Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-10-20 / 14. szám
ERZSEBETVAROS II. ÉVFOLYAM, 14. AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1994. X. 20. Egyetértés a vagyonkezelés ügyében Beszélgetés Tölgyesi Miklós alpolgármesterrel Az önkormányzati képviselettel rendelkező pártok szeptember 27-én megállapodtak az Erzsébetvárosi Önkormányzat vagyonkezelésének kérdésében. 1. Létrehozzák az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Részvénytársaságot. Testületi tárgyalás: 1994. szeptember 29. 2. A polgármesteri hivatal vagyonkezelésében egységes szervezetet hoznak létre. Az ERIK Vállalat részvénytársasággá alakítása és alapszerződésének tárgyalása: Pártközi egyeztetés: 1994. október 5. Testületi tárgyalás: 1994. október 13. Az Vagyonkezelő Rt. 1994. november-december folyamán kezdi meg működését. Az önkormányzat - az Erzsébetváros Vagyonkezelő Rt-vel és az ERIK Részvénytársasággal együttműködésben - új vagyonkezelést és költségvetést rendre áll át: 1995. Január 1. A létrejövő gazdasági társaságokat többpárti irányítás (Igazgatóság) és felügyelet (Felügyelőbizottság) alá kell helyezni. (Aláírók: Tölgyesi Miklós - SZDSZ.. Lendvai Béla - Köztársaság Párt, Toperczer Ferenc - MDF, dr. Hahn György - MSzDP, Haller Gyula - Fidesz, Bakonyi Karola MSZP) A szeptember 29-ei képviselő-testületi ülésen megszületett az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Részvénytársaság alapításáról szóló 369/1994. (IX.29.) sz. határozat. Ennek értelmében Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 15 millió forint alaptőkével megalapítja az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Részvénytársaságot. A képviselő- testület úgy határozott, hogy 1994. december 31-ig a részvénytársaság részvényeiből nem ad el. az Rt- ben tőkeemelést nem hajt végre. A testület elrendelte, hogy a Budapest VII. Kazinczy u. 9. szám alatti épület I. emeleten lévő, a Polgármesteri Hivatal és az ERIK Vállalat által használt helyiségeit, később meghatározandó díj ellenében. 5 év határozott időtartamra a Részvénytársaság rendelkezésére bocsátja.- Közel négy hónap kellett ahhoz, hogy megszülessen ez a határozat, amely feltette a koronát a korábbi elképze- léskre. Néhány mondatban térjünk vissza az előzményekre.- Június közepén a képviselő-testület elé terjesztettem a vagyonkezelő rt. kétszemélyes változatának tervezetét. Akkor az többeknek nem felelt meg. Tény, hogy a szerződésben voltak hiányosságok. Sokan ellenezték. hogy az alapító okirat szerint kétszemélyes részvénytársaság alakult volna. Az első változatra néhányan azt mondták, hogy vagyo- nátmentés történik, ha egy külső cég vesz részt ebben a munkában. (Folytatás a 5. oldalon) Kossuth-címer a kopjafákon Ősz volt akkor is. 1956 felejthetetlen, nagy októbere. 23-án a diáktüntetésekből népmozgalom kerekedett. amely elsöpörte a diktatúrát. Az emberek lelkesülten áradtak ki a házakból a hívó szóra. Hamar megtelt a budai Bem tér. s az egyre hangosabb jelszavak egyre markánsabb követeléseket tartalmaztak. A Rákosit a Dunába skandáló tömeg a megszálló csapatok távozását is követelte. A Sztálin-kolosszus ledöntésével. a parlamentnél és a Rádiónál tanúsított fellépésével pedig bebizonyította, hogy nem fél. A csillaghullás, a gyűlölt címertől megszabadított nemzeti lobogók felejthetetlen képei világtörténelmi örökséggé nemesedtek. A mámoros napokat követően a Nagy lnne-kormány és a nép megtapasztalhatta: senki nem áll mellénk. A nagy testvér megindította tankjait. Kerületünk utcáin is harcban állt a pesti nép. A körút, az Emke ellenállása legendás volt. A szovjet páncélosok gyerekhősökön átgázolva, csak nagy veszteségek árán győztek, csikorogva, de kíméletlenül. November 4-e után az ország lassan sötétségbe borult. A vörös csillagok pedig a helyükre kerültek. A megtorlás áldozatait csak 1989 nyarán temethettük újra. s gyászolhattuk meg szabadon. Október 23-án. Nemzeti Ünnepünkön a Kossuth-címer lelki útmutatásához igazodjunk. Abból engedni magyarnak tilos. F. Gyula András
