Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-07-15 / 10. szám
IRODALMI SÉTÁK Egy reneszánsz polihisztor A múlt század hatvanas évelnek végén egyenestartású, Jólöltözött férfi ment végig minden reggel az akkor még nem Dajma- nlch János nevét viselő utcán. Tartása egyenes volt arcbőre cserzett. Civil ruhája ellenére meglátszott rajta az egykori katona, olyan katona, aki rengeteget tartózkodik szabad levegőn. A férfi az Allatkertbe Igyekezett, minden nap ugyanabban az Időben, minden nap gyalog. A munkahelyére tartott, ó volt az Állat- és Növénykert Igazgatója, Xantus János, író, utazó, etnográfus, természettudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Néprajzi Társaság elnöke, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. Keresztnevét mindenütt másképp mondják, hiszen a magyaron kívül angol, spanyol, latin, német nyelven is publikált. KI volt hát ez a - nyugodtan mondhatni - reneszánsz típusú polihisztor, aki a fennt említett utca 44. számú házának lakója volt? Csíktapolcai Xantus (Xántus) János 1825. október 5-én született a Somogy vármegyei Csokonyán. Ugyanebbe a megyébe tért vissza húsz év múlva, már mint jogvégzett aljegyző. Később letette a köz- és váltóügyi ügyvédi vizsgát, és fényes karrier várt rá a közigazgatásban. A forradalom azonban közbeszólt. Előbb a somogyi nemzetőrségbe jelentkezett, majd amikor Jelasics megtámadta az országot, Xantus Pestre ment és honvédnek állt. Túzértisztként részt vett a pákozdi csatában. Végigkűzdötte a szabadságharcot mint gyalogos-főhadnagy. Világos után a császári hadseregbe sorozták be közlegénynek. Édesanyja - bécsi kapcsolatai felhasználásával - elérte leszerelését. Xantus Prágába ment, de ott forradalmi nézetei miatt újra letartóztatták, s megint a császári mundérban találta magát. Egy hónapon belül megszökött. Kalandos körülmények között eljutott Angliába és 1851. végén áthajózott az óceán túlsó partjára. Amerikai életét rikkancsként kezdte, de volt napszámos és favágó Is. Közben nyelvtudását tökéletesítette és ennek tudható be, hogy magántanítványokat tudott szerezni, akiknek latin- görög- spanyol- német- sőt zongoraórákat adott. Közben gyalog és lóháton Járta be a vidéket, növényeket gyűjtött, és tapasztalatait publikálta. Ekkor figyelt rá föl Pál wittenbergi herceg, aki meghívta Texasba és Mexikóba vezette természettudományi expedíciójába (1853). Itt végre kiélhette természettudományi és etnográfiai érdeklődését. Sokszor napokra elvált társaitól, s amikor visszajött ritka állat- és növényfajokkal, érdekes néprajzi tárgyakkal volt tele a táskája. Gondos tudóshoz méltón minden darabot katalogizált, minden tárgy eredetét lejegyezte. Az expedíció megoldotta anyagi gondjait. Visszatérve csillagászatot, hajózást tanult, s útiélményei megírásába kezdett. Nem tudott azonban sokáig egyhelyben ülni, letette a hajóskapitányi vizsgát és Amerika és Ausztrália között hajózva meteorológiai és csillagászati megfigyeléseket, feladatokat végzett. Közben folytatta könyve írását. 