Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-09-02 / 12. szám

IRODALMI SÉTÁK 1975 őszének egyik estéjén Rákosi Jenő, a Népszínház Igaz­gatója elégedetten dörzsölte össze kezét. A színház már hu- szonötödször Játszotta táblás házzal az Utazás a föld körül cí­mű darabot. - Megérte a nagy befektetés - nyugtázta boldogan az Igazgató. - Meg aztán a sógor sem akármilyen gyerek... A sógor, Csepreghy Ferenc életének Is egyik fordulópontja lett ez a nap. Illetőleg nem Is Igazán ez, hanem egy Jó évvel ezelőtti. De nem rohanjunk elő­Csepreghy Ferenc 1842-ben született Szálkán. Családja a tisztes kőművesek közé tarto­zott, így ö Is Ipart tanult, aszta­lossegéd lett. Munkája mellett azonban sokat olvasott, szerette az Irodalmat, maga Is verselge- tett szabadidejében. Néhány no­vellát Is írt, magának Toldy Fe­rencnek Is elküldött egy csokor­ra valót műveiből, a nagy öreg azonban válaszra sem méltatta. Nem így Gyulai Pál - neki szin­tén küldött írásokat - aki szor­galmas tanulásra, sok gyakor­lásra és újabb művek szerzésére bíztatta. Csepreghyt nem Is nagyon kellett biztatni. Lelkesen részt- vett szülőhelye amatőr színját­szóinak fellépésein; előbb ki­sebb Jeleneteket komponált, majd egész estét betöltő műve­ket írt a társulatnak. Talán élete végéig helyi Iparos és műkedve­lő házlszerző maradt volna, ha szülei - a kor szokásainak meg­felelően - nem küldik Bécsbe , hogy faipari szaktudását ott gyarapítsa tovább. Az asztalos bugyellárisa Ki is volt Csepreghy Ferenc? Bécsi évek Bécs felszabadítólag hatott a fiatalemberre. Bár szakmáját mindvégig komolyan vette, so­kat Járt színházba, dramaturgi­át tanult, s megírta a Magyar fi­úk Bécsben c. vígjátékát. Hazatérve az Erzsébetváros­ban telepett le, a Rottemblller utca 22. számú házba költözött. Dolgozni kezdett, segédnek állt egy asztalosműhelybe. Vígjáté­kát a Nemzeti Színházba vitte, s ott be Is mutatták (1863). A da­rabot a kritika Jól fogadta, a kö­zönségnél Is sikere volt. Munká­ja mellett autodidakta módon fejlesztette színházi Ismereteit, elsősorban dramaturgiai tudá­sát. Megismerkedett Rákosi Idá­val, Rákosi Jenő testvérével, akit feleségül Is vett. Szakmájá­ban Is sikeres, önállósul, aszta­losműhelyét lakása alagsorában rendezte be. 1872-ben megbetegedett, tü­dőbajt kapott. Fel kellett hagy­nia szakmájával, most már tel­jes erejével a színházzal foglal­kozhatott. 1875-ben megnyílt a Népszín­ház. Első Igazgatója Rákosi Je­nő lett. Rákosi házlszerzőnek és színházi titkárnak szerződtette sógorát. Ezt a tettét soha nem bánta meg. Az Ide írt művek sorát a Vízö­zön c. vígjáték nyitotta. A szati­rikus hangvételű darab nagy si­kert aratott. Ugyan ebben az év­ben (1875) mutatták be a Saul király c. tragédiáját. Ez Is hatal­mas siker lett. A kritikák külön kiemelték a szerző színpadtech­nikai bravúrját. Ez adta az ötle­tet Rákosi Jenőnek, hogy vég- hezvigye a magyar színháztörté­netben példa nélkül álló vállal­kozást. Látta ugyanis Bécsben az Utazás a föld körül c. Verne adaptációt, s nagyon megtet­szett neki. Megvette a díszlete­ket, a