Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-01-14 / 1. szám
UTCAK-UTAK-TEREK Rákosi Jenő körúti emlékműitie Az egyetlen szobrot a nagykörúton, több mint 60 éve avatták fel. Nemcsak a könyveknek, a szobroknak is meg van a sorsuk. Már 65 éve, 1929. február 17-én néhány nappal Rákosi Jenő halála után Rothermere lord táviratban felajánlotta a főváros főpolgármesterének, hogy fedezné Rákosi Jenő köztéri szobrának költségeit. A fővárosi törvényhatóság kapott az ajánlaton és a továbbiakban a lord intenciói szerint jártak el. Szoborbizottságot alapítottak a főpolgármester elnökletével, helyettese az alpolgármester lett, aki egyben a Képzőművészeti Bizottság elnöke is volt. Tagjai közt olyan neveket találunk, mint Liber Endre, akinek Budapest szobrairól írott könyve ma is értékes forrásmunka, valamint Sidló Ferenc szobrász, Lyka Károly művészettörténész és mások. Az adományozó kívánságára Kisfaludi Stróbl Zsigmondot bízták meg az emlékmű elkészítésével. Noha az Angliából érkező összeg elegendőnek látszott, mégis gyűjtést indítottak, hogy legyen az emlékszoborban a magyarságnak is része. A beérkezett 15 000 pengőből bronz koszorút készíttettek, a maradékot a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézete kapta. A munka jól haladt 1930. január 16- án pedig Ripka Ferenc főpolgármester vezetésével a szoborbizottság a végleges kivitel alapjául elfogadta a szobor egyharmad nagyságú anyagmintáját. Ugyanekkor már a domborművek is készen voltak, s a bizottság elrendelte azok bronzbaöntését. Az egyik dombormű, mely a lordot ábrázolja, a Pesti Hírlap külön, kb. 15 000 pengőt kitevő gyűjtéséből készült. 1930. március 29-én a művész átadta a szobor gipszmintáját, amelynek fényképét elküldték Rothermerenek. A lord viszonzásul 100 000 pengős csekket postázott. A nagyszabásúnak tervezett szoborleleplezés előkészítésére Rákosi Jenő Országos Emlék- bizottság alakult Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt. Tagjai közt politikusok, mint Darányi Kálmán, herceg Eszterházy Pál, Hegedűs Lóránt, és egyházi személyek, mint Ravasz László, valamint fővárosi tekintélyek pld. Si- pócz Jenő, foglaltak helyet. November 30-án adták át a szobrot, amelyet Vignáli Rafael öntött bronzba. Utcai ruhában, könnyed tartással ábrázolta a művészt, szinte bekapcsolva a körúti forgatagba. Haraszti mészkőtalapzatát két bronz dombormű díszíti. Az egyik azt a jelenetet ábrázolja, amint Rothermere lord és Rákosi Jenő kezet fognak. A lord jobbkezét Rákosi két kézzel szorítja meg, míg a lord balkezével a felkelő napra mutat, melyet mögöttük egy magyar anya hálás tekintettel néz. A dombormű alatt Rothermere lord nagy mondása van köbe vésve: Helyet Magyarországnak a nap alatt. Ez a dombormű a Pesti Hírlap gyűjtésével az ország nemes adakozásából készült. A másik dombormű Rákosi Jenőt, mint fiatal írót asztalánál ülve ábrázolja, amint tollal a kezében a messzeségbe néz, ahol a Népszínház elmosódott körvonalai látszanak. Ez alatt a dombormű alatt Rákosinak egy régi mondása van Budapestet előbb magyarrá, azután naggyá kell tenni. A talapzaton a bronzkoszorú felirata: Hálás emlékezéssel a magyar nemzet. Az avatáson méltatták Rákosi Jenő írói és publicisztikai munkáját. Beszélt Klebelsberg Kuno miniszter, dr. Bérezel Jenő alpolgármester a főváros