1855-ben bekapcsolódott a nagy amerikai vasútépítő programba. A Kansas felmérésére kiküldött bizottság tagja lett, mint rajzoló-mérnök. Érdeklődési köre is új vonással bővült. Az amerikai történelemről gyűjtött adatokat. Ekkorra már Jegyzett ember, híres tudós. A kor egyik legnagyobb tudományos társulata a Smithsonian Institute kérte föl munkatársnak. Az Intézet számára állat- és növény- és ásványtani, valamint etnográfiai gyűjtést végzett Kaliforniában (1857). Xantus János Mindenütt ismerték már, csak itthon nem. Ezt a hiányt pótolta Prépost István, aki 1858-ban kiadta a X.J. levelei Észak- Amerikából című művet. (Xantus János, a katonaszökevény, forradalmár neve Itthon még vörös posztó volt). Az Idő múlásával azonban a kor is megenyhült, 1860-ban már saját nevén Jelenhetett meg az Utazás Kalifornia déli részeiben. Egy év múlva John Xantus, amerikai állampolgár Pestre látogatott. Találkozott a kor jeles magyar tudósaival, Kubtnylval, Trejorttal, Pulszkyval. Megegyeztek, hogyha a város és a hon állapotja megengedi, a közjó számára állat- és növénykertet létesítenek. Amerikába visszatérve Xantus diplomáciai feladatot kapott. Az USA mexikói konzuljává nevezték ki. Honvágya azonban erősebb volt. 1864-ben végleg hazaköltözött. Itthon a pesti Botanikus Kert Igazgatói állása várta. Nem felejtekezett meg azonban nagy álmáról az állatkert létrehozásáról sem. A tervet az Akadémia Is szorgalmazta. A szervezésben legfőbb fegyvertársa Kublnyt Ágoston, a Nemzeti Múzeum és Gerenday József, az Egyetemi Botanikus Kert Igazgatója volt. Segítségükkel létrehozta az Allatkert Részvénytársaságot, ami a munkálatokat finanszírozta. Végül tervei alapján 1866. augusztus 9-én megnyílt a pesti Állat- és Növénykert. Első Igazgatója Xantus János lett. Erzsébetvárosi lakásából gyalog Járt az Állatkertbe. Ha már a világot nem Járhatom, legalább ezt az utat rovom naponta, - mondta egyik barátjának. A világjárásnak Is eljött azonban az Ideje. A magyar kormány megbízásából Kelet-Ázslát Járta végig. Expedíciójának útja Ceylonon, Indokinán és Kínán át egészen Japánig vezetett. Hazafelé jövet több hónapot töltött Bomeón, aztán Szumátra és Jáva következett. Utazásának céljáról az erről írott könyvének címe árulkodik: A közoktatási miniszter megbízásából 1869-70-ben Kelet-Ázslában... gyűjtött ... népismei tárgyak leíró sorozata. 1872. újabb szervezési feladatot adott A Nemzeti Múzeumon belül létrehozta az önálló Néprajzi Osztályt (ez lett később a Néprajzi Múzeum), amelynek előbb őre, majd Igazgató őre lett. 1874-ben nagy öröm érte. Az utcát, ahol lakott, akkor nevezték el Damjanich Jánosról. Többször elmondta, büszke arra, hogy olyan utcában lakik, amely a hős tábornok nevét viseli. Energiája kifogyhatatlan. A többnyelvű szakpubllkáclók mellett a nagyközönség számára Is érdekes útikönyveket írt. (Néhány hét Ceylon szigetén, Úti émiékek Szln- gapore és vidékéről, Borneó szigetén stb.) A tudományos élet is nagy becsben tartotta. Az MTA levelező tagjává, a Néprajzi Társaság elnökévé, a Földrajzi Társaság alelnökévé választotta. A halál 1894-ben jött érte. Tüdőgyulladást kapott. A kór agyvelejét is megtámadta, elméje elborult. December 13-án hunyt el Budapesten. A Damjanich utca 44. számú ház falán ma emléktábla van az alábbi szöveggel: E házban lakott Xantus János (1825-1894) a nagy magyar világjáró és természettudományos anyaggyűjtő, a Néprajzi Múzeum alapítója, az állatkert szervezője. Evszámokkal, névelőkkel együtt 21 szó. Ez a 21 szó summáz egy egész életet. De micsoda életet! Egy Igazi reneszánsz-típusú életet Topolay Elek 10 ERZSÉBETVÁROS 1994/10. szám Névtelen levél a kerület lakóihoz Jó ha Önök is tudják,hogy a SZÍNES VIDEOTÉKA a RÉGI helyen VII. DOHÁNY U. 46.8-22-ig. TOVÁBBRA IS, és ÚJ boltjában VII. THÖKÖLY u. 7. NONSTOP VÁRJA ÖNÖKET MINDENNAP. EGY JÓAKARÓJUK!
