Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-10-20 / 14. szám
VIZES ÜGYEK A víz — élet! - de mennyiért? Az állampolgárok havonta hideg zuhanyként kapják kézhez a vízcsatornadí Jakról kiállított számlákat, melynek összege lassanként többszörösét teszi ki a lakbéreknek, bérleti díjaknak. A vízdíjak fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérő hiányában átalánynyal határozzák meg. A csatornadíj alapja - mérés hiányában*- a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes víz- mennyiség, függetlenül attól, hogy beszerzése honnan történik. Ezt a fővárosi közgyűlés 14/1994. (III.31.)sz. önkormányzati rendelete szabályozza. A lakossági megkereséseknek igen nagy részét teszik ki azok, amelyek sérelmezik az átalánydíjakból adódó igazságtalan teherviselést, hiszen az a lakások, nem lakáscélú helyiségek légköbméterét veszik alapul, és nem a tényleges vízfogyasztást. Kérelmük rendszerint arra irányul, hogy enyhítve vízdíjflzetési terhű kön, akár a kerületi önkormányzat, akár az ERIK Vállalat, Járuljon hozzá a vízdíjak részbeni, vagy teljeskörű elengedéséhez. A hivatkozási alap majd minden esetben az, hogy a csekély Jövedelemből képtelenek fizetni az egyre emelkedő víz-csa- tornadíjat, továbbá az, hogy azonos méretű lakásban egyedül élőnek ugyanany- nyi a vízdíja, mint ahol 2-3-4, vagy több ember vízfogyasztására kerül sor. Ilyenkor mind a képviselő, mind az ERIK Vállalat tehetetlenül áll e kérések előtt, hiszen a rendeletek épp úgy kötik, mint a panaszt tevő állampolgárt. Nem nyújthat segítséget még akkor sem, ha ebben az esetben szinte gondolkodás nélkül megtenné, hiszen maga se tud azonosulni e szabályokkal, maga sem érti, hogy miért nincs hosszú évek óta megoldás erre, miért nem születtek olyan döntések már eddig is, amelyek legalább enyhíteni tudnának e problémán. Én magam is tisztában vagyok ennek lehetetlenségével, azzal, hogy az egyedülálló kisnyugdíjas, a kisgyermekes család, a tíz embernek bérletet adó lakos, vagy a kisvendéglő tulajdonosa egyazon összegű vízdíjat fizet. Valós víz- fogyasztásuk eközben lényegesen eltér. Ezt valószínűleg mindenki számára könnyű belátni, épp ezért érthetetlen a jelenlegi megoldás. Az egyedi vízmérést csak a külön felszereltetett egyedi vízóra teszi lehetővé, ez azonban elég költséges, műszakilag nem mindenhol kivitelezhető. És mindez nemcsak az állampolgárok számára jelent gondot, hanem az önkormányzatok számára is. Köztudomású, hogy a víz-csatornadíjakat a lakbérekkel, bérleti díjakkal együtt számlázzák. Fizetőképtelenség, engedetlenség, és még sok más ok, amiért igen sok állampolgár nem fizet bérleti díjat, s ezzel együtt az ezt jelentősen meghaladó vízcsatornadíjat sem. Legtöbb esetben azonban valóban az elszegényedés az oka, amely nem teszi lehetővé az állampolgár számára a legszükségesebb számlák kifizetését sem. Bár elképzelhetőnek tartom, hogy a bérleti díjak jelentős része befolyhatna, ha nem lenne összekapcsolva a víz-csatornadíjjal, mivel az önmagában Jóval alacsonyabb összeget teszi ki. Természetesen nem azt akarom ezzel sugallni, hogy a vízdíjklflzetésnél fontosabb a lakbérfizetés, hisz mindkettő kiesést jelent, de ha a lakbért külön számlázzák talán többen tudnák kifizetni, legalább a lakbérek egy része Befolyna. így azonban mindkettő kiesik. Több milliós nagyságrendű kiesést jelent ez az önkormányzatnak, és nyilvánvalóan nem sok esély mutatkozik arra, hogy ezekre valaha is szert tehet. Itt nem segítenek a több évig elhúzódó jogi procedúrák, mert a még eredményesen záruló perek esetében is csak évek múlva Juthat az önkormányzat a pénzéhez, ha ugyan hozzájut és nem ütközik, a fizetésképtelenség, végrehajthatatlanság tényébe. Az így elvesztett bevételek hiánya természetesen azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbet képes fordítani épületállománya fenntartására, üzemeltetésére, Javítására, karbantartásra. Felújításokról pedig szinte szó sem lehet. A VT/, kerületi Önkormányzat, élve az 1990. évi LXV. törvény adta lehetőséggel, helyt rendelet megalkotását tervezi. Pencz János képviselőtársam - szintén átérezve e helyzet valamennyi ellentmondását szinte egy személyben érte el azt, hogy az erre vonatkozó rendelettervezet legalább a véleményezés szintjére kerülhessen. Sajnos azonban ennek a testületnek - nagy valószínűséggel - már nem lesz lehetősége arra, hogy ezt éményesítse. Hiszen a rendelettervezet, még sok vonatkozásban pontosításra szorul, és mindenképpen komoly előkészítő munkát, valamint megfelelő apparátust igényel annak bevezetése. Természetesen mindenki Joggal mondhatja, hogy rendelettervezettől, rendeletektől még nem lesz kevesebb a jogszabály által meghatározott díj, hogy ettől még senki nem fogja könnyebben viselni a terheket. Ezzel magam is tisztában vagyok és önmagában ettől én sem várok megoldást. Segítséget - e díjfizetési rendszer fennmaradása esetén - jól átgondolt és jól alkalmazott ellentételezések Jelenthetnének megítélésem szerint, amelyek célzottan kerülnének azokhoz, akik arra valóban rászorulnak. Ez azonban tényleg csak segítséget Jelent, de semmiképpen sem megoldást, mert ha például az egyedülálló terhe csökkenthető is valamiféle kompenzációval, (segélyt, támogatást a vízdíj kifizetéséhez) azzal még nem oldódik meg az, hogy, ahol aránytalanul sokan fogyasztanak vizet, ott is a tényleges - nagy mennyiségű - fogyasztás legyen a díjfizetés alapja. Arról nem is beszélve, hogy mindazok az emberek, akik még képesek eleget tenni e kötelezettségeiknek, végülis fizetik az aránytalan díjat és fizetnek mindazok helyett, akik nem fizetnek, vagy lényegesen kevesebbet, mint amennyit fogyasztanak. S ismételten hallhattunk a már beharangozott 50-70 százalékos áremelésről, amely nyilvánvalóan további fizetésképtelenségeket von magával, további bevétel- kieséseket jelenthet az önkormányzatnak. Megoldást vagy a már említett egyedi mérés, vagy egy teljesen új, valamennyi állampolgárt figyelembe vevő, arányos teherviselést jelentő díjfizetésről szóló új Jogszabály jelenthetne. Enélkül ugyanis a legjobb önkormányzati rendelet is hatástalan marad. Bár jelenleg még csak közelében sem vagyunk az előbb leírt megoldásoknak, mégis szükségét éreztem, hogy szívesen figyelmükbe ajánljam ezzel kapcsolatos gondolataimat, mert fogadóóráimon igen sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy vajon napirenden van-e az állampolgárokat igen súlyosan érintő problémakör, és foglalkozik-e ezzel az önkormányzat. Tisztelettel: Lendvai Béla önkormányzati képviselő 1994/14. szám ERZSEBETVAROS 11
