncel­lájának ajtaja és kinyílik, amikor a nemzet színháza fényárban úszik és a szabadaság énekeitől hangos, amikor a nemzeti színű szalagok és a Kossuth-címer a hajtókákra kerülnek, akkor és azóta minden évben e napon, fennkölt és nagyszerű érzés fogott - és fog - el minden, magyart. 146 éve ünne­peljük ezt a különleges tisztaságú napot, az 1848-as márciusi forradalom napját. E na­pot követően az akkori Európa egyik legna­gyobb hatalmának császára hajolt meg a magyar nép akarata előtt és aláírásával nyugtázta a deklarált függetlenséget. Egy évre rá azonban az új császár, I. Ferenc Jó­zsef, rettenetes túlerőben lévő szövetségese­inek segítségével, vérrel húzta át a trónelőd V. Ferdinánd nevét a szabadság Iratain. Az azóta eltelt hosszú idő sok olyan keserű évet is hozott, amikor a nemzet megújhodá­sának napját üres utcák, terek, zárt abla­kok, némaságban álló Múzeum, fegyverrel őrzött Petőíl-szobor fogadták. Amikor a til­tás nyomán a falakon kívül a csönd uralko­dott. A falakon belül azonban föl-föl lobbant az emlékezés lángja, előkerült a kokárda és Petőfi „lehalkított" Nemzeti dala is. Az ün­neplőket ezek a nehéz idők, az elnyomatás évei kovácsolták össze leginkább. A hallgatás, a passzív ellenállás mozdu­latlansága nem Jelentett árulást sosem. Bár árulók mindig voltak és lesznek is, a nem­zeti függetlenség eszméit hordozó Március 15-éhez ez az ország sosem lett hűtlen. Öt éve ünnepelhetjük ismét felszabadul­tan ezt a napot. De a torzításoktól, elhallga­tásoktól, túlszabályozottságtól megnyomorí­tott márciusi ünnepek ével még kísértenek. Az 56 - utáni idők síri csendje, a 70-es évek lázadó, a tiltást nem tűrő diákmegmozdulá­sai - parázs a hamu alatt. Járt gumibot érte, baljós kihallgatások, kirúgás az Iskolából - aztán a 80-as évek vezetésének - az István a király elemi erejű megjelenése után - jól ki­agyalt, a történelmi rock szirupjával leöntött szabad megemlékezései, amelyek gondosan az úgynevezett Forradalmi Ifjúsági Napok égisze alatt zajlottak vásári sivárságban, egy kalap alá véve Petőfiék Napját március 21- ével és április 4-ével. Sokunk életének ré­szel voltak ezek a márciusok is! Akárhogy is Március ünnepe volt, 1848. március 15-éjének vívmányait azóta nem vehette el senki, semmilyen esz­közzel a magyarságtól. Ha a kemény és pu­ha diktatúra során fölcsendült a Szózat, a Nemzeti dal, vagy egy Kossuth-nóta megfe­lelően súlypontozva - a hátunk borsózott szinte, a zsigereinkbe száműzött szabadság élményszámba-menő Jelzései voltak azok. És eljött a mi időnk is. A XX. század végé­re végre ismét függetlenségben ünnepeljük a függetlenséget. Az ország saját lehetősége­inek kibontakoztatása útjára lépett. S meg­emlékezett Idén is a XIX. századi független­ségi mozgalom nagy napjáról mindenütt, Erzsébetvárosban is. A befejező sorokat en­gedjük át most Jókainak, aki 50 év múltán, 1898-ban ezeket írta: Szükség volt egy nap­ra, mely félretaszítsa a törvényhozás ócska klepsidráját, s egy lökést adjon az időnek, mely a nemzetet évüzedekkel előbbre vigye! Szükség volt, hogy rögtön, rendkívüli nyil- vánulás által szakítson a múlt balfogalmai­val, hogy egyszerre jusson erejének tudatá­ra. Ez Március 15-ének emléke. Fábián Gyula A budapesti Fasori egyházközösség húsvéti ünnepkörének istentiszteleti rendje Március 27. Virágvasámap, délelőtt 10.00 órakor egyházzenei áhítat Március 28-tól április 2-ig, minden este 18.00 órai kezdettel nagyheti evangélium- hirdetés: JÉZUS, VILÁG MEGVÁLTÓJA cí­men. Úrvacsorái Istentiszteletek: Március 31. nagycsütörtök, este 18.00 órai kezdettel. Április 1. nagypéntek, délelőtt 10.00 és este 18.00 órai kezdettel Április 3. Húsvét-vasárnap, de. 9.00 és 10.30., du. 18.00 órai kezdettel, du. 16.00 órakor hallássérülteknek. Április 4. Húsvét-hétfő, délelőtt 10.00. du. 18.00 órakor ünnepzáró istentisztelet. Betegek számára otthonukba, vagy a kór­házba visszük el az úrvacsorát. Kérjük sze­mélyesen, vagy telefonon jelentsék be ilyen irányú óhajukat. (142-73-11) Erzsébetvárosi római Katolikus plébánia- templom hírei A Húsvétra előkészítő lelkigyakorlatot - március 24-25-26-án (csütörtöktől-szomba- tig) - a 18.00 órai szentmisék keretében P. Sajgó Szabolcs S.J. vezeti. Március 27-én - Virágvasárnap - az ün­nepélyes barkaszentelés a 1 1.00 órai szent­mise elején lesz. Március 31-én az Utolsó vacsora emlék­miséje 18.00 órakor kezdődik. Ezt követően szentóra és szentséglmádás lesz 21.00 óráig. Április 1-én - Nagypénteken - délután 15.00 órakor keresztút, a szertartások 18.00 órakor kezdődnek. Április 2-án reggel 7.00 órától szentség- imádás. A szertartások este 18.00 órakor kezdőd­nek, ezt követi a Feltámadási körmenet. Április 3-án - Húsvét vasárnap - 17.00 órától szentórát tartunk. Április 4-én Húsvét-hétfőn is vasárnapi miserend lesz. Tehát reggel 7.30-kor, déle­lőtt 9.00-kor és 11.00-kor, valamint délután 18.00 órakor lesznek a szentmisék. A Rózsák terei görög katolikus templom egyházközség hírei Március 25-én pénteken Szűz Mária örömhírvételének az ünnepe, Gyü­mölcsoltó Boldogasszony napja. Szentmi­sék: reggel 1/2 8, 10 és este 6 óra. Március 27-én, Virágvasárnap, Jézus bevonulása Jeruzsálembe. A szentmisék reggel 1/2 8, 9, 10, 12 és este 6 órakor. Barkaszentelés a 10 órakor kezdődő szentmise után.- Utrenye reggel 8 órakor, vecsernye es­te 1/2 6 órakor kezdődik. A nagyheti és húsvéti ünnepek isten- tiszteleti rendje: Nagyhétfő, nagykedd, nagyszerdán este 6 órai kezdettel Előszenteltek liturgiája. Nagycsütörtökön 16.30 órakor Nagy Al­konyati zsolozsma Szt. Bazil liturgiájával. Este 6 órakor a kínszenvedési evangéliu­mok olvasása. Nagypénteken 17 órai kezdettel sírbaté- teli szertartás, körmenet. Nagyszombaton 17.30 órakor Nagy Al­konyati zsolozsma Szt. Bazil liturgiájával.- Éjfélkor: körmenet, feltámadási szer­tartás. Húsvét - vasárnap a szentmisék reggel 1/2 8, 9, 10, 12 órakor kezdődnek. A szentmisék után húsvéti eledelek megál- dása. Este 1/4 6 órakor ünnepi nagyve- csernye, este 6 órakor szentmise. Húsvét - hétfőn is vasárnapi Istentisz­teleti rend lesz. Húsvét - kedden a szentmisék reggel 1/2 8, 10 órakor és este 6 órakor kezdőd­nek. Utrenye reggel 1/4 10 órakor, a ve­csernye este 1/4 6 órakor kezdődik. 6 ERZSEBETVAROS 1994/4. szám

Next

/
Thumbnails
Contents