Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-07-15 / 10. szám
MELLÉKLET — településen (kerületen) belült elhelyezkedését, fekvését, — Infrastrukturális adottságait — esetleges további beépítési lehetőségeit, — megközelítési lehetőségét, — a környezet hatását c. ) annak feltüntetését, hogy a házfelügyelői szolgálati lakás elidegenítésére sor kerül-e d. ) a lakás — épületen belüli elhelyezkedését — a bérlő ténylegesen meg nem térített ráfordításainak mértékét (korszerűsítés, komfortfokozat növelés esetére) e. ) a lakás- és az üzletbérlemények arányát, valamint különkülön a nagyságukat és értéküket. (3) Az értékbecsléshez csatolni kell 3 összehasonlító adatot, melyből egy lakásnak önkormányzati licit eredménye alapján ismert a forgalmi értéke, egynek pedig a magánforgalomban alakult ki a vételára. Az Ismert értékeket az eladás óta eltelt idő és az Infláció szerint valorizálni kell. (4) Ha az értékbecslés Jelenetősen eltér a helyben kialakult forgalmi érték átlagától, akkor az értékbecslést felül kell vizsgáltatni Igazságügyi szakértővel az önkormányzat Gadasági Bizottsága döntése alapján. A vételi joggal érintett lakások vételárkedvezménnyel meghatározott vételára 7. §. (1) Az önkormányzat a lakottság tényét a vételi Joggal érintett lakás vételárának mértéke megállapításánál a beköltözhető forgalmi érték 50 százalékában veszi figyelembe - elismerve a bérlő kvázi-tulajdonosi jogát, a magánforgalomban kialakult szokásos mértéknek megfelelően. (2) Az önkormányzat a lakás fizetendő vételárában további kedvezményeket ad úgy, hogy a kedvezményezett fizetendő vételár az épületnek - kizárólag a műszaki állapot alapján megállapított - 8.§. szerinti vételárméték alapjából kiindulva a 9-10.8.- ban meghatározott egyéb szempontokat figyelembevevő módosító tényezők alkalmazásával kerül megállapításra, Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala által. 8. §. (1) A lakás vételármérték alapját a lakás beköltözhető forgalmi értékének 10 és 40 százaléka között kell meghatározni az alábbi bekezdésben foglaltak szerint. (2) A lakás vételármérték alapja a lakás beköltözhető forgalmi értékének 10 százaléka, ha az épület műszaki állapotáról készül szakmai vélemény a függőleges, és a vízszintes teherhordó, valamint a tetőszerkezetek állagának valamelyikét, továbbá a homlokzatok, a közös területek és az épületgépészeti berendezések állagának mindegykét a felújítandó kategóriába sorolja. Ettől eltérő esetben az alábbi pontok együttes alkalmazásával - a 3.sz. melléklet szerint - kell (a 10 százalékhoz képest) növelni a vételármérték alapját: a. ) ha a függőleges és a vízszintes teherhordó szerkezetek, valamint a tetőszerkezet mindegyikének állaga megfelelő vagy Javítandó, akkor a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 12 százalékával; b. ) ha a homlokzatok állaga megfelelő vagy Javítandó, akkor a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 7 százalékával; c. ) ha a közös területek állaga megfelelő vagy javítandó, akkor a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 7- százalékával; d. ) ha az épületgépészeti berendezések állaga megfelelő vagy Javítandó, akkor a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 4 százalékával. (3) A (2) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait - az épület műszaki állapota, felújítottsága figyelembevételét - a 3. sz. melléklet rögzíti, amely szerint a kategóriák közötti átmenetek esetén Indokolt arányosan kevesebb százalék növelést alkalmazni. (4) A lakóépület - a fő szerkezeteinek együttes műszaki állapotát figyelembe véve e rendelet alkalmazása során - megfelelő állapotúnak minősül, ha az épületben lévő lakások fentiek alapján meghatározott vételármérték alapja a 30 százalékot eléri illetőleg meghaladja. 