Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-08-12 / 11. szám
MÜVÉSZVENDÉGÜNK Ragaszkodom a „Katonához” Harminc éve a kerületben Este fél hét. Eső utáni fülledt meleg. A Madách Kamara előtti presszóban már ott ül Benedek Miklós. Azt beszélik róla: magának való, érzékeny, zárkózott. Most éppen újságjába mélyedve lassan kortyolgatja kávéját. Jöt- tömre félszeg mosollyal feláll, bemutatkozunk. Megnyugtatom, hogy nincs nálam semi- lyen hangrögzítő masina és nem szándékozom Jegyzetelni sem. Csak beszélgetni fogunk. Meglepődik csöppet, mosolyog és valóban csak beszélgetünk. És nemcsak a színészről, a hétköznapi emberről is.- Gyermekkorom sok szép napja kötődik az Erzsébetvároshoz - mondja. Itt laktak a nagy- nénéim és drága nagymamám abban a házban, ahol ma én élek, az Izabella utcában. Rendszeresen Jártam hozzá, mert nagyon szerettem őt. Hangulata volt azoknak a délutánoknak. Másodéves főiskolás voltam, amikor meghalt. Az idő óta, immár három évtizede lakom itt. Feleségem és két fiam van. Albert a kisebbik dobolni tanul. Ezúton is köszönöm a szomszédok megértését. Tibor a nagyobbik. Ő szinte mindig a vízben van. Hál’Istennek az csendes dolog.-Annál zajosabbak a sikerei..- Válogatott vízipolós. Legutóbb az USA-ban nyertek Szuper Kupát az UTE-vel, most éj- Jal-nappal a világbajnokságra készül. Tudja, mit akar és el is éri. Talán ez családi vonás is... Én például már 4 éves korom óta tudom, hogy színész leszek. Apám szerettette meg velem a színházat. Gyerekként a Vidámszínpadon fogott meg a színház varázsa. Apám - Bendek Tibor - olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Béla bácsi: azaz Salamon Béla, Vili bácsi: Kom- lós VUt, Herczeg Jenő vagy a felejthetetlen Kellér Dezső. Ha valamiért nem tudott magával vinni, akkor sem búslakodtam, mert kinyitottam a rádiót és ott hallgattam a színielőadásokat. Mint kisgyereknek a Csinbumm- clrkusz volt a kedvencem. De magam Is szerveztem színházat. Gangszínházat. A Csanádi utca 18-ban, ott ahol laktunk. Nagy sikere volt! Egyébként nem voltam Jó tanuló. Még az Is előfordult, hogy az Iskola mellé mentem, például moziba. De a zeneiskolába szerettem járni, furulyázni tanultam.- A beceneve Mtcu...- Sokan hívnak így, megszoktam. Talán azt a kisfiút idézi. aki időnként még ma is vagyok. Úgy érzem sosem leszek igazi felnőtt. Egyszer Gyulán álltunk a színpadon Verebessel. Váratlanul megszólalt egy sztentorl hang a vár fokáról: Micu! Jön az eső! Máig nem derült ki, hogy Harsányl Gabi miért éppen így szólított, de azóta viselem ezt a nevet.- Soroljon neveket, amelyek fontosak voltak az életében.- Laurence Olivier és AJtay Andor. Ok azok akiket igen nagyra becsülök. Vallat Péter és Dévényi Tibor neve Jut hirtelen eszembe, akikkel győztünk az 1965-ös Ki mit tudón. Villám- tréfákat és paródiákat adtunk elő. Szlnetár Miklós, ő volt az osztályfőnököm az iskolában. A Nemzeti Színház. Újabb kötődés a VII. kerülethez. A vizsgaelőadás után odaszerződtem. Budapest Orfeum... Mindig is nagyon szerettem a klasszikus pesti kabarét. Az olyan szerepeket, amikben van egy kis csavar, tragikomédia. Sajnos egyelőre