Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-08-12 / 11. szám

egészségünk í Az állatorvos : tanácsa II. 8 Nyár lévén sokunknak gondot okoz, .hogy nyaralásunk Idejére hova helyezzük el kedvencünket. Előző számunkban a kutya nyaraltatásával foglalkoztunk. Most a cicákon a sor. A macska nyaraltatása nehezebb eset, mert a kutyánál Jobban ragasz­kodik megszokott környezetéhez, nem szívesen Ismerkedik Idegen hellyel, idegen szagokkal. Legjobb, ha a család nyaralása alatt az állatot megszokott környezetében hagyjuk, s megkérünk egy állatszerető szomszé­dot, barátot, hogy rendszeresen etes­se, Itassa, felügyelje. Szobacicáknál esetleg szóba Jöhet, hogy magunkkal vigyük, ám ez sok gondot okozhat. Utazás előtt a macs­kát lehetőleg ne etessük, s két óránál hosszabb út esetén Itassuk meg. Ha­sonlóképpen a kutyához, ők Is érzé­kenyek a huzatra, valamint a nagy melegre. Ezen úgy segíthetünk, hogy az utazást a reggelt órákra Időzítjük. Külföldi út esetén a cicáknak szin­tén szükséges az oltási igazolvány. Egyéb kis háziállataink számára sem túl nagy élmény az utazás, szá­mukra az otthon nyugalma és a gon­dos ápolás ér fel a legkellemesebb nyaralással. Ha nem tudjuk megolda­ni otthoni gondozásukat, akkor az utazás esetére szóló fenti figyelmezte­tések rájuk is érvényesek. Az állatpanziót csak a legvégső esetben válasszuk, de előzőleg győ­ződjünk meg róla, hogy milyen körül­mények között tartják majd kedven­ceinket. dr. Konrád Zita A nyár divatbetegségei A fertőző bélbetegségek A nyári melegben, kánikulában akti­vizálódnak a fertőzéseket okozó kór­okozók. A fertőző betegségek leküzdé­sében a megelőzésnek nagyobb szere­pe van, mint a gyógyításnak. A bélfertőzések kórokozói szájon átjut­nak a szervezetbe, leggyakrabban a pisz­kos, kórokozókkal fertőzött kézről. Gya­kori kézmosással, az élelmiszerek védel­mével még járványos Időben is elkerülhe­tők ezek a betegségek. Fertőző bélbeteg­ségeket okozhatja: vírus, baktérium, egy­sejtű protozoon és féreg. Ezek közös vo­nása: a kórokozó mindig szájon át jut a szervezetbe, a tápcsatorna valamely ré­szén megtelepszik, majd a széklettel ürül ki, talajra, árnyékszékbe, csatornába. A fertőzőképes kórokozó Innen közvetlenül vagy közvetítők segítségével Jut az embe­rek kezére. Ivóvízébe, élelmiszerébe, az­után a szájba. Elsősorban nyári betegsé­gek kifejezett szezonalitással. Tipegő gyermekek gyakran a földön másznak és ugyancsak szokásuk kezü­ket a szájba venni, pedig a talaj sőt a la­kás padlója Is fertőzött lehet. A tárgyak közül azok terjeszthetik leginkább a fer­tőzést, amelyhez az ürülék hozzájut: WC- ülőkéje, fogantyú, ajtókilincs, pelenka, ágytál stb. és az étkezés eszközei: edé­nyek, poharak, evőeszköz, a csecsemők szopókája, cumija stb. Terjedhet fertőzött Ivóvízzel Is. Rosszul épített, ásott kutak könnyen fertőződhet­nek: vagy felülről, vagy a talaj résein át csorog beléjük a szennyes csapadék, ta­lajvíz. A folyókba, tavakba sok szenny kerül közvetlenül, vagy a szennyvízcsa­tornák bevezetése révén. Ezért a folyóvíz I Ivása, vagy véletlen lenyelése fürdéskor megbetegedéseket okozhat. Vízvezeték fertőződése esetén magában a hálózat­ban, kútban, tárolómedencében gyakran szennyvízbekötés okoz vegyes fertőzést. Talán a leggyakoribb formája az élelmi­szeren át való fertőzés. Ennek egyik hor­dozója lehet a tej, mely több úton fertő­ződhet. Beteg lehet már maga a tejet adó állat, de bekerülhet a kórokozó a tejbe, a fejő - tejfeldolgozó kezéről -, szennyezett edényzetről, porral, legyek közvetítésével. A pasztörizálás, forralás a kórokozó baktériumokat elöli. A húsok közül a disznósajt, egyéb töltelékáruk, darált hú­sok a legveszélyesebbek, az egész meny- nylségben egyenletesen elkeveredhet a fertőző anyag. A tojás héja gyakran tartalmaz pl. szál- g monellát. Felütéskor könnyen fertőződ- | hét az étel! Habok, krémek, majonéz ké- | szításékor a hőbehatás, sütés, főzés el- g marad. A nyersen fogyasztandó saláták, gyű- 1 mölcsök héja sok kórokozót tartalmaz­hat, különösen, ha a tilalom ellenére szennyvízzel öntözik a konyhakertésze­tet. A fertőzés a legyek, ízeltlábúak, rág­csálók közvetítésével Is teljed. A legyek, amelyek az emberi fekáliát és állati ürü­léket, egyéb szennyanyagokat és az élel­miszert egyaránt látogatják, a fertőzés gyakori terjesztői. Csótányok, egyéb ízelt­lábúak, de az egerek, patkányok Is hur­colják a baktériumokat, sőt a szalmonel­lákat üríthetik Is! Baromfiak a trágya­dombról, ólakból szintén széthordják a fertőző anyagot. Konyhába bejárva, asz­talra, edényre juthatnak a szennyanya­gok. Ennyit röviden a bélfertőzések terje­déséről és Jellemzőiről. Közlemény A Magyar Életmentő Egyesület ebben az évben is megrendezi életfontosságú ismereteket nyújtó mentéstechnikai fel­készítő táborait az ország szép vízpart­jainál. A táborokban a természet veszélyei­vel, a mentés és az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati tudnivalóival, me­teorológiai Ismeretekkel és a mentés pszichológiai hátterével is megismer­kedhetnek a résztvevők. Akik a kiképzést sikeres vizsgával zárják, nemzetközi érvényű életmentő­diplomát kapnak. A mentéstechnikai táborok helyszínei és időpontjai: Szeged, augusztus 8-13.; Kaposvár, Deseda-tó, augulsztus 15- 20.; Győr, augusztus 15-20. és augusz­tus 22-27. Érdekődnl a Magyar Életmentő Egye­sület 165-8748-as és 165-9523-as tele­fonszámon lehet. 4 f 1994/11. szám ERZSEBETVAROS 11

Next

/
Thumbnails
Contents