Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-28 / 6. szám
Várakozások és aggodalmak Interjú Büky Dorottya országgyűlési képviselővel- Az Országgyűlés nyár elején fogadta el a közoktatási törvényt, szeptembertől tehát új szabályok vonatkoznak diákokra és pedagógusokra egyaránt. Kiket, mely intézményeket érint a törvény? - kérdezem Büky Dorottya SZDSZ-es országgyűlési képviselőtől.- A közoktatási törvény hatálya alá tartoznak az óvodák, az általános iskolák, a szakmunkásképzők és szakiskolák, a gimnáziumok és szakközépiskolák, az alapfokú művészetoktatási intézmények, a gyógypedagógiai intézmények, valamint a diákotthonok és kollégiumok. De most fogadta el a parlament a felsőoktatásról szóló törvényt és a szakképzésről szóló törvényt is, így tehát az oktatás teljes körére új szabályok vonatkoznak.- Úgy tudom, nagyon sok módosító indítvány érkezett a törvény tervezetéhez, s a pedagógus szakszervezetek is többször és határozottan kritizálták. Milyen lett végül Ön szerint az elfogadott törvény?- Az SZDSZ frakció mintegy 150 módosító indítványt nyújtott be, ebből kb. 90-nek a megfogalmazásában magám is közreműködtem. Módosító indítványaink két nagy csoportra oszthatók: az egyik csoport a szabad- demokraták liberális közoktatásról vallott elveit hivatott éivényesíteni, míg a másik kör az adott törvénytervezet részleteit szándékozott pontosítani, illetve kiegészíteni. Az elfogadott törvényből nagyon sok minden kimaradt, ami jó lett volna, ha bekérni, így például teljesen megoldatlan a finanszírozás kérdése. A szabályozás több ponton eltér a szektor- semlegesség elvétől, illetve attól, hogy az állam oktatási feladatát végző, bármely iskola fenntartója azonos támogatást kapjon. A tervezetben szereplő finanszírozási modell megengedi a letérést a tanulólétszám alapján történő finanszírozás eddigi útjáról és visszalépést jelent.- Ön, ha jól tudom, tanár. Mit gondol, hogyan fogadják a pedagógusok az új törvényt? Büky Dorottya képviselőnő-Azt hiszem, nehéz szívvel várják az új tanévet. A 10 osztályos iskola, a vizsgarendszer, a regionális oktatási központok megannyi új jelenség. A pedagógus szakszervezetek többször mondtak már véleményt, kritizálták a törvényt, elmondták aggodalmaikat. Én a magam részéről minden pedagógus társamnak sok-sok erőt és türelmet kívánok az új tanévkezdéshez. (Folytatás az 1. oldalról)- Ezt tudniuk kellett a törvény alkotóinakis.- Természetes, hogy tudták. Szerintem a törvény üyen megfogalmazása szinte választási fogásnak tekinthető, gesztus a kereskedők felé és ugyanakkor az önkonnányzatok ellehetetlenítése. Különösen ott érik nagy veszteségek az önkormányzatot, ahol sok a nem lakás céljait szolgáló helyiség.- Régi vita vagy inkább családokon belüli töprengés tárgya, hogy megvegyék-e a lakást vagy fizessék a lakbért, amelyről a legszélsőségesebb hírek terjedtek el. Mi hát a helyzet a lakbérek terén?- Lakbérstop van 1994. június 30-ig -, ez is összefügg a választások közeledtével. Erzsébetváros lakosságát azonban mindez nem érinti: megígértük, hogy ha nincs valamilyen kényszerítő hatás, mandátumunk idején nem akarunk lakbért emelni, bár igaz, hogy a jelenlegi lakbérekből nem lehet fedezni a lakások fenntartásának költségeit.- A törvény tehát kötelességekkel terheli az önkormányzatot, de szó sincs benne arról, hogy „hogyan"’’ és főleg „miből”?- Felemás dolog, hogy kerettörvény ugyan a lakástörvény, de olyan feladatokat tesz kötelezővé, amelyeket rendeletben kellene szabályozni. Remélem, hogy a kötelezően előírt önkormányzati rendeletek meghozatalánál sikerül elérni a fővároson belül a konszenzust, vagyis azt, hogy egyformán szabályozzuk a lakásügyeket Budapest egész területén. Különben igen furcsa lenne, ha - például - a Király utca vagy a Rákóczi út egyik oldalán másképpen rendeznénk az ügyeket, mint a másikon. A főváros egy közigazgatási egység, tehát azonos jogszabályoknak kell érvényesülniük Budapest egész területén. A helyi rendeletek meghozatalának határideje 1994. január elseje. Nagyon sok elemző munkát kíván, hogy addig megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek a legkedvezőbbek lesznek mind a lakosság, mind az önkormányzatok számára. Külön rendeletet kell alkotni a lakások elidegenítéséről. Javasolni fogom, hogy ne hozzunk olyan rendelkezést, amely rosszabb kondíciókat ad a jövőbeli vevőknek, mint amilyenek között most vásárolhatják meg lakásaikat, — Közismert, hogy Erzsébetvárosban enyhén szólva nehéz a lakáshelyzet, még szükséglakásból sincs elég. Mit válaszolt Polgármester úr az Erzsébetvárosi Szükséglakásokat Igénylők Körének, anielynek küldöttsége a múlt hónapban hosszú listával kereste fel Ont?- Az ESZIK listáján 208 üres lakás szerepelt, úgy gondolták, hogy az mind szükséglakás, ugyanis az ESZIK tagjai csak szükséglakásra jogosultak. Én időközben szabadságon voltam, ezalatt munkatársaim felülvizsgálták a listára vett lakásokat és kiderült, hogy mindössze két szükséglakás van e listán üresen. A többi nagyrészt úgynevezett hagyatékos lakás, vagyis olyan, ahonnan kihaltak a bérlők, de a hagyaték még ott van. Társasházban levő lakások címei is olvashatók a listán, a jogszabály értelmében azonban társasházban levő lakást nem lehet kiutalni, ezekre licitálni kell. Mindezt augusztus 11-én elmondtam az ESZIK küldötteinek és megígértem, hogy a legrászorultabb két-három családnak mindenképpen megpróbálunk segíteni.- Lakásokról, lakóépületekről volt szó az eddigiekben. Köztudomású, hogy vannak a kerületben más épületek is, amelyek mindeddig közületi célokat szolgáltak és most gazdára vagy legalábbis sorsukra várnak.- Valóban van Erzsébetvárosban több épület, amely az enyészeté lesz, ha nem történik vele valami, de ezek nem az önkormányzat kompetenciájába tartoznak. Viszont a kerületnek talán legszebb épületei. Ilyen elsősorban a New York palota, amely - a földszinti kávéház és üzletek kivételével - két éve üres. az Állami Vagyonügynökség nagyon sokat kér érte, ilyen magas áron aligha lehet eladni. Közben a homlokzati szobrok, kváderek kezdenek lazulni, hovatovább életveszélyessé válik az épület. Hasonló a helyzet a Dohány utcai Hungária fürdő és a mellette levő Continental Szálló épületével. Ezek egy osztrák-magyar Kft. tulajdonában vannak, az is igen drágán szeretné eladni a két épületet, amelyeknek ugyancsak rohamosan romlik az állaga. Sok vigasztalót tehát nem' tudott mondani Faragó János polgármester az erzsébetvárosi házakról, lakásokról, épületekről. Mit lehet hozzátenni? Ez van - s remélni lehet, hogy majd lesz jobb is a helyzet... Várkonyi Endre 1993/6. SZÁM ERZSEBETVAROS 3