úgy érzem, nem lesz az Orfeumnak folytatása. Bár tévednék! Aztán a szerepek: Shakespeare: Vízkeresztjének Orslnójá, Goldoni: Mirandolinjának Rip- pafratta lovagja, Füst Milán Ca- tullusának Metellusa, a Molnár Ferenci-flgura. Jelenleg Gene Stone- Ray Cooney: Miért nem marad reggelire? komédiájában George szerepe. A magányos, zárkózott agglegény megismerkedik a kilencedik hónapban lévő hippi, nagyszájú leányanyával. Kettejük fura kapcsolatáról szól a darab. Pótszékekkel megy minden előadás itt a Madách Kamarában. A siker ellenére vagy inkább éppen azért, minden előadás előtt lámpalázam van. Szeretem George szerepét. Egy-két mondatot kivéve, amiket igen nehezemre esik kimondani. Nem állnak a számra. Ha tetszik a szerep, könnyen tanulom, ha nem, inkább visszaadom. Visszaadom akkor is, ha nem elég érdekes, ha nem elég Igényes. Még a népszerűség vagy a Jó fizetség kedvéért sem vállaltam sorozatokban szerepet. A legnagyobb öröm számomra az, hogy a Színművészeti Főiskolán taníthatok. Szeretem a diákjaimat. Legutóbb a Molnár est hangulatának folytatásaként, végzős tanítványaimmal a vizsgaelőadás után két konflissal végigkocslztunk az Andrássy úton. Kacagtunk, pezsgőztünk. Élveztük az életet. Ősztől lehet hogy ismét vállalok osztályt. De addig itt a nyár. Ébben a hőségben szívesen kimennék egy vízpartra. A barátiam a Lupa-szigetet ajánlották. De végülis a színész-énem győz: hogy venné ki magát egy vörös, leégett képű színész a színpadon?! Inkább egy kávéházban üldögélek. Kedves passzióm. Kutyám, macskám nincs, de van egy papagájom. Az egész család kedvence: Ferencz József. Az ő megszólalásai mindig sikeresek.- Stkerhlányra ön sem panaszkodhat. Anyaszínházában, a Katona József Színházban Is mindig telt ház van.- Szeretem a színházat. Mindig jó érzés bemenni. Egy- másfél órával az előadás előtt már ott vagyok, elbeszélgetünk a kollégákkal. Jó a kapcsolatom velük, különösen a fiatalokkal. Ragaszkodom a Katonához, pedig most divat onnan elmenni. Én hűséges maradok. Legalább a színházamhoz legyek hű.- Miért? Hát a barátai?- Nem barátkozom könnyen, de hiszek a barátságban. Vannak kivételes esetek az életemben. Ilyen Szacsval László. O nemcsak kiváló színésztárs, hanem nagyon jó barát is. Vele nagyon jóízűeket tudok beszélgetni. Tudja, hogy magával is nagyon jó beszélgetni? És egyáltalán nem nehéz? Mindössze talán masina nélkül, ám tiszta szívvel kell közelíteni.- KI legyen a következő ve- dég?- Kézdy György. Ő sem egy könnyű ember. Pardy Margit Felhívás az Ezsébetvárosi Ifjúsági Alapítvány pályázatot hirdet... « ...az általános iskolából tovább tanulni kívánó VII. kerület- ben lakó fiatalok számára, akik középfokú tanulmányaikat I olyan iskolatípusban (szakmunkásképzés, alapítványi iskola, stb.) óhajtják folytatni, ahol tandíjfizetési kötelezettség van. A pályázat feltételei: • kizárólag VII. kerületi bejelentett lakos • szülők jövedelemkimutatása • a tandíjfizetési kötelezettségről az iskola igazolása A pályázat beküldési határideje: 1994. szeptember 10. Az elbírálásról a pályázók 1994. szepteber 30-ig kapnak értesítést. 1994/11. szám ERZSÉBETVÁROS 5