Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-06-27 / 9. szám
KÖNYVHÉT Miért ünnepeljük a könyveket? Az Erzsébetvárosi-Terézvárosi Ünnepi l! Könyvhét egyik jelentős eseménye a Kulturális Bizottság által kiírt Irodalmi pályázatra beérkezett 18 mű értékelése, és a díjak átadása volt (5 000.-, 3 000.- [I és 2 000.- forint értékű könyvutalvány). !l A pályaműveket három tagú szakzsűri bírálta el. [Sándoifl Józsefné a Magyar Munkálj közösség vezetője, Téchy Tünde könyv- I táros és Llptnszky Károly a bizottság ve- I zetője.) Általános Iskolás tanulók közül első helyezést ért el Jászai Márton András, a J| Rottenblller utcai Általános Iskola 8.c. \ | osztályos tanulója. Jl A második helyezett a szintén VIII. osztályos Géval Júlia, valamint a harmadik helyezett az V. osztályos Üveges I Zoltán, a Hernád utcai 3. számú általános Iskola tanulói lettek. Középiskolás kategóriában: első he- |J lyezést ért el: Bérces! Szilvia, Kertész |[ utcai általános Iskola és Gyors Gépíró Szakiskola I.B. osztályos tanulója, második lett Takács Aliz II.E. osztályos tanuló, a II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Köz- || gazdasági Szakközépiskolából, a harma- , | dik helyen Hajnal Alexandra, a Madách J Gimnázium II.A. osztályos tanulója, valamint Szubotlcs Szófia a Szerb Gimnázium II.A. osztályos tanulója végzett. Lapunkban most az általános lskolá- |[ sok versenyében első helyezést elért Jászai Márton András 8.c. osztályos tanuló pályaművét olvashatják, Jl Az első nagy lépést az Jelentette az emberiség történetében, hogy az emberek gondolataikat, érzéseiket egymással közölni tudták, vagyis megtanultak beszélni. A fejlődés következő lépése, hogy gondolataikat le Is tudták írni. Amióta az írásbeliség létezik, a könyv őrizte meg az ember tapasztalatait, élményeit a következő generációk számára. Közvetítő szerepe nélkül nem fejlődhetett volna a tudomány, feledésbe merültek volna a történelmi események. A könyv mindig a tudás Jelképe volt. Természetesen hosszú időbe telt, amíg a könyv mai formája kialakult. Négyezer évvel ezelőtt Mezopotámiában agyagtáblákra rovásírással írták a törvényeiket. Egy szerződés csak akkor volt érvényes, ha azt írásban, agyagtáblán rögzítették. Kínában sokáig viasztáblára írtak, Egyiptomban pedig pa- plrusznádból készítettek írásra alkalmas felületet. A papirusztekercset tekintik a mai könyv ősének. Hosszú volt az út, amely a középkori Európa könyvmásoló műhelyébe vezetett. Ezek közül - a firenzei mellett - Mátyás király budai műhelye volt az egyik legnevezetesebb. A könyvmásoló műhelyekben kézzel írták, rajzolták a könyveket, latin nyelven, nagyon kis példányszámban. Az elkészült könyvek műremekek voltak, Mátyás híres könyvtárának fellelhető darabjait két éve csodálhattuk meg a Budai várban. Gyönyörű aprólékos munkával díszítették a kezdőbetűket, ezek voltak az Iniciálék. A kor ízlésének megfelelően színes, festett rajzokkal Illusztrálták a szöveget, a lap szélét körben virágmintákkal díszítették. Ugrász- szerű fejlődés volt a könyv történetében a Guttenberg-féle könyvnyomtatás megjelenése. A nyomdatechnika fejlődésével az olvasás mindenki számára lehetővé vált. Ha leemelünk egy könyvet a polcról, térben és Időben bárhová eljuthatunk, élményeinknek csak a képzelet szab határt. Egy kalandregényt olvasva átélhetjük az Indiánokkal együtt, milyen Izgalmas veszélyhelyzetben éjszaka csónakkal menekülni. Szinte halljuk az evezők halk csobbanását. Ha sclfl kerül a kezünkben, a főhőssel együtt kíváncsian várjuk van-e a bolygón élet, barátságos, vagy ellenséges lényekkel fogunk találkozni? Egy történelmi regény böngészése során egy középkori vár életének forgatagába élhetjük bele magunkat, megfigyelhetjük a váribeliek sürgés-forgását, a színpompás ruhákban, hallhatjuk a piacon az alkudozó kofák hangját, érezhetjük a sültek Illa tát Egy verskötet különleges élményeket és érzéseket válthat ki bennünk festői és költői jelzői, valamint fantáziánk segítségével. A gyerekek fantáziáját leglnább a mesék mozgatják meg. A mesék és népmesék olvasásának pótolhatatlan szerepe van az anyanyelv megismerésében, művelésében és ápolásában. Egyik legkedvesebb könyvem a Végtelen Történet pont ezzel foglalkozik: a képzelet és a fantázia szerepe az olvasásban. Nem szabad azonban elfelejtenünk gyakorlati szerepét és hasznát a szótáraknak, lexikonoknak, tankönyveknek, szakkönyveknek sem. Az olvasni szerető, művelt ember könyvespolcáról nem hiányozhatnak. Bármikor bármilyen eseményt ki tudunk belőlük jegyzetelni. Nincs olyan idegen szó, amit egy Jó könyvtárban nem lehetne lefordítani, megmagyarázni. Az útikönyvek nélkül a túristák sehova nem találnának oda, nem tudnák megkeresni egy város vagy táj nevezetességeit, szépségeit. Nehezen boldogulnának a diákok a tanulással tankönyvek hiányában. Könnyedén megálapíthatjuk egy szobanövény vízigényét, vagy egy erdei gomba hovatartozását megfelelő szakkönyv segítségével. Ha valaki kutyát szeretne, vásárlás előtt a kutyalexikonból tájékozódik. Pompás dolog egy esős vasárnap délután képes művészeti albumokban lapozgatni. Sokan azt állítják, hogy a televízió ugyanolyan élményt nyújt, mint egy hasonló témájú könyv elolvasása. Nem vitás, hogy a televíziónak az Információk közlésében hihetetlen nagy szerepe van, de más megközelítésből gondolatleszoktató gépnek Is nevezhetnénk. Ugyanis a könyvben csak fehér papír és egy kis nyomdafesték van. minden egyebet nekünk kell hozzá elképzelnünk, megjelenítenünk. Rajtunk Is múlik az események milyensége, ml dönthetjük el ki a Jó és ki a rossz. A rádió már befolyásol minket a hangsúlyozással, zenei aláfestéssel, de a táj, a színek és az Illatok elképzelését még ő Is meghagyja nekünk. A televízió viszont kényszerít minket, hogy kikapcsoljuk a fantáziánkat, meghatározza az eseményeken belül az összes adatot, még gondolkoznunk sem kell. Egy műsort végig kell néznünk, ha érteni akarjuk a történetet. Egy könyvet elolvashatunk, újraolvashatunk, belenézhetünk és vlssza-visszatérhe- tünk hozzá. Többször átélhetem kedves hősöm kalandjait. Nem lehetek olyan szomorú, hogy Svejket leemelve a polcról, beleolvasva, ne nevettessen meg. Némely verseskönyvünk mindig ugyanott nyílik ki, más könyv néhány lapjának az éle feltűnően barnább a többinél. Ha az ember egyedül érzi magát vagy bánatos, bátran fordulhat a könyveihez. Hiányzik egy Információ, nem ért valamit, tanulási gondjai vannak, a könyv segít. Sokszor csak akkor jövünk rá valamilyen dolog fontosságára, ha az nincs a közelünkben. Nemrégiben költözködtünk és ezért a könyveink hetek óta dobozokban és zsákokban várják, hogy új helyükre kerüljenek. Szinte minden nap elindul valaki a hiányzó könyvespolc felé, mire rájön, hogy nincsenek Itt Hiányoznak. Ünnepelni azt szoktuk, ami vagy aki kedves nekünk, tisztelettel nézünk, hálával gondolunk rá. A könyvek szeretetre méltó, hasznos, pótolhatatlan, Igaz barátaink. Tehát ünnepeljük őket. Jászai Márton András 8,c. Budapest, Rottenbiller utcai Általános Iskola * is 1994/9. szám ERZSEBETVAROS 15
