Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-05-17 / 7. szám
GYERMEKEINKÉRT Ellenségképeink Folyik a harc. Harc és kivont kard valami ellen, ami akkor és ott nincs Is jelen, akkor és ott nem Is téma, nem is napirend. Folyik mindennapjaink apró tű- szúrásszerű, de annál hatásosabb mérgezése. Rossz hangulatért nem kell a szomszédba mennünk, akad rá ok bőven, bárhová, bármilyen helyre, fórumra értekezletre menjünk is. Kénytelenek vagyunk hallgatni az örök ellenségeikkel harcolók végtelen szitko- zódásalt, sokszor jogos, de nem odatartozó panaszait, realitásoktól és tényéktől teljesen elszakadó, mindenhol kényszerűen elmondott sztereotípiáit. Olyan sztereotípiákat, amelyek a korábbi hibák, hiányosságok több évtizedes beidegződései miatt bármikor elhelyezhetők, hatnak és alkalmasak arra, hogy bármikor hangulatot keltsenek. Ezt a hangulatot aztán egy konkrét szervezet vagy személy felé Irányítsák. Az egyik Ilyen népszerű ellenség az Önkormányzat. Nem általában, hanem (legalábbis Is itt nálunk) a VII. kerületi. Nem vitatom, van bőven kritizálni, bírálni való rajta, és a jobbítás szándékával a kritika és a bírálat helyénvaló és szükséges Is. Ennek azonban csak akkor lehet értelme és eredménye, ha ott hangzik el, ahol kell. Sajnos vannak rossz döntések is, amelyek nyilvánvalóan bántják az embereket. A helyi önkormányzati szervek - mint Ismeretes - hatósági tevékenységet Is végeznek, egyedi határozatokban Jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, szankciókat szabnak ki, az ügyfelek részére hatósági bizonyítványokat, Igazolványokat, közokiratokat állítanak ki, közérdekű nyilvántartásokat vezetnek, hatósági ellenőrzéseket végeznek és Intézkedéseket foganatosítanak. A többezres ügytömeg kapcsán természetesen az ügyfelek közvetlenül, vagy közvetve akár többször is érintkezésbe kell hogy lépjenek a helyi hatóságokkal. Ennek során sokszor szükségszerűen, sokszor rossz ügyintézés miatt akad hibás döntés, ügymenet, elcsúszott határidő, amelyek érthetően nem tetszenek az ügyfeleknek, a helyi lakosságnak. S mindehhez hozzátartozik a helyi pénzeszközök relatív hiánya, amely megakadályozhatja a legjobb szándékot Is, de ugyanez vonatkozhat a meglévő pénzeszközök nem megfelelő felhasználására is. Nem is áll szándékomban vitatni, hogy ezek irrltálóak és arra ingerük a lakosságot, hogy mindenhol hangot adjanak neki. Amiről én beszélek az az a fajta hangadás, amely sokszor és sok helyen Jelen van. Mindegy, hogy egy helyi kábeltévéről szóló lakossági fórum, vagy egy Jótékonysági est a cél, egyesek felállnak és minden átmenet nélkül szidni kezdik az önkormányzatot. Hivatkoznak a negyven évvel ezelőtti és a negyven év folyamán okozott hibákra, kellemetlenségekre, a Jelenlegi vélt, vagy tényleges sérelmekre, személyeskedéstől és sokszor rágalmazástól sem riadva vissza és mondandójuk nélkülöz minden konkrétumot, s ha van Is valóságalapja, senkit nem ez érdekel majd, hiszen mindenki tud azonnal egy hasonló példát, egy vele Is megesett történetet, amelytől aztán a rendezett fórum témájára már senki nem figyel oda. A másik elkerülhetetlen téma a volt IKV, jelenleg az ERIK. Első'Amerikai-Magyar Biztosító Rt. Belvárosi központ Biztosítási üzlet közvetítésére munkatársakat