Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-28 / 6. szám
Emléktábla a Városligeti fasor 3-ban 6. rész Rákos Péter és a gyerekek- Kél nagy műfordítói vállalkozása van. Az asszír-babiloni irodalomból: a Gilgames és az Agyagtáblák Üzenete, s az Óceánia nép- költészete. A tankönyvekbe az Ön fordítói munkájának köszönhetőén került be a Gilgames eposz, amiről Magyarországon addig alig tudtak, Mi késztette Ont erre az úttörő fordítói munkára?- Többféle indítéka is volt vállalkozásomnak. Először is magunkévá akartam hódítani, a magyar irodalom és közgondolkodás részévé akartam tenni ezeket az időben és térben távoli, eladdig csaknem ismeretlen világokat. Azután a magam költői törekvéseibe is nagyon beillettek ezek a fordítások. Szerettem volna eljutni a költészet ősforrásáig, az emberiség legkoraibb versbe tördelt üzenetéig. Sokéves munkám eredménye ez a három könyv. De olyan fontosnak éreztem ezt a feladatot, hogy igen gyakran még saját verseimet is föláldoztam, megíratlanul hagytam a kedvéért.- Hogyan talált rá arra a nyelvre, amelyen ezeket az ősi szövegeket fordította?- Apám tanító volt egy kis nyírségi tanyán, Kálmánházán. Gyerekkoromban ott még teljesen patriarkális volt az élet. Szinte az ősi eposzok világát élték az emberek. Apám Hódmezővásárhelyről, anyám Tiszaderzsről származott el a Nyírségbe. Mind a ketten gyönyörű, archaikus ízekkel gazdag magyar nyelven beszéltek. S ha ehhez hozzáveszem még, hogy Károli Gáspár bibliáján és Szenczi Molnár Albert zsoltárain nőttem föl, akkor körülbelül meg is válaszoltam a kérdést.- Költészete és műfordításai kölcsönhatással vannak egymásra. Beszélgetésünk végén hadd idézzem Gilgames faggatása című versének befejező sorait: „Láiurn kicsorduló könnyedet, Gilgamesem, - a kudarcban, megváltatlan halálban, - mert nincs élet füve, jaj, nincs öröklét! - s hallom, daccal a fogad hogy csikordul: - a falat újra építeni kezded!” Ötödik: a fiú- Három generációról van szó cikksorozatunkban, innen a Városligeti fasor 3-ból ön a harmadik generáció: Rákos Péter. Itt az ablakban sok kis fából faragott állatfigura, gygrmekjáickok. Ez — gondolom —, stílusos környezet mindahhoz, amivel foglalkozik. Evekkel ezelőtt, 1984-ben, amikor még a gyerekeim kisebbek voltak, lejártam a lábam, hogy hozzájuthassak „Tealandi utazás” címll könyvéhez, azaz könyveihez. Ez akkor úttörő vállalkozás volt, hiszen kisgyermekek számára nem jelent meg még olyan könyv, amelyből angolul tanulhatlak. Hogyan jött az ötlet, hogy ezt a forn)át választotta, folytatásos magyar mesébe szőve az angol szavakat?- Abban az időben óvodásokat, kisiskolásokat tanítottam angolra. Rájöttem, ha mesébe ágyazom mindazt, amit meg akarok tanítani, azt örömmel fogadják a gyerekek. Ők maguk eljátsszák a mesét, az ország, amelynek nyelvét tanulják, a tealandi nyelv, nem az angol. így a gyerekek nem érzik a nyelv- tanulás nehézségét, hiszen játszanak.- A könyvel saját maga illusztrálta. Tanult rajzolni?- Nem tanultam. De erős vágyam volt, hogy grafikus legyek. Gyerekkoromtól sokat rajzoltam. Nagyon tetszettek azok a könyvek, amelyeket a szerző illusztrált. Ezért mertem elfogadni a felkérést, hogy magam illusztráljam a könyveimet.-A harmadik könyve az „Isnieri Ón a Kakadut?" címll. Szerencsére ezt sikerült idejében megvennem. Ezt a kis könyvet is írta és rajzolta Felnőtt és gyerek egyaránt jól szórakozik, ha a könyvel elolvassa. Hogyan született a könyv ötlete?- A Brelnnben olvastam a kakaduról, s annyi emberi vonást mutatott a leírás, hogy kíváncsi lettem rá. Kimentem az állatkertbe. S mindazt, amit láttam és tapasztaltam, leírtam és megrajzoltam.- Én még azt is hozzátenném, hogy mindazt, amit az emberek között tapasztalt, azt is beleírta és rajzolta a könyvbe. Évek óta niegy sorozata a T\'-ben, óvodások számára, a Kémény mesék. Barátnőm gyermekei, meg a nagymama lelkes nézői. Különösen most, hogy megjelentek a mumusok is. Mondjon valamit erről.- Dániel András grafikus barátomnak volt egy Mumus című lapja. Ez adta az ötletet. A mumusok a róluk kialakult hiedelemmel ellentétben jóindulatúak, segítőkészek, bumfordiak, ügyetlenek, szeretni valóak.-Mik a további tervei?- Elkészült első színdarabom, egy gyermekmusical, címe: Mumus. Zenéjét és verseit Bornai Tibor írta.- Mikor és hol láthatjuk a musicalt?- A Madách Színház tervezi műsorra tűzni a jövő szezonban.- Nem gondol-e arra, hogy felnőtteknek is írjon?- Néhány éve megjelent egy-két novellám. De jelenleg a gyermekek érdekelnek. Továbbra is nekik szeretnék írni.- A sok erőszakra, gyilkolásra ösztönző képregény helyett nagyon nagy szükség van arra a szeretetre és humorra, amely az Ón meséiből árad. *** Megismerhettük - ha vázlatosan is - három generáció életét. A tánc, a képzőművészet, a költészet, az előadóművészet és a mese világába pillanthatunk be itt, a Városligeti fasori lakásban. Befejezésül álljon itt Rákos Sándor verse, amely összefoglalója lehetne a három generáció törekvéseinek. Üzenet csillagtávolból A hang, mely sípol, fütyül és recseg szétvetve már-már e szűk ládikót: egy vajúdó csillag szívhangja ez - el-elmosódik, mint fosztó sikoly. Mennyi zörej e vérző csillagon! Extraszisztolés, kancsító zenék! Morajlik a szó: tenger, monoton sodorja az ember üzenetét! Ha lüktetne légkörünkön kívül, más csillag földjén, rokon-értelem: rólunk ez vajon mit venne hírül, míg aritmiánk zúg az éteren? Megérezné-e kínunkat-bajunkat, s hogy embernek lennünk milyen nehéz? Hogy milyen vágyva keressük az utat, s hányszor becsapott már a szív s az ész? Megértené-e szomjunk olthatatlan égését s azt, hogy: mégis, mindig újra - tűnő tettekben és szálló szavakban a földlakó a harcot meg nem unja? Kihallaná a kakofóniából az erősödő, bátor dallamot, melyből bolygónk nemesebb lelke lángol, - s megfényesednek a sötét napok? Vagy csak lázat sejtetne, szenvedélyek crcscendóját, elemésztő tüzet? S nem tudná meg, hogy ez a földi élet valami mást, nagyobbat is üzent! Lejegyezte: Keresztes Szilvia 1993/6. SZÁM ERZSEBETVAROS 9
