Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-12-19 / 17. szám
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Csak a kaputelefon kapcsol félre? Meglepetéssel olvasom kerületünk egyik lapjának 1994. évi 6. számában Szatmári Úr tollából megjelent eszmefuttatást a kerületi kaputelefon támogatásokról, illetve az Önkormányzat ezzel kapcsolatos gyarlóságairól. Eszerint a magántulajdonosok rovására támogatja a bérlőket, a bérlők rovására a nyugdíjasokat és mindegyikük rovására a vállalkozót, de csak ezt az egyet, s ezt az egyet is a többi vállalkozó rovására. Egyszóval mindenki rovására, mert még ráadásul a bérlők egy része is rosszabbul jár a másiknál. Ezek után egyetlen kérdés marad, hogy mi haszna lehet ebből az Önkormányzatnak, hiszen kizárólag azokat a bérlőket támogatja, akik ettől az e g y vállalkozótól rendelik meg a munkát. Ennél tökéletesebb negatív csúcs aligha létezik! Sokszor és sok formában adtunk tájékoztatást a lakosságnak e támogatási formáról. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete jelentős alapot képzett azért, hogy a kerület közbiztonságának javítása érdekében támogatást nyújtson azoknak a lakásbérlőknek, akik kaputelefont kívánnak létesíteni. Ezzel a saját tulajdonában lévő lakások, illetve az azokban élők helyzetén szándékozott javítani, s azért csak 50-30- 50 százalékos mértékű hozzájárulással, hogy minél több épületben felszerelhető legyen az óhajtott kaputelefon. A bérlők és a magántulajdonosok maguk választották meg a kivitelezőket, a kaputelefon márkáját, azt hogy az digitális, vagy egyszerűbb legyen. Egy idő után azonban néhány élelmes vállalkozó visszaélve ezzel a helyzettel már valóban ráállt a sorozatgyártásra, nem riadva vissza attól sem, hogy közvetlenül ajánlja az önkormányzati támogatást, továbbá három havi részletfizetési kedvezményt az önkormányzat nevében. Ezt különösen Tót úr fejlesztette profesz- szionális szintre, hiszen már előre gyártott, formatervezett. mindössze aláírásra váró ajánlatokkal kereste meg a bérlőket, a társasházi közgyűléseken pedig határozattal jelöltette magát e feladatra. Ezért a kaputelefon támogatási kérelmeket elbíráló bizottság a Tót úr által kezdeményezett valamennyi igényt már az első tömeges megjelenésekor visszaadta és új árajánlatot kért be, más kivitelezőktől. Erre már jóval a cikk előtt sor került. A jövőben sem dolgoztatunk olyan kivitelezőkkel, akik bármilyen módon veszélyeztetik az önkormányzat vagy az ERIK hitelességét. A bizottság az ERIK Vállalat Tulajdonosi Felügyeleti Bizottsága, amely arra kapott a képviselő-testülettől felhatalmazást, hogy az ERIK Vállalthoz a kaputelefon igények támogatására kihelyezett úgynevezett korszerűsítési-felújítási alap megfelelő célú és arányú fel- használásáról döntsön. Ennek során azonban nem kívánt beavatkozni abba. hogy a lakosság kivel szándékozik elvégeztetni a szerelést, s csak a kirívóan magas vagy nem kellően előkészített árajánlatokat küldte vissza, így tehát valóban voltak eltérések a költségekben, ezt azonban mindig a lakók választották saját igényük és döntésük szerint. A cikk érdekessége, hogy szerinte is a legkünbözőbb költségek jelentek meg a lakosság körében. Akkor vajon hogy dolgozhat az önkormányzat kizárólag egy vállalkozóval? Hogy miért nem biztosított részletfizetési kedvezményt? Annak több oka közül az egyik éppen az volt, hogy ne részesítsen senkit indokolatlan előnyben másokkal szemben. A másik lényeges ok pedig a fizetőképesség megtartása volt. Ez a cél megvalósult, s ez a feladat is eljutott végső szakaszába, hiszen a korszerűsítési-felújítási alap teljeskörű felhasználásra került. így több támogatásra jelenleg nincs lehetőség, újabb támogatási formákról pedig már csak az új képviselő-testület hozhat döntést. A tisztelt lakosságnak majd ettől függően lesz módja megkeresni igényeivel az új önkormányzatot. Addig is komoly előny lehet. hogy kevesebb kaputelefon kapcsol félre. Hollós Judit ERIK üzemeltetési vezető Bérlakások Budapestnek Az Igazságügyi Minisztériumban megbeszélést tartott Vastagh Pál igazsásügy- miniszter. Lakos László földművelésügyi miniszter és Baráth Etele, aki érdeklődött a hatóságok munkájáról. A megbeszélést követő sajtóbeszélgetésen Vastagh Pál elmondta: többek között szóba került, hogy az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban a nagyvárosokban komoly nehézségek vannak. A szabályozás alapját egy 1972-ben kiadott törvényerejű rendelet határozza meg. amelyet több esetben változattak, ám a miniszter szerint - a pontos, gyors és hiteles nyilvántartások érdekében - a rendelet alapos felülvizsgálata szükséges. Úgy véli, a cégek bejegyzéséhez szükséges feltételeket is pontosabban meg kellene határozni. Ezenkívül a fővárosi bíróságok helyzetével legfontosabb törődni, a bírák egyötöde ugyanis itt van. és a legbonyolultabb ügyek is a fővároshoz tartoznak. Lakos László szólt arról, hogy az ellenőrzés hiánya és a túlterheltség miatt megnőtt az ingatlan-nyilvántartási visszaélések száma. A szabályok kijátszásával az ingatlanok sok esetben jogtalanul kerülnek tulajdonjogi bejegyzésre. Szerinte a megoldást a nyilvántartási rendszer számítógépes korszerűsítése jelentené. Ennek kidolgozása most történik, több ajánlatot is kapott már a minisztérium. Kérdésünkre, miszerint lehetséges-e, hogy a Fővárosi Önkormányzat a közeljövőben bérlakásokat építsen, Baráth Etele kijelentette: nemcsak lehetséges, de égetően szükséges is. Ezzel kapcsolatban dolgozták ki a kormány lakás-céltámogatási rendszerét, de a törvény szerint a privatizációs bevételeket is lakásépítésre és -felújításra kéne felhasználni. A Fővárosi Önkormányzat adatai szerint Budapesten jelenleg is nyolcezer lakás megépítéséhez alkalmas közművesített ingatlan áll felhasználatlanul. (Kurír, 1994. XII. 6.) (LÁSZLÓ) S2 ERZSEBETVAROS 1994/17. szám