Jelmezeket, s megszabta, hány felvonásból, képből álljon a darab. Csepreghynek csak az volt a dolga, hogy a Jelenetekhez a szöveget megírja (1875). Az adaptáció a Népszínház kedvenc műfajainak egyike volt. Szerzőnk dramatizálta Vernét (Sztrogoff Mihály utazása Moszkvától Irkuckig, Utazás a holdba és a tenger alatt), Jókait (A két mennyegző) és számtalan egyéb mára már elfelejtett szer­zőt. A siker mindannyiszor fre­netikus volt, a Népszínház is, Csepreghy Is jó anyagi helyzetbe került. A pénzt azonban nem adták Ingyen. Az író belekábul­va saját színpadi zsenialitásába egyre többet írt, egyre felszíne­sebb lett. Ezt a tendenciát Rá­kosi Is elősegítette. Az ő hatása Is kimutatható abban, hogy Csepreghy a népszínművek vilá­ga felé fordult. A nyugati detek- tívtörténetek dramaturgiáját ül­tette át a népszínművek álfalusi környezetébe. A szereplők a bor, szerelem, lakodalom bűvöleté­ben élnek, és paraszt-voltuk el­lenére problémáik a paloták la­kóinak problémái - ráadásul mindez dalban. Két leghíresebb műve, a Sárga csikó (1877) és a Piros bugyellá- rls (1878) évekig a Népszínház repertoárdarabja, az ország minden részében bemutatják. Ady 1899-ben látta a Piros bu- gyellárlst Debrecenben. „Ne le­gyen a népszínműíró kiváltsá­gos poéta, s ne legyen a szín­padra vitt paraszt egy daloló mese-alak, ekkor nem lesz okunk panaszkodni a közönség megváltozott ízléséről. Igazsá­got, életet a népszínműbe, mert a színpad nem cirkusz-porond, s a századvég embere nem kardnyelésen bámuló atyafi” ír­ta kritikájában. A közönség ízlése azonban nem olyan kifinomult, mint Adyé. Csepreghy művel minde­nütt diadalt aratnak. Hattyúda­la a Kolombus Kristóf, rendkí­vül látványos, pergő színmű. A tüdőbaj harmincnyolc éves korában végzett vele. A magyar Irodalom tele van zsenikkel, akiket fiatalon, szegényen szó­lít el a halál. Csepreghy fiatal volt, zseniális tehetségű volt, mégsem került föl a Parnasz- szusra. Túl hamar és túl sok sikert kapott. Ezt nem tudta el­viselni. Topolay Elek A Margitszigeti Atlétikai Centrum új sportágban kínál sportolási lehetőséget a fiata­labb korosztálynak. Kajak-kenu az általános iskolás korú lányoknak és fiúknak. Edzések: hétfőn, szer­dán, pénteken 16-18 óra között. Jelentkezni személyesen lehet a megadott edzési időpontokban Kovács József vezetőedzőnél vagy Nó­tárius József szako. vezetőnél. További felvilágosítás munkaidőben a 131-1106, 132-8388-as telefonszámon kérhető. Szeretettel várjuk továbbá Kovács József és Nótári­us József volt tanítványait is a Margitszigeti Úszóhá­zon a fent jelzett időpontokban. 1 ............... A MAGYAR VÖRÖSKERESZT szeptembertől BABY S I TT E R képzést Indít. A tanfolyam elvégzése után (26 óra) a hallgatók vizsgát tesznek, melyről kétnyelvű (magyar-angol) diplomát kapnak. A tanfolyam díja: 3000.- + 500.- Ft. vizsgadíj. Jelentkezni lehet: Magyar Vöröskereszt V. kér. Szervezete Bp., V. Vigadó tér 3. I. lépcsőház. Lem. 1. Telefon: 118-61-50, 118-07-25 1994/12. szám ERZSÉBETVÁROS 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents