Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-12-19 / 17. szám

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Csak a kaputelefon kapcsol félre? Meglepetéssel olvasom ke­rületünk egyik lapjának 1994. évi 6. számában Szat­mári Úr tollából megjelent eszmefuttatást a kerületi kaputelefon támogatásokról, illetve az Önkormányzat ez­zel kapcsolatos gyarlóságai­ról. Eszerint a magántulajdo­nosok rovására támogatja a bérlőket, a bérlők rovására a nyugdíjasokat és mindegyi­kük rovására a vállalkozót, de csak ezt az egyet, s ezt az egyet is a többi vállalkozó rovására. Egyszóval min­denki rovására, mert még ráadásul a bérlők egy része is rosszabbul jár a másik­nál. Ezek után egyetlen kér­dés marad, hogy mi haszna lehet ebből az Önkormány­zatnak, hiszen kizárólag azokat a bérlőket támogatja, akik ettől az e g y vállalko­zótól rendelik meg a mun­kát. Ennél tökéletesebb ne­gatív csúcs aligha létezik! Sokszor és sok formában adtunk tájékoztatást a la­kosságnak e támogatási for­máról. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő­testülete jelentős alapot képzett azért, hogy a kerület közbiztonságának javítása érdekében támogatást nyújtson azoknak a lakás­bérlőknek, akik kaputele­font kívánnak létesíteni. Ez­zel a saját tulajdonában lévő lakások, illetve az azokban élők helyzetén szándékozott javítani, s azért csak 50-30- 50 százalékos mértékű hoz­zájárulással, hogy minél több épületben felszerelhető legyen az óhajtott kaputele­fon. A bérlők és a magántu­lajdonosok maguk választot­ták meg a kivitelezőket, a kaputelefon márkáját, azt hogy az digitális, vagy egy­szerűbb legyen. Egy idő után azonban né­hány élelmes vállalkozó visszaélve ezzel a helyzettel már valóban ráállt a soro­zatgyártásra, nem riadva vissza attól sem, hogy köz­vetlenül ajánlja az önkor­mányzati támogatást, továb­bá három havi részletfizetési kedvezményt az önkormány­zat nevében. Ezt különösen Tót úr fejlesztette profesz- szionális szintre, hiszen már előre gyártott, formaterve­zett. mindössze aláírásra vá­ró ajánlatokkal kereste meg a bérlőket, a társasházi köz­gyűléseken pedig határozat­tal jelöltette magát e feladat­ra. Ezért a kaputelefon támo­gatási kérelmeket elbíráló bizottság a Tót úr által kez­deményezett valamennyi igényt már az első tömeges megjelenésekor visszaadta és új árajánlatot kért be, más kivitelezőktől. Erre már jóval a cikk előtt sor került. A jövőben sem dolgozta­tunk olyan kivitelezőkkel, akik bármilyen módon ve­szélyeztetik az önkormány­zat vagy az ERIK hitelessé­gét. A bizottság az ERIK Válla­lat Tulajdonosi Felügyeleti Bizottsága, amely arra ka­pott a képviselő-testülettől felhatalmazást, hogy az ERIK Vállalthoz a kaputele­fon igények támogatására kihelyezett úgynevezett kor­szerűsítési-felújítási alap megfelelő célú és arányú fel- használásáról döntsön. En­nek során azonban nem kí­vánt beavatkozni abba. hogy a lakosság kivel szándékozik elvégeztetni a szerelést, s csak a kirívóan magas vagy nem kellően előkészített ár­ajánlatokat küldte vissza, így tehát valóban voltak el­térések a költségekben, ezt azonban mindig a lakók vá­lasztották saját igényük és döntésük szerint. A cikk érdekessége, hogy szerinte is a legkünbözőbb költségek jelentek meg a la­kosság körében. Akkor vajon hogy dolgoz­hat az önkormányzat kizá­rólag egy vállalkozóval? Hogy miért nem biztosított részletfizetési kedvezményt? Annak több oka közül az egyik éppen az volt, hogy ne részesítsen senkit indoko­latlan előnyben másokkal szemben. A másik lényeges ok pedig a fizetőképesség megtartása volt. Ez a cél megvalósult, s ez a feladat is eljutott végső szakaszába, hiszen a kor­szerűsítési-felújítási alap teljeskörű felhasználásra került. így több támogatásra jelenleg nincs lehetőség, újabb támogatási formákról pedig már csak az új képvi­selő-testület hozhat döntést. A tisztelt lakosságnak majd ettől függően lesz módja megkeresni igényeivel az új önkormányzatot. Addig is komoly előny le­het. hogy kevesebb kapute­lefon kapcsol félre. Hollós Judit ERIK üzemeltetési vezető Bérlakások Budapestnek Az Igazságügyi Minisztériumban meg­beszélést tartott Vastagh Pál igazsásügy- miniszter. Lakos László földművelésügyi miniszter és Baráth Etele, aki érdeklődött a hatóságok munkájáról. A megbeszélést követő sajtóbeszélgetésen Vastagh Pál el­mondta: többek között szóba került, hogy az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban a nagyvárosokban komoly nehézségek van­nak. A szabályozás alapját egy 1972-ben kiadott törvényerejű rendelet határozza meg. amelyet több esetben változattak, ám a miniszter szerint - a pontos, gyors és hi­teles nyilvántartások érdekében - a rende­let alapos felülvizsgálata szükséges. Úgy véli, a cégek bejegyzéséhez szükséges felté­teleket is pontosabban meg kellene hatá­rozni. Ezenkívül a fővárosi bíróságok hely­zetével legfontosabb törődni, a bírák egy­ötöde ugyanis itt van. és a legbonyolultabb ügyek is a fővároshoz tartoznak. Lakos László szólt arról, hogy az ellenőrzés hiá­nya és a túlterheltség miatt megnőtt az in­gatlan-nyilvántartási visszaélések száma. A szabályok kijátszásával az ingatlanok sok esetben jogtalanul kerülnek tulaj­donjogi bejegyzésre. Szerinte a megoldást a nyilvántartási rendszer számítógépes korszerűsítése jelentené. Ennek kidolgo­zása most történik, több ajánlatot is ka­pott már a minisztérium. Kérdésünkre, miszerint lehetséges-e, hogy a Fővárosi Önkormányzat a közeljö­vőben bérlakásokat építsen, Baráth Etele kijelentette: nemcsak lehetséges, de ége­tően szükséges is. Ezzel kapcsolatban dolgozták ki a kormány lakás-céltámoga­tási rendszerét, de a törvény szerint a privatizációs bevételeket is lakásépítésre és -felújításra kéne felhasználni. A Fővá­rosi Önkormányzat adatai szerint Buda­pesten jelenleg is nyolcezer lakás megépí­téséhez alkalmas közművesített ingatlan áll felhasználatlanul. (Kurír, 1994. XII. 6.) (LÁSZLÓ) S2 ERZSEBETVAROS 1994/17. szám

Next

/
Thumbnails
Contents