9.§. (1) Ha az épület húsz vagy annál kevesebb lakást tartalmaz és a lakóépülethez tartozó telek beépítettsége kétharmad alatt van, akkor a beépített telekrész nagyságának felét meghaladó beépítetlen telekrész értékének 50 százalékával kell növelni az alapító okirat szerinti albetétek fizetendő vételárát (albetétekre jutó tulajdoni hányadok arányában). (2) Ha az épület lakás- és helyiségbérleményei együttes területének kétharmada kisebb az épülethez tartozó telek területénél, akkor ezek különbsége által adott teleknagyság — beépítetlen telekként vett - értékének 50 százalékával kell növelni az alapító okirat szerinti albetétek fizetendő vételárát (albetétekre Jutó tulajdoni hányadok arányában). (3) Az alapító okirat szerint osztatlan közös tulajdonba kerülő (a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített), - a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges, különösen a gazdaságilag hasznosítható - helyiségek, illetve területek értékének 50 százalékával kell növelni az alapító okirat szerinti albetétek fizetendő vételárát (albetétekre jutó tulajdoni hányadok arányában). (4) Ha a lakóépület 1980-ban azt követően épült, akkor a lakás forgalmi értékének 10 százalékával, ha 1950 és 1979 között épült, akkor 5 százalékával kell növelni a lakás fizetendő vételárát. 10.§. (1) A vevő lakásbérleményének a lakbérmegállapítás alapjául szolgáló számításba vett lakásalapterületet meghaladó alapterületrész forgalmi értékének 50 százalékával kell növelni a fizetendő vételárat. (Az l.sz. tájékoztató tartalmazza az 1993. december 31-élg érvényes - a lakbérmegállapítás alapjául szolgáló 45/ 1982. (X.7.) MT rendeletnek - a lakbér megállapításánál számításba vett lakásalapterület felső határát.) (2) Ha a lakásvásárlás során a bérlő (ill. bérlőtárs) hozzájárul, hogy más (az Ltv.45.§. (1) bekezdésében foglalt) vételi Jogosult vegye meg a lakást, akkor - a bérlőtárs házastársa vételét kivéve - a fizetendő vételárat növelni kell a lakás (bérlőtársak vételhez való hozzájárulása esetén arányosan a hozzájárulást adó bérlőtárs és az összes bérlőtárs száma szerinti rész) beköltözhető forgalmi értékének a. ) 2,5 százalékával, ha a vevő a vételhez való hozzájárulást adó bérlőnek a gyermeke, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekinte_t alá esik); b. ) 4 százalékával, ha a vevő a vételhez való hozzájárulást adó bérlőnek az a.) ponthoz nem tartozó unokája, nagyszülője, illetve c. ) 5 százalékával, ha a vevő a vételhez való hozzájárulást adó bérlőnek nem az a-b) pontjaiban szereplő egyenesági rokona. (3) Ha a vételi jogával élni kívánó bérlő lakásbérleti jogviszonya az adás-vételi szerződés megkötését megelőző 5 éven belül - az állampolgárok közötti lakáscsere kivételével - lakáskiutalás illetve bérbeadás eredményeképpen jött létre, akkor a fizetendő vételárat a lakás forgalmi értékének 10 százalékával kell növelni. (4) Ha az épületben lévő vételi Joggal érintett lakások közül - az Önkormányzat eladási ajánlata elkészítésének, de legfeljebb a vételi Jog lejártának az időpontjáig - az e rendelet 3.8. (2) bekezdésében meghatározott összeg befizetésével lakásvétell szándékukat jelzők aránya a. ) a 20 százalékot eléri, de a 35 százalékot nem, akkor a fizetendő vételárat a lakás forgalmi értékének 5 százalékával kell növelni; b. ) a 10 százalékot eléri, de a 20 százalékot nem, akkor a fizetendő vételárat a lakás forgalmi értékének 10 százalékával kell növelni; II ERZSEBETVAROS 1994/10. szám