keresünk. Ha Ön kreatív, nyitott szellemű, pozitív beállítottságú és még vannak céljai, amiért kitartóan tud dolgozni, rendelkezik középvagy felsőfokú végzettséggel, várjuk jelentkezését. A szakmát egy lelkes és sikeres csapatban megtanulhatja. Tel.: 112-3220 Kontra Márta (7-22 óráig) Senki nem vádolhat meg azzal, hogy nem én bíráltam elsők között működését, hiszen átalakítását Is forszíroztam. Talán meg sem kell említenem, hogy a jóakarók soksasága lepett meg olyan hírekkel, mint, hogy én akarom megvásárolni a vállalatot és hasonlók. Az Illetők persze nem tettek egyetlen lépést sem annak érdekében, hogy a minősíthetetlenül működő volt IKV helyett megoldást keressenek a kerületi épület-állagromlás megállítása érdekében. Azon kívül, hogy az IKV-t le kell törölni a föld színéről, egyetlen megoldást sem dolgozott ki egyetlen felszólaló sem, de Igazán senki sem. Soha nem titkoltam, hogy azért tartom szükségesnek a Jelenlegi váüalat átalakított, Javított munkastílusú, viszonylag kis működési költségű, szolgáltató típusú fenntartását, mert jelenleg semmilyen más megoldás nincs, ami a kerület egészére kiteijedően átvehetné ezt a feladatkört, és megnyugató rendezést Jelenthetne. Elegendő sokszor egy felkapott hír, amelynek ellenőrizetlen adatait valóságos tényként, olyankor tárják a nyilvánosság elé, amikor az annak cáfolatára vagy alátámasztására, esetleg Indokolására vagy magyarázatára hivatott személyek nincsenek és nem Is lehetnek jelen, hiszen meghívást sem kaptak. Újabban azonban nemcsak szónoklatok formájában, hanem írásos formában is megjelennek ezek a hangulatkeltő, s hogy ne mondjam rágalmazó kis mű- vecskék. Persze ezek már név nélküliek, hiszen a nyílt rágalmazást, vádaskodást ilyen formában felvállalni már nincs gerincük az Illetőknek. Mindezt fontosnak tartottam megemlíteni Önöknek, hiszen bizonyára találkoznak nap mint nap az ellenségképeiket kergetőkkel. Még egyszer hangsúlyozom, nem a Jogos kritikát megfelelő helyen tolmácsoló lakókról, ügyfelekről beszélek, hiszen akkor először magam válnék saját bírálatom tárgyává. Lendvai Béla önkormányzati képviselő Qyerme nap ’94 Közeledik május utolsó vasárnapja, ami nemcsak a választások második fordulója, de a gyermeknap Is e napra esik. Bízom benne, hogy a felelős állampolgári teendő és a vasárnapi regeneráló programok mellett elégedő Idő és figyelem jut a gyermekekre is. A gyermeknapok eredeti célja, hogy az elmaradott vagy bajba jutott országok gyermekeinek segítséget nyújtson, ugyanakkor növekedjék a társadalom gyermekek iránti felelőssége. Manapság például nem utolsó sorban a gyermekmozgalmak visszaesésének következtében alaposan megcsappant az értelmes és ingyenes szabadidős programkínálat. Sajos ezzel párhuzamba állítható az utcán csellengő úgynevezett kulcsos gyerekek magas száma. A társadalom fejlettségének fontos fokmérője, hogy milyen szinten gondoskodik a gyermekekről. A gyermeknap egy olyan alkalom, amikor helyes terveket szőve mindezeken, s a Jövőnkön elgondolkozhatunk. Nem kevésbé fontos az sem, hogy igyekszünk ezt a napot a gyermekek (és a felnőttek) számára minél örvendetesebbé tenni. Gondolom, erre valamennyien voksolunk. Dr. Váradi Iván Attila mtAuvKaaiv uatiyie 10 ERZSEBETVAROS 1994/7. szám
