Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1993-08-28 / 6. szám

Emléktábla a Városligeti fasor 3-ban 6. rész Rákos Péter és a gyerekek- Kél nagy műfordítói vállalko­zása van. Az asszír-babiloni iroda­lomból: a Gilgames és az Agyag­táblák Üzenete, s az Óceánia nép- költészete. A tankönyvekbe az Ön fordítói munkájának köszönhetőén került be a Gilgames eposz, amiről Magyarországon addig alig tud­tak, Mi késztette Ont erre az úttörő fordítói munkára?- Többféle indítéka is volt vál­lalkozásomnak. Először is magun­kévá akartam hódítani, a magyar irodalom és közgondolkodás ré­szévé akartam tenni ezeket az idő­ben és térben távoli, eladdig csak­nem ismeretlen világokat. Azután a magam költői törekvéseibe is na­gyon beillettek ezek a fordítások. Szerettem volna eljutni a költészet ősforrásáig, az emberiség legkora­ibb versbe tördelt üzenetéig. Sok­éves munkám eredménye ez a há­rom könyv. De olyan fontosnak éreztem ezt a feladatot, hogy igen gyakran még saját verseimet is föl­áldoztam, megíratlanul hagytam a kedvéért.- Hogyan talált rá arra a nyelv­re, amelyen ezeket az ősi szövege­ket fordította?- Apám tanító volt egy kis nyír­ségi tanyán, Kálmánházán. Gye­rekkoromban ott még teljesen pat­riarkális volt az élet. Szinte az ősi eposzok világát élték az emberek. Apám Hódmezővásárhelyről, anyám Tiszaderzsről származott el a Nyírségbe. Mind a ketten gyö­nyörű, archaikus ízekkel gazdag magyar nyelven beszéltek. S ha ehhez hozzáveszem még, hogy Károli Gáspár bibliáján és Szenczi Molnár Albert zsoltárain nőttem föl, akkor körülbelül meg is vála­szoltam a kérdést.- Költészete és műfordításai kölcsönhatással vannak egymásra. Beszélgetésünk végén hadd idéz­zem Gilgames faggatása című ver­sének befejező sorait: „Láiurn ki­csorduló könnyedet, Gilgamesem, - a kudarcban, megváltatlan halál­ban, - mert nincs élet füve, jaj, nincs öröklét! - s hallom, daccal a fogad hogy csikordul: - a falat új­ra építeni kezded!” Ötödik: a fiú- Három generációról van szó cikksorozatunkban, innen a Város­ligeti fasor 3-ból ön a harmadik generáció: Rákos Péter. Itt az ab­lakban sok kis fából faragott állat­figura, gygrmekjáickok. Ez — gon­dolom —, stílusos környezet mind­ahhoz, amivel foglalkozik. Evekkel ezelőtt, 1984-ben, amikor még a gyerekeim kisebbek voltak, lejár­tam a lábam, hogy hozzájuthassak „Tealandi utazás” címll könyvé­hez, azaz könyveihez. Ez akkor út­törő vállalkozás volt, hiszen kis­gyermekek számára nem jelent meg még olyan könyv, amelyből angolul tanulhatlak. Hogyan jött az ötlet, hogy ezt a forn)át válasz­totta, folytatásos magyar mesébe szőve az angol szavakat?- Abban az időben óvodásokat, kisiskolásokat tanítottam angolra. Rájöttem, ha mesébe ágyazom mindazt, amit meg akarok tanítani, azt örömmel fogadják a gyerekek. Ők maguk eljátsszák a mesét, az ország, amelynek nyelvét tanulják, a tealandi nyelv, nem az angol. így a gyerekek nem érzik a nyelv- tanulás nehézségét, hiszen játsza­nak.- A könyvel saját maga illuszt­rálta. Tanult rajzolni?