Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-09-26 / 13. szám

Lekötött pénzek II. ÉVFOLYAM, 13. Szeptember 15-én Erzsébet­város Önkormányzatának Kép- viselő-testülete módosította a la­kások bérbeadásának feltételei­ről valamint a bérlakások elide­genítésének feltételeiről szóló rendeletéit. Az módosítás okai­ról Szabó Zsoltot, a Lakásügyi Bizottság elnökét kérdeztük. Mint elmondta:- A lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendelet módo­sítására egyrészt azért került sor, mert sokan kicsúsztak a Jú­nius 30-ai határidőből amit a korábbi rendeletünk meghatá­rozott. A módosítás szerint azok akik korábban átmeneti elhelye­zésként kaptak bérlakást, s ké­rik a véglegesítését, ezt a június 30-1 határidőt módosítva de­cember 15-lg megtehetik, s így az általuk lakott lakás határo­zatlan Időre bérbeadható. Ter­mészetesen a korábbi lakás- használatbavélell díjat be kell fi­zetniük. Ugyanezen rendelet másik módosítása szerint a felújítás vállalásának feltételével meghir­detett pályázati lakások esetén a munkák számlákkal igazolt költségeinek 50 százalékának megtérítésére a munkálatok fél­idejekor Is fizet az önkormány­zat. (A másik ötven százalék bérbeszámítás útján rendezhe­tő.) Ez az úgynevezett részszám­lázás megkönnyíti a lakás-pá­lyázó számára a felújítást. A harmadik elem a rendelet­ben lehetővé teszi, hogy a buda­pesti kerületek egymás között a bérlakások rendelkezési jogát elcseréljék. Ez a lakásgazdálko­dás számára nyújt némileg több lehetőséget.Korábban Ilyen funkciója a fővárosi lakás- ügyosztálynak volt, de ez az új lakástörvény életbelépésével megszűnt. A bérlakások elidegenítéséről szóló rendeletnek egyetlen új eleme van, ami a szomszédos használaton kívüli helyiség csa­tolásáról szól. Ezt két részre ér­demes bontani. Ha már privati­zált házról van szó, akkor a la­kások komfortosítását szolgáló csatolásokhoz az önkormányzat automatikusan hozzájárul. E rendelet előtt az Ilyen mosó­konyha-csatolást problémákat a képviselő-testület tárgyalta, ami felesleges. Ezután ezek ügyinté­zése Is felgyorsul. Másik része, amikor újonnan privatizálunk, akkor a komfor­tosítás! szolgáló csatolásokon túl a szomszédos üres szükségla­kás vagy szoba-konyha igény szerint csatolható a Lakásügyi Bizottság egyetértésével ha a vé­telár egészét kifizeti Az így kiala­kítható lakás nem haladja meg az önkormányzat 1/1994. (11.1.) számú rendeletében meghatáro­zott lakásigény mértékének felső határát. A többi módosítás a ko­rábbi rendelet pontosítása. Tar­talmi változtatás nincs benne. Szeptemberben tárgyalta a képviselő-testület az önkor­mányzat féléves költségvetési beszámolóját. Rózsáné dr. Lupkovics Mari­annát, a Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság elnökét a pénzek eddigi felhasználásról kérdeztük.- A polgármester minden év­ben félévi és év végi költségveté­si beszámolót készít, amit a képviselő-testület megtárgyal. A polgármester ellen indított fe­gyelmi és a költségvetési beszá­moló során derült ki, hogy az OTP-nél decemberi és Januári lejárati Idővel 600 millió illetve 200 millió forint van lekötve. Mivel ezek hangsúlyozom le­kötött pénzek az önkormányzat nem ts nyúlhat hozzá, mert az óriási kamatveszteséget Jelente. Tehát vannak pénzeszközeink, amelyekről effektiv nem történt és már nem Is történik Intézke­dés legalábbis ebben választási ciklusban. Ha végigtekintjük a tőkéket és a kamatokat, akkor kiderül. hogy a lekötött pénzeszközök és kamataik felhasználása lejárat után a lakásalapban történik. Tulajdonképpen ha a lekötött pénzeszközök felszabadulnak, rögtön lakásalap képződik, és a lekötött pénzeszközök kamatai szintén ott maradnak. Azaz csak a megmaradt pénzeszközö­ket tudjuk felhasználni.- Pontosan ez mit Jelent?- A felhasználási terv szerint a lakásalap egy részét épületfel­újításra használtuk volna, hi­szen szükséges Erszébetváros épületállományának megóvása, az önkormányzati intézmények felújítása stb. Mivel 800 millió forint - amelyről úgy gondoltuk, hogy felhasználható -, az év vé­géig a bankban áll, ml nem tud­tunk mást tenni, mint átcsopor­tosítani a felhasználásokat, azaz az intézmények felújítási össze­gét a lakásalapból fedezzük. Így a költségvetésből 257 millió fel­szabadult. (Folytatás az 2. oldalon) Vértanúkra emlékezünk Nehéz évtizedek terheit cipelte az a szorgal­mas és tehetséges reformnemzedék, amelynek tevékenysége nyomán az áhított szabadság 1848-49-ben karnyújtásnyi közelségbe került. Persze ebbe a világpolitikának Is volt némi bele­szólása, hiszen amikor a Habsburgok 1849 nyarán új erőre kaptak és új szövetségessel karöltve leverték a magyar szabadságharcot, katonáink minden szégyenérzet nélkül tehették le a fegyvert a hatalmas túlerő előtt. Ők min­dent megtettek. A világ azonban - mint azóta már annyiszor - nagyon keveset. Amikor a ma­gyarországi hadjáratot vezető orosz főherceg a világosi fegyverletétel után jelentett minden oroszok cárjának, s az országot - képletesen - a lábai elé helyezte, a szabadságharcnak gyakor­latilag már vége volt, de még nem minden para­zsa hunyt ki. (Folytatás az 7. oldalon) AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1994. IX. 26. Módosították a rendeleteket

Next

/
Thumbnails
Contents