nevében. Kiemelték a szónokok Rákosi Jenő kapcsolatát Budapesttel, érdemeit a főváros megmagyarosításában. Nem véletlen, hogy a szobor a Népszínház és a Budapesti Hírlap házának közelébe került, hiszen ezek az intézmények az ő működésének félszázadon át adtak hajlékot. Ma már az emlékmű nem áll. Eltűnésével a Nagykörűt és Budapest is szegényebb lett. Dr. Róbert Péter Sorozatunk Erzsébetváros közterületeinek névváltozatait tekinti át, s nem csak a személynévvel jelölt terekét, utakét, utcákét, hanem azokat is, amelyek a legrégebbi idők szokásrendjére utalnak, amikor még arra szolgált a név, hogy az érdeklődő idegent eligazítsa. Mert az utcanév eredeti funkciója nem az emléktábláké. Dolga csupán annyi volna, hogy irányt mutasson. Erzsébet körút Három éven át habozott a királyné, a magyarok körében igen népszerűnek mondható Erzsébet, a már sokkal kevésbé népszerű Ferenc József felesége, hogy hozzájáruljon az akkor már 7 éve névtelen budapesti hetedik kerület polgárai körének kezdeményezéséhez, hogy tudniillik a fővárosnak ezt a részét róla nevezzék el. A dolog közvetlen előzménye az 1872. évi XXXVI. törvénycikk, amelynek értelmében Buda, Pest, Óbuda és Kőbánya egyetlen várossá egyesittetett, és ezt követően 10 kerületre osztatott. Amelyeknek mindegyike viselhette régi nevét, csak éppen a 7. nem. Tekintettel arra, hogy a Terézvárosból szakiMesélő utcanevek tották ki. ilyenformán két elvileg azonos nevű városrész született. A kezdeményezés a polgári kör helyiségében egy választói közgyűlésen hangzott el, 1879-ben, és a királyné 1882-ben járult hozzá az ötlet kivitelezéséhez, amit a főváros februári közgyűlése szentesített. Azaz 1882 februárjától kezdve nevezik a főváros hetedik kerületét hivatalosan is Erzsébetvárosnak. És gyakorlatilag ugyanettől az időponttól kezdve hívják ugyanígy eleink Budapest leghosszabb útjának a Nagykörútnak azt a szakaszát, amely a városrésszel találkozik, határtól-határig, a Király utcától a Rákóczi útig. Ez az elnevezés túl az előadottalkon azért is logikus, mert a kőrút többi szakasza is Habsburg-uralkodók nevét viselte akkor, s jórészt ma is. (Ferenc-. József, Teréz-, Lipót - ma Szent István - körútak). Magának a Nagykörútnak a kiépítése is ezekben az években folyt egyébként, amikoris általában korábban egymással nem kommunikáló kis utcákat nyitottak össze, itt-ott házakat is bontva, de általában azok nyomvonalán haladva, azokat egyesítve. Történetének első korszaka nem túl változatos. Bérpalotáinak legtöbbje - éppen a bontások miatt - évekkel később épült fel, mint a körút többi szakaszán, mondhatni, hogy csak a kilencvenes évek közepére lett készen Erzsébet körútja. 1950-ben keresztelték át Lenin körútra - összevonva a Teréz körúttal. Ez utóbbi szintén Lenin nevét kapta, annak a nagyszabású akciónak a keretében, amely a főváros közterületein végrehajtotta a kurzus által már korábban is követelt rendszerváltást. Eredeti nevének rehabilitációját újabb negyven év elteltével kezdeményezte Budapest Főváros Tanácsa. A közgyűlés 1990. június 18-i ülésén döntött úgy, hogy a kőrútnak ezt a szakaszát nevezzék újra Erzsébet körútnak, helyreállítva ezzel az eredeti névrendszer logikáját, amely a körútat a városrészek szerint szakaszolta, s azok nevével jelölte. Búza Péter 1994/1. szám ERZSEBETVAROS 13