- Nem tanultam. De erős vá­gyam volt, hogy grafikus legyek. Gyerekkoromtól sokat rajzoltam. Nagyon tetszettek azok a könyvek, amelyeket a szerző illusztrált. Ezért mertem elfogadni a felké­rést, hogy magam illusztráljam a könyveimet.-A harmadik könyve az „Isnieri Ón a Kakadut?" címll. Szerencsé­re ezt sikerült idejében megven­nem. Ezt a kis könyvet is írta és rajzolta Felnőtt és gyerek egya­ránt jól szórakozik, ha a könyvel elolvassa. Hogyan született a könyv ötlete?- A Brelnnben olvastam a kaka­duról, s annyi emberi vonást muta­tott a leírás, hogy kíváncsi lettem rá. Kimentem az állatkertbe. S mindazt, amit láttam és tapasz­taltam, leírtam és megrajzoltam.- Én még azt is hozzátenném, hogy mindazt, amit az emberek kö­zött tapasztalt, azt is beleírta és rajzolta a könyvbe. Évek óta niegy sorozata a T\'-ben, óvodások szá­mára, a Kémény mesék. Barátnőm gyermekei, meg a nagymama lel­kes nézői. Különösen most, hogy megje­lentek a mumusok is. Mondjon va­lamit erről.- Dániel András grafikus bará­tomnak volt egy Mumus című lap­ja. Ez adta az ötletet. A mumusok a róluk kialakult hiedelemmel el­lentétben jóindulatúak, segítőké­szek, bumfordiak, ügyetlenek, sze­retni valóak.-Mik a további tervei?- Elkészült első színdarabom, egy gyermekmusical, címe: Mu­mus. Zenéjét és verseit Bornai Ti­bor írta.- Mikor és hol láthatjuk a musi­calt?- A Madách Színház tervezi műsorra tűzni a jövő szezonban.- Nem gondol-e arra, hogy fel­nőtteknek is írjon?- Néhány éve megjelent egy-két novellám. De jelenleg a gyerme­kek érdekelnek. Továbbra is nekik szeretnék írni.- A sok erőszakra, gyilkolásra ösztönző képregény helyett nagyon nagy szükség van arra a szeretetre és humorra, amely az Ón meséiből árad. *** Megismerhettük - ha vázlatosan is - három generáció életét. A tánc, a képzőművészet, a költészet, az előadóművészet és a mese vilá­gába pillanthatunk be itt, a Város­ligeti fasori lakásban. Befejezésül álljon itt Rákos Sándor verse, amely összefoglalója lehetne a há­rom generáció törekvéseinek. Üzenet csillagtávolból A hang, mely sípol, fütyül és recseg szétvetve már-már e szűk ládikót: egy vajúdó csillag szívhangja ez - el-elmosódik, mint fosztó sikoly. Mennyi zörej e vérző csillagon! Extraszisztolés, kancsító zenék! Morajlik a szó: tenger, monoton sodorja az ember üzenetét! Ha lüktetne légkörünkön kívül, más csillag földjén, rokon-értelem: rólunk ez vajon mit venne hírül, míg aritmiánk zúg az éteren? Megérezné-e kínunkat-bajunkat, s hogy embernek lennünk milyen nehéz? Hogy milyen vágyva keressük az utat, s hányszor becsapott már a szív s az ész? Megértené-e szomjunk olthatatlan égését s azt, hogy: mégis, mindig újra - tűnő tettekben és szálló szavakban a földlakó a harcot meg nem unja? Kihallaná a kakofóniából az erősödő, bátor dallamot, melyből bolygónk nemesebb lelke lángol, - s megfényesednek a sötét napok? Vagy csak lázat sejtetne, szenvedélyek crcscendóját, elemésztő tüzet? S nem tudná meg, hogy ez a földi élet valami mást, nagyobbat is üzent! Lejegyezte: Keresztes Szilvia 1993/6. SZÁM ERZSEBETVAROS 9

Next

/
Thumbnails
